Kövess minket -on és -en!

Jó ideje keringett egy különös történet, miszerint a sarkkörön lévő Alexandra Land nevű szigeten működött egy meteorológiai állomás, amely második világháború alatt a titkos német tudományos projektek helyszíne volt.

A történetet a XX. század második felében a legtöbben nem is tartották többnek, mint puszta háborús mítosznak, de most, évtizedekkel később úgy tűnik, mégsem csupán a képzelet szüleménye, mivel orosz kutatók az elveszett időjárási állomás vélt helyén egy halom háborús relikviát találtak, az 1940-es évek első feléből.

Így végre van kézzelfogható bizonyíték is arra vonatkozóan, hogy a titkos bázis létezett, amit egyébként a németek állítólag Schatzgraber névvel illettek, és a Ferenc József szigetcsoporton hozták létre. Ám második világháborúban titkolták a létezését.

Kénytelenek voltak medvehúson élni, amibe majdnem bele is haltak

Az állomást állítólag 1944-ben megsemmisítették, mivel a közszájon keringő történet szerint az összes tudós megbetegedett, mikor az élelmiszerellátásuk elapadt, és kénytelenek voltak fertőzött jegesmedvehúst fogyasztani, amitől trichinellózist kaptak, amelyet a hengeresférgek közé tartozó paraziták okoznak. Úgy tudni, hogy a meteorológusokat végül megmentették, a tábort pedig megsemmisítették, ami pedig maradt belőle, azt a zord sarki időjárás az évtizedek folyamán leamortizálta.

A mostani leletek legtöbbje a korabeli felszerelések maradványa, de akad némi lőszer is, ám ami a legfontosabb a kutatók számára, hogy nagyon sok, dátummal ellátott tárgyat találtak, melyek megerősítik, hogy valóban létezett az állomás, és nem csupán mendemonda az egész.

Mintegy 500, történelmi értékű leletet találtak azon az egykori állomáson, ami 1943 szeptembere és 1944 júliusa között a Ferenc József szigetcsoport Alexandra Land szigetén működött. A leletek közt – egyebek mellett –  lőszerek, katonai felszerelések, hétköznapi és személyes tárgyak, valamint meteorológiai eszközök darabjai szerepelnek.

Kövess minket -on és -en!

Erdély védelmével és a Déli-Kárpátok birtokbavételének kérdésével a magyar minisztertanács először 1944. augusztus 25-én foglalkozott rendkívüli ülés keretében.

Október elején újabb botrány kavarta fel az amerikai konzervatív médiát. Candace Owens nyilvánosságra hozott egy üzenetváltást, amelyet állítása szerint Charlie Kirkkel folytatott két nappal halála előtt.

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

Teljesen nyilvánvaló, hogy „a D-nap sikere végső soron a fehér civilizáció tragédiája” és ráadásul a fajárulás minősített esete, amelyet elsöprő többségükben európai gyökerű fehér katonák követtek el anyakontinensük ellen, miközben a néger katonák részéről ez faji bosszú volt, amelyet fajáruló fehér vezetők tettek lehetővé számukra.

A második világháborúban elesett német katona földi maradványait tárták fel Kecskeméten a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadisírgondozó és Hőskultusz Igazgatóság munkatársai.

Újra megméretteti magát a namíbiai regionális választásokon Adolf Hitler, aki elsősorban nem a politikai teljesítménye, hanem a neve miatt visszatérő nemzetközi hírforrás. A beszámolója szerint Hitlert öt évvel ezelőtt a szavazatok 80 százalékát szerezte meg. 

Sorsfordító nap volt 1956. október 25. Máig nem teljesen tisztázott okokból a Parlament elé vonuló fegyvertelen tüntetőkbe tankokból és gépfegyverekből belelőttek az épület védelmére odarendelt orosz katonák és az ÁVH kirendelt fegyveresei. A forradalom és szabadságharc ettől a vérengzéstől vált igazán szovjetellenessé.

Egy berlini kórházban elhunyt Horst Mahler, a Vörös Hadsereg Frakció (másik nevén Baader–Meinhof-csoport) alapítója, aki később nemzetiszocialistává vált, és holokauszttagadás miatt többször elítélték – 89 éves volt.

Iszonyatos dráma folyt a mai Széll Kálmán tér környékén 1945. február 11-én, amikor Budapest magyar és német védői megpróbálták áttörni a szovjet ostromgyűrűt. 

Körülbelül ezer aktivista – sokan feketébe öltözve és maszkot viselve – vonult végig Párizs utcáin, hogy megemlékezzenek egy nacionalista diák 1994-es haláláról.

Az első világháborút követő nemzetközi megszorítások nem kedveztek, sőt hatalmas hátrányt jelentettek a magyar harckocsizás kialakulásának és fejlődésének.

Az 1980-as, 90-es évek voltak a futballmezek aranykorszaka, amikor a könnyű poliészterből készült trikók leváltották a kevésbé szellőző és nehéz pamutmezeket.

A táborparancsnokság 1944 telének egyik éjszakáján riadóztatott bennünket, és összeállítva egy 70 fős csoportot, kiküldött bennünket Birzsa településre tüzifáért a láger részére. Rettenetes hideg volt, a szél is fújt.

A francia származású feledhetetlen Leon Degrelle tábornok (Belgium, 1906-1994) a második világháború utolsó életben maradt nagy, keresztény és jobboldali politikai és katonai vezetője volt.

Az újrafegyverkező hitleri Nagynémet Birodalomban fejlesztették ki, és olyan jól sikerült, hogy azóta globálisan mindenki ezt használja.