Kövess minket: Telegram — X — Vkontakte
A Mi Hazánk Mozgalom kalocsai csoportjának szervezésében megemlékezést tartottak a hétvégén az 1945-ös budavári kitörésről.
(Elemi)
Az eseményt Szabó Patrik, kalocsai elnök nyitotta meg, aki szólította Faragó Dánielt, a párt kecskeméti elnökét.
Faragó kiemelte, nagyon nem mindegy, hogy milyen tartalommal emlékezünk a múlt eseményeiről, mit hagyunk utódainkra, szerinte véget kell vetnünk annak a narratívának, mely bűntudatot oltana a felnövekvő generációba. A budavári kitörést képletesen szólva párhuzamba állította napjainkkal, mint mondta, jelenleg egyfajta szellemi ostromgyűrű fonódik körénk, s feladatként határozta meg az ebből való kitörést.
A nap második felszólalója Lantos János, esztergomi elnök volt. Ismertette a kitörés történelmi hátterét, kiemelte, hogy az ember számára közösségben végezhető egyik legmagasztosabb tett a hősökre való emlékezés. Kitért az elmúlt hétvége eseményeire is, ahol a balliberális média csapott nagy botrányt az évforduló kapcsán, illetve megemlítette, hogy agresszív antifasiszták egy csoportja támadt békés túrázókra. De Lantos szerint a Becsület Napja egyre inkább kerül olyan helyre a magyar társadalmon belül, hogy szorosan vett világnézeti meggyőződés nélkül is hősöknek tartják ezeket a katonákat, kik a kultúraromboló, istentagadó bolsevizmustól védték a nyugati civilizációt – mondta.
|
|
|
|
|
|
Lantos szerint 100 év múlva már senki nem fog emlékezni, 2020-ban “miképpen óbégattak” az ellentüntetők, de mindenki tudni fogja, “Európa hősei, a modernkori thermopülai harcosok hogyan teljesítették kötelességüket”.
Az, hogy már csak erre fognak emlékezni, szerinte a történelem jutalma a hősiességnek.
A beszédek után a megemlékezők mécseseket helyeztek a kalocsai országzászló talapzatánál.
