Kövess minket -on és -en!

A dortmundi Die Rechte (A Jobboldal) tagja, Cristoph Drewer nemrég megkezdte többéves börtönbüntetését, mellyel Németország ismét bizonyítja: szólás után nincs szabadság.

(Nacionalista Zóna)

Tavaly novemberben a Die Rechte tagja Cristoph Drewer, megkezdte előreláthatólag két és fél éves börtönbüntetését. Drewert egy 2015-ben tartott beszéde miatt egy éves szabadságvesztésre ítélték első fokon, melyben az országot elözönlő migránsáradat ellen szólalt fel, ehhez jött egy másfél éves visszaesően elkövetett bűncselekményért kirótt büntetés egy olyan ügyből, mely 2011-re vezet vissza (!), akkortájt antifasisztákat értek tetten plakátozás közben Dortmund déli területén, és nonverbális módon feltartóztatták őket, hogy rongáló tevékenységüket ne folytathassák, a dortmundi helyi törvényszék később ezt a magatartást szándékos, veszélyes testi sértésnek minősítette, fenyegetés és kényszerítés mellett. Christopher Drewer már sok éve aktív a nacionalista mozgalomban kemény magjában. 2006 és 2008 között nevelőintézetbe zárták, miután szülővárosában, Hammban több konfrontációban is részt vett a politikai ellenfelekkel szemben.

A jelen fegyházbüntetése megmutatja a rendszer mivoltát, amellyel lesújt az őt ellenzőkre: Egy beszédet, melyet Drewer egy nyilvános gyűlésen tartott, szigorúbban büntetnek, mint megannyi más bűncselekményt, melyek napi szinten történnek a színes, toleráns és határtalan Németországban.

Szolidaritás a bebörtönzött bajtársakkal!

Cristoph Drewer megkezdte nyílt bevonulás keretében büntetését a Castrop-Rauxel büntetés végrehajtási intézetben.

Elképzelhető, hogy a következő napokban áthelyezik egy másik intézetbe. Figyeljetek emiatt a hirdetményekre, ha postai úton Castrop-Rauxelbe kívántok üzenni, azt (szokás szerint) utána kell küldjék. Természetesen érvényben van a szolidaritásunk kifejezése, és hogy egyértelművé tegyük, az állami nyomásgyakorlás nem éri el a kívánt eredményt.

Drewerrel együtt jelenleg a Die Rechte további négy tagja tölti büntetését, Cristoph Drewer mellett jelenleg a testvére, Matthias Drewer is, aki egy 2019 októberi antifasisztákkal való nézeteltérés következményeként fogházban van. Minden fogságba került bajtárs örül a támogatásnak, például levelek vagy képeslapok formájában, csakúgy mint sorsuk nyilvános tematizálása által.

Szabadságot minden nacionalistának!

Christoph Drewer
JVA Castrop-Rauxel
Lerchenstraße 81
44581 Castrop-Rauxel

Matthias Drewer
JVA Dortmund
Lübecker Straße 21
44135 Dortmund

Daniel Ewers
JVA Castrop-Rauxel
Lerchenstraße 81
44581 Castrop-Rauxel

Steven Feldmann
JVA Dortmund
Lübecker Straße 21
44135 Dortmund

Alexander Waack
JVA Werl
Belgische Straße 4
59457 Werl

Kövess minket -on és -en!

Gömbös Gyula altábornagy, államférfi 1886. december 26-án született Murga (Tolna vármegye) nagyközségben, a jákfai Gömbösök nemzetségéből. 

Az 1944. évi fogságba esésem után a zaporozsjei 100/1-es hadifogolylágerben kerültem. Repülőgépgyárba jártunk munkára. 

Miután Izrael hat Hirosimára elegendő (százezer tonna) bombát dobott Gázára, elpusztítva infrastruktúrájának 92 százalékát (436 ezer épületet) és megölve legalább 61 ezer (főleg polgári) lakosát, most az enklávé teljes elfoglalását tervezi.

1944. február 15-21. között Magyarországra látogatott Lorenz SS-Oberführer, a VoMi vezetője, hogy tárgyalásokat folytasson Basch népcsoportvezetővel a toborzások eddigi elért és a jövőben elérendő eredményeiről.

A Nordic Sun Kulturális Központ idén februárban nyitotta meg kapuit. Azóta a szélsőbaloldal támadásainak kereszttüzében áll. Idén márciusban több napon át tartó rongálás-sorozat vette kezdetét, amelyet a Momentum erzsébetvárosi szervezete vállalt magára.

Május elsején a Bikás parkban majálisozott a Mi Hazánk Mozgalom. Tompos Márton, a Momentum elnöke kezdte el verni a tamtamot a közösségi oldalán, hogy az eseményen több karlendítést látott, és egy illetőn Adolf Hitlert ábrázoló tetoválás volt.

A CIA dokumentumaiból kiderül, hogy ügynökök 10 évig keresték Adolf Hitlert Dél-Amerikában, miközben Argentína arra készül, hogy feloldja a titkosítás alól a második világháború végén az országba menekült németekről szóló kormányzati aktákat.

A bad-kreuznachi táborból még június végén is adtak át magyarokat a franciáknak: 26-án elgyalogoltattak bennünket a vasútállomásra, bevagoníroztak, és másnap, 27-én már át is léptük a német–francia határt.

Elhunyt 99 éves korában, még január 14-én Irmgard Furchner, az egykori stutthofi koncentrációs tábor titkárnője – közölte az itzehoe-i ügyészség szóvivője.

Manapság Európát alapjában véve két erő fenyegeti, az egyik kívülről, a másik belülről. Az egyik strukturális, a másik pusztán reakciós: egyrészt az Amerika-központú neoliberális kozmopolitizmus, amelyet Davosban a Wall Street-i finánctőke képvisel Larry Finkkel, a BlackRock főnökével az élén, másrészt az európai szeparatista-szuverenista „ötödik hadoszlop”, amely ugyanennek a hatalomnak udvarol áldás reményében.

Alakulatunknak az orosz túlerővel szemben vissza kellett vonulnia, egészen a Stájer Alpokig. Itt ért bennünket a háború vége.

Az első magyar származású önkéntesek 1944 nyarán, a bácskai németség körében végrehajtott SS-toborzások, illetve behívások során jelentkeztek szolgálattételre a német Waffen-SS-nél.

Erre már sokan nem emlékeznek: 1919 júliusában a hajdúböszörményi "Ébredő"-nyomda tulajdonosa, Szabó Ferenc kirakatában megjelent egy plakát. Rajta kormánykerék, amelyet egy kemény kéz fog.

Egy berlini kórházban elhunyt Horst Mahler, a Vörös Hadsereg Frakció (másik nevén Baader–Meinhof-csoport) alapítója, aki később nemzetiszocialistává vált, és holokauszttagadás miatt többször elítélték – 89 éves volt.

A sörpuccs utáni bírósági eljárás akár véget is vethetett volna Adolf Hitler és az NSDAP politikai karrierjének, ám még a per bírája is szimpatizált Németország későbbi vezérének és kancellárjának nézeteivel.