Kövess minket -on és -en!

Hosszú szabadságvesztésre ítélte az angliai Birmingham koronabírósága a National Action nevű betiltott brit nemzetiszocialista csoport négy tagját.

A 25 éves Mark Jones öt és fél év, a 24 éves Garry Jack négy és fél év, a 23 éves Alice Cutter három év, a 19 éves Connor Scothern másfél év börtönbüntetést kapott. Mind a négyüket azon a címen ítélték el, hogy "terrorszervezet" tagjai voltak. A brit kormány négy éve minősítette terrorszervezetnek a hazafias csoportot.

Az ítélettel lezárult tárgyaláson elhangzott, hogy Alice Cutter az egykori munkatáborra utaló “Miss Buchenwald” néven részt vett egy szépségversenyen, amelyet a csoport Miss Hitler címmel rendezett meg. Miss Cutter emellett állítólag online felületeken zsinagógák elleni támadásokról írt, és arról posztolt tréfás bejegyzéseket, hogy zsidók levágott fejével szeretne futballozni. Mindemellett a terhére rótták, hogy felvételek szerint “Hitlernek igaza volt” feliratú transzparensekkel vett részt a National Action demonstrációin.

A National Action terrorszervezetté nyilvánításának és betiltásának egyik közvetlen előzménye az volt, hogy a szervezet nyilatkozatban helyeselte Jo Cox munkáspárti parlamenti képviselő meggyilkolását és a merénylet kívülálló elkövetőjét. A baloldali brit ellenzéki parlamenti erő képviselőnőjét 2016. június 16-án, egy héttel a brit EU-tagságról tartott – a kilépésre voksolók szűk többségű győzelmével végződött – népszavazás előtt ölte meg három lövéssel és többtucatnyi késszúrással egy magányos gyilkos, Thomas Mair, akit még abban az évben tényleges életfogytiglani börtönre ítéltek.

Az ítélet indoklása szerint Mair politikai gyilkosságot követett el, és "cselekedetét rasszista, újnáci, fehér felsőbbrendűséget hirdető erőszakos eszmék is motiválták".

Kövess minket -on és -en!

Brüsszelben a különleges egységek tartottak házkutatást a NATION nevű belga nacionalista párt volt vezetőjénél, Hervé Van Laethemnél. Otthonát átkutatták, őrizetbe vették, majd hosszas kihallgatás után végül vádemelés nélkül elengedték, de a telefonját és a laptopját lefoglalták.

w A katolikus és nemzeti érzelmű diák, Quentin Deranque ügye, akit több mint egy héttel ezelőtt az Antifa terrorszervezethez köthető militánsok meglincseltek és meggyilkoltak továbbra is megrázza a francia társadalmat.

Gázában zavartalanul folytatódik a népirtás? Lépjünk tovább. Trump elsumákolja az Epstein-akták nyilvánosságra hozatalát? Felejtsük el az egészet. Cincinnatiban fehéreket lincselnek a négerek? Mindennapos eset, kit érdekel.

Joszif Visszarionovics Sztálin (1878-1953) kegyetlen diktátorként a világtörténelem egyik leghírhedtebb vezetője volt, aki személyi kultuszt épített ki maga körül, és milliókat küldött Gulag kényszermunkatáborokba.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

Simeon Ravi Trux ellen a 2023-as antifatámadások miatt zajlik eljárás Budapesten, a német Deutsche Welle magyar nyelvű kiadása pedig riportfilmet készített a „megpróbáltatásairól”. Ebben aztán van minden: neonácizás, orbánozás, és egy nagy adag aggódás – persze nem a megvert magyarok miatt, írja a Magyar Jelen.

A szélsőbaloldali, kommunista szellemiségű Mérce azon sajnálkozik, hogy úgy tűnik, idén nem várt akadályokba ütközik a szokásos tiltakozás a Becsület napja ellen. Érdemes azonban tényszerűen végigjárni az állításaikat.

A kedves történet látott napvilágot egy kaliforniai középiskolában: nyolc középiskolás diák horogkeresztet formált a testével az intézmény futballpályáján, valamint egy Adolf Hitler-idézetet posztoltak mellé a közösségi médiában.

Az első világháborút követő nemzetközi megszorítások nem kedveztek, sőt hatalmas hátrányt jelentettek a magyar harckocsizás kialakulásának és fejlődésének.

Öt Québecben szolgáló katonát függesztettek fel, miután előkerült egy 2023-as felvétel, amelyen egy házibulin nemzetiszocialista karlendítést mutatnak be.

1944. március 19-én a szövetséges Nagynémet Birodalom katonái bevonultak Magyarország területére, azonban ennek hosszú előzményei voltak.

Egy észak-német kisvárosból szóló hír háborította fel a németországi zsidókat: egy flensburgi bolt kirakatában a Nagynémet Birodalom időszakát idéző felirat jelent meg. 

Budapest 1944. december 25-i bekerítése után nyilvánvalóvá vált a német hadvezetés számára, hogy a katlanban rekedt német-magyar csapatoknak az utánpótlást valamilyen módon biztosítani kell.

Legutóbb az izraeli–iráni erőpróbát tárgyalva hangot adtam a kételyemnek azzal kapcsolatban, hogy strukturális gyengesége, elhibázott stratégiai tervezése, rendszerszintű korrupciója és katonai dilettantizmusa miatt az iráni rezsim egyáltalán túlélheti-e ezt a megpróbáltatást.

A Tiszamenti falucskában – Tiszaeszláron – egy Solymosi nevű parasztasszony kékítőért küldötte Eszter nevű 14 éves leányát. A kis Solymosi Eszter azonban sohasem tért vissza.