Kövess minket -on és -en!

A lengyelországi Gierloz közelében, az erdőben elrejtett Adolf Hitler második világháborús bunkere. Hilter háborús főhadiszállásának romjai egy 200 épületből álló, erdőben elrejtett város volt.

Öt csontvázat találtak, amelyeknek hiányoztak a végtagjai. A megdöbbentő felfedezésről a Latebra Alapítvány képviselői számoltak be, akik a Srokowo erdészeti bizottsággal együttműködve dolgoznak.

Az érdeklődés középpontjában természetesen maga a Farkasverem áll, amely még mindig sok titkot rejt. A legújabb ezek közül a Hermann Göring egykori otthonában elrejtett emberi csontok felfedezéséhez kapcsolódik.

Utóbbi többek között a Luftwaffe parancsnoka és Hitler egyik legfontosabb munkatársa volt. A német tiszt egykori otthonául szolgáló épületben találták a maradványokat. A csontvázak körülbelül 10-15 centiméteres mélységben voltak elhelyezve, ahol korábban a padló volt.

Azonosították az elhunytakat, három felnőtt, egy csecsemő és egy gyermek volt, aki a halál idején körülbelül 10 éves lehetett.

A Hermann Göring egykori otthonában sekély mélységben talált csontvázaknak hiányzik a lába és a keze. A régészek és a helyszín felügyeletével megbízott szakemberek meg akarják fejteni a rejtélyt. A maradványokat március végén találták meg, de az ügy iránt még mindig nagy az érdeklődés.

A szenzációhajhász zsidó-liberális sajtó forgatókönyve „náci okkultisták” tevékenységét feltételezi, akik rituálé formájában öltek meg öt embert. Az ilyen hiedelmek nem idegenek az ebben a közeben, így ezt a változatot – ami mindenképpen őrültségnek hangzik – érdemes teljesen elvetni.

A földhözragadtabb magyarázat sokkal inkább a szovjet csapatokhoz kötik az áldozatokat. Hiszen a háború végéhez közeledve szovjet csapatok foglalták el a Farkasvermet, és körülbelül hat hónapig állomásoztak ott. Aki eltévedt a területen, azt például jellemzően megerőszakolták, megkínozták, agyonlőtték. Ilyen sorsra juthatott ez az öt szerencsétlenből álló csoport, talán egyetlen család tagjai voltak.

Kövess minket -on és -en!

Gömbös Gyula egykori miniszterelnök fia katonatisztként fontos szerepet játszott a magyar rohamtüzérség létrehozásában. Gömbös Ernő a nyilas hatalomátvétel után Szálasi Ferenc mellett szolgált szárnysegédként. 

A Tiszamenti falucskában – Tiszaeszláron – egy Solymosi nevű parasztasszony kékítőért küldötte Eszter nevű 14 éves leányát. A kis Solymosi Eszter azonban sohasem tért vissza.

A melbourne-i nemzetiszocialista Jacob Hersant elmondta: örül, hogy visszanyerte szabadságát, miután letöltötte egyhónapos börtönbüntetését „tiltott náci tisztelgés nyilvános bemutatása” miatt.

Amerika gazdasága rossz bőrben van, és ezt nemcsak én mondom, hanem az amerikai média szalagcímei is erről árulkodnak.

A kedves történet látott napvilágot egy kaliforniai középiskolában: nyolc középiskolás diák horogkeresztet formált a testével az intézmény futballpályáján, valamint egy Adolf Hitler-idézetet posztoltak mellé a közösségi médiában.

Donald Trump a maga bumfordi módján nyilvánvalóvá tette, hogy az Egyesült Államok fel akarja számolni az Európai Unió maradék politikai-gazdasági önállóságát.

Az ember által használt egyik legősibb szimbólumot, a horogkeresztet a modern kori Európában a régészeti és archeológiai kutatások tették ismertté az 1880-1920-as években, és mint a jó szerencse szimbóluma terjedt el széleskörűen.

Egy niagarai (Ontario) férfit, aki három vádpontban ismerte el bűnösségét terrorizmussal kapcsolatos cselekményekben, húsz év börtönbüntetésre ítéltek. Matthew Althorpe legkorábban tíz év letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.

A Szálasi-kormánynak a Sándor palota sárga termében tartott utolsó minisztertanácsai már nyomasztó légkörben folytak le. A város szélén ott állt az ellenséges, politrukoktól agyontűzdelt Vörös Hadsereg és közben fenn a Várban minisztertanácsot tartottak.

A kanadai közszolgálati média (CBC) egy belső kormányzati jelentésre hivatkozva kongatja a vészharangot: eszerint az országban gombamód szaporodnak az úgynevezett „aktív klubok” (Active Clubs).

Amikor 1945 nyarán Voronyezsben kiszálltunk a vagonokból, szinte összeestünk a gyengeségtől és a kimerültségtől. Az elénk táruló látvány is rontotta amúgy is rossz kedélyállapotunkat.

A német hatóságok letartóztattak egy férfit, akit azzal vádolnak, hogy saját vérével horogkereszteket festett épületekre, valamint csaknem 50 járműre a hesseni Hanau városában.

Az 1938. november 2-i első bécsi döntés visszaadta Magyarországnak a Felvidék magyar többségű részét. E döntés előzményei az 1938. szeptember 30-i müncheni egyezményre mennek vissza.

Miközben a világ lélegzetét visszafojtva figyeli az USA és Izrael Irán elleni háborújának most éppen „béketárgyalással” álcázott állását, a közel-keleti terrorállam Libanont bombázza, ráadásul az „Örök sötétség” (sic!) hadműveleti név alatt.

M. Katonka Mária (1913–1997) hungarista újságírónő a II. világháború után Nyugat-Európába, majd Kanadába került és onnan politikai meggyőződése miatt soha haza nem térhetett.