A Betyársereg seregszemléje és Rongyos Gárda szoboravató volt Ásotthalmon

Forrás: Betyársereg.hu

Kövess minket -on és -en!

A Betyársereg Ásotthalmon tartotta szokásos, éves seregszemléjét. Az ország minden részéből, jelentős létszámban képviseltették magukat a klánok, motoros csoportok.

Az eseményen jelen volt a település polgármestere, a Betyársereg egyik alapítója, Toroczkai László is, aki köszönetét fejezte ki a tagságnak, amiért lassan másfél évtizede, töretlenül kitart a kezdetekkor kijelölt úton.

A seregszemle után egy látványos átvonulás következett, harcosaink hosszú, masszív sorokban érkeztek meg a település főterére, ahol több ezer ember részvételével került átadásra Magyarország első, köztéri Rongyos Gárda emlékműve. Százéves mulasztás került ezzel pótlásra, hiszen a magyar emlékezetpolitika hatalmas szégyene, hogy azoknak a kitűnő hazafiaknak nem állított ez idáig méltó emléket, akiknek köszönhetően Sopron ma magyar város lehet, és akik közt akadt olyan, talpig férfi is, aki mindkét világháborúban, majd 1956-ban is kivette a részét a magyar hazáért folytatott harcokból!

Archívum

A Betyársereg üzenete: Hazafi! Sportolj, képezd magad, szervezz erős közösséget és emlékezz meg dicső elődeinkről, példájukból meríts hitet és bátorságot!

Kövess minket -on és -en!

Ahol éltünk, a tél már október közepén beállt, az Okán április közepe táján indult meg a jégzajlás. Brigádunkat a zajlás megindulásakor a folyóhoz vezényelték, partőrök lettünk.

Három náció volt az óriási lágerben: németek, japánok és magyarok. Nekünk, magyaroknak a japánok jelentették a szenzációt. Voltak vagy tízezren. Az atombomba ledobása után magát megadó mandzsúriai hadsereg egy része került ide. Fegyelmezettségük, összetartásuk csodálatra méltó volt.

A Krím-félszigeten nem volt nagy számú a fegyveres őrök csoportja. A Fekete-tenger veszi körül, a kontinenssel csak egy híd köti össze. Ezen illetékteleneknek átmenni pedig lehetetlen. Érthető, hogy az őrök unatkoztak, amit fokozott a helyhez kötöttség is.

Rendkívül ritka képek az amerikai történelem egyik legdrámaibb időszakáról és tradicionális fehér fajvédő szervezetéről, a Ku Klux Klánról.

Sztálingrádot és Leningrádot leszámítva a második világháború leghosszabb ideig tartó ostroma Budapesten zajlott.

A Führer születésnapján a magyar rádió ünnepi műsor keretében emlékezett meg a német nép vezéréről.

A történészek által Göringnek tulajdonított alábbi levél először az angliai „The Independent Nationalist”-ban jelent meg.

Hungáriát egy földalatti pályaudvarral és egy autópályával kötötték volna össze Budapesttel, többek között egy 250 méter magas felhőkarcolót és egy 25 ezer fős egyetemvárost is akartak a háború befejezése után építeni a Budaörs feletti Csíki-hegyekben.

Trump láthatóan Gorbacsov kényszerpályájára került, és elkezdi szanálni az amerikai birodalmat. Akárcsak elődje, ő sem önszántából teszi.

Trump által a kampány során beígért gazdasági csodának egyelőre nem látszódnak még az előjelei sem, éppen ellenkezőleg. 

A Dnyepropetrovszktól mintegy 100 kilométerre fekvő bányatelepi táborban az első másfél-két év alatt a hadifoglyok létszám mintegy harmaddal csökkent.

Nem sok fotós használt színes filmet az 1930-as években, és közülük is kevesen hagytak hátra olyan nagyszerű képeket, mint Hugo Jaeger, aki tehetségét és egyéni látásmódját már jóval a háború előtt a német nemzetiszocializmus szolgálatába állította.

Egy berlini kórházban elhunyt Horst Mahler, a Vörös Hadsereg Frakció (másik nevén Baader–Meinhof-csoport) alapítója, aki később nemzetiszocialistává vált, és holokauszttagadás miatt többször elítélték – 89 éves volt.

Felmérések szerint az amerikai nép nem akar háborút. Legalábbis momentán még nem, de csak médiakampány kérdése az egész. Kezdetben a második világháborúba is vonakodott belépni, aztán a sajtónak köszönhetően már égett a vágytól, hogy Sztálin segítségére siessen.

Egy brit házaspár igencsak megdöbbent, amikor második világháborús „náci bunkert” találtak közvetlenül az otthonuk alatt. „Ilyet nem talál az ember minden nap!” – mesélte a 35 éves Shaun Tullier a South West News Service-nek a „teljesen őrült” felfedezésről.

Nemrégen olvashattuk az újságokban, hogy – bizonyos számítások szerint – 1970-re a new york-i Manhattan lakosságának felét a néger rassz képviselői teszik ki, és a New York belvárosát alkotó öt kerület lakosainak 28 százaléka színesbőrű lesz.

A bécsi újévi koncertnek helyt adó hangversenyterem pompája, a híres osztrák zeneszerző-dinasztia, a Strauss család andalító keringői, továbbá vérpezsdítő polkái az Osztrák-Magyar Monarchia idilli hangulatát varázsolják vissza minden január elsején, immár több mint nyolc évtizede.

1941 őszére Nagy-Britannia válságos helyzetbe került az észak-afrikai fronton, pedig az év elején még úgy tűnt, hogy a brit 8. hadsereg decemberi diadalmas offenzívája után Mussolini demoralizálódott seregének meg lettek számlálva a napjai az afrikai kontinensen.

A feltétel nélküli megadás szerencsétlen gondolata, amely nagymértékben hozzájárult a második világháború meghosszabbításához, 1943. január 1-én Casablancában született.

A fehérellenes rendszer disztópikus Titanicja már jó ideje beleütközött a multikulti valóság jéghegyébe, és csak idő kérdése, hogy a lékeken át bezúduló „vibráló sokszínűség” mikor rántja le a mélybe.

A második világháború éveiben a hadifoglyokat, illetve a német nép ellenségeit rendszeresen a Gestaponak, és az SD-nek (Biztonsági Szolgálatnak) valamint a katonai hírszerző szolgálatnak adták át kihallgatásra.

Míg egyik oldalról a csatát – méltánytalan módon – még említésre sem méltatják, másik oldalról sokszor túlmisztifikálják azt, és a magyarság életének legjelentősebb ütközeteként tartják számon.

1945 elején a hadosztály beérkezett erőiből a támadás végrehajtására a 9. SS-páncélgránátos-ezredből (Dorr-harccsoport néven) és az 5. SS-páncélosezredből (Darges-páncéloscsoport néven) két harccsoportot szerveztek.

John Fitzgerald Kennedy 1963-as berlini beszéde nem az első alkalom volt, amikor az amerikai politikus feltűnő empátiával viseltetett a németek sorsa iránt.

885 novemberében a mindössze egy apró szajnai szigetre kiterjedő Párizs már nem először találkozott a Skandináviából kirajzó viking portyázókkal.

1192. június 27-én avatták szentté I. László magyar királyt. A lovagkirály élete bővelkedik fordulatokban, nevéhez több legenda, és a középkori Magyar Királyság stabilitásának megteremtése kötődik.

1924-ben a magyar törvényhozás minden év május utolsó vasárnapját a hősök napjává nyilvánította, és egészen 1944-ig ezen a napon hivatalos ünnepségeket tartottak a magyar háborús hősök tiszteletére.