Kövess minket -on és -en!

Jó ideje keringett egy különös történet, miszerint a sarkkörön lévő Alexandra Land nevű szigeten működött egy meteorológiai állomás, amely második világháború alatt a titkos német tudományos projektek helyszíne volt.

A történetet a XX. század második felében a legtöbben nem is tartották többnek, mint puszta háborús mítosznak, de most, évtizedekkel később úgy tűnik, mégsem csupán a képzelet szüleménye, mivel orosz kutatók az elveszett időjárási állomás vélt helyén egy halom háborús relikviát találtak, az 1940-es évek első feléből.

Így végre van kézzelfogható bizonyíték is arra vonatkozóan, hogy a titkos bázis létezett, amit egyébként a németek állítólag Schatzgraber névvel illettek, és a Ferenc József szigetcsoporton hozták létre. Ám második világháborúban titkolták a létezését.

Kénytelenek voltak medvehúson élni, amibe majdnem bele is haltak

Az állomást állítólag 1944-ben megsemmisítették, mivel a közszájon keringő történet szerint az összes tudós megbetegedett, mikor az élelmiszerellátásuk elapadt, és kénytelenek voltak fertőzött jegesmedvehúst fogyasztani, amitől trichinellózist kaptak, amelyet a hengeresférgek közé tartozó paraziták okoznak. Úgy tudni, hogy a meteorológusokat végül megmentették, a tábort pedig megsemmisítették, ami pedig maradt belőle, azt a zord sarki időjárás az évtizedek folyamán leamortizálta.

A mostani leletek legtöbbje a korabeli felszerelések maradványa, de akad némi lőszer is, ám ami a legfontosabb a kutatók számára, hogy nagyon sok, dátummal ellátott tárgyat találtak, melyek megerősítik, hogy valóban létezett az állomás, és nem csupán mendemonda az egész.

Mintegy 500, történelmi értékű leletet találtak azon az egykori állomáson, ami 1943 szeptembere és 1944 júliusa között a Ferenc József szigetcsoport Alexandra Land szigetén működött. A leletek közt – egyebek mellett –  lőszerek, katonai felszerelések, hétköznapi és személyes tárgyak, valamint meteorológiai eszközök darabjai szerepelnek.

Kövess minket -on és -en!

Három nemzetiszocialista férfit ítéltek el Angliában, miután több mint 200 fegyverből álló arzenált halmoztak fel, és terrortámadásokat terveztek zsidó és muzulmán intézmények ellen.

Az 1944. évi fogságba esésem után a zaporozsjei 100/1-es hadifogolylágerben kerültem. Repülőgépgyárba jártunk munkára. 

A melbourne-i nemzetiszocialista Jacob Hersant elmondta: örül, hogy visszanyerte szabadságát, miután letöltötte egyhónapos börtönbüntetését „tiltott náci tisztelgés nyilvános bemutatása” miatt.

Legutóbb két gyilkosság valósággal sokkolta Amerika és a nyugati világ konzervatív közvéleményét. Mindkettőnek létezik egy olyan aspektusa, amely többé-kevésbé elsikkad a velük foglalkozó információáradatban.

A nemzetiszocialista Németországgal való jó viszony mellett, a fegyveres semlegesség fenntartása érdekében Magyarország 1940-ben a Londonnal jó viszonyt ápoló Jugoszláviához kezdett közeledni.

A XX. század első felének jobboldali politikusai közül talán a legfordulatosabb életű, legindulatosabb és egyik legtehetségesebb személye Rajniss Ferenc volt, az 1935-1945 közötti időszak legismertebb újságírója, akit először a szocializmus, majd a nacionalizmus eszméje bűvölt el.

Az újrafegyverkező hitleri Nagynémet Birodalomban fejlesztették ki, és olyan jól sikerült, hogy azóta globálisan mindenki ezt használja.

Kedden reggel hiába várták az antifa támadások második olasz vádlottját, nem jelent meg a tárgyalóteremben, így a bíróság nem tudott érdemben továbbhaladni az ügyben. 

Lipcsében az antiimperialista és szélsőbaloldali migránsok (Migrantifa) készültek összecsapni a filoszemita, németellenes szélsőbaloldaliakkal (Antifa Ost).

Egy berlini kórházban elhunyt Horst Mahler, a Vörös Hadsereg Frakció (másik nevén Baader–Meinhof-csoport) alapítója, aki később nemzetiszocialistává vált, és holokauszttagadás miatt többször elítélték – 89 éves volt.

M. Katonka Mária (1913–1997) hungarista újságírónő a II. világháború után Nyugat-Európába, majd Kanadába került és onnan politikai meggyőződése miatt soha haza nem térhetett.

Amerika egy paródia, az ezredforduló óta már csak önmaga karikatúrája, szó szerint egy banánköztársaság. „Amikor megszületsz ebben a világban, kapsz egy jegyet a cirkuszba. Ha Amerikában születsz, az első sorban foglalhatsz helyet.” (George Carlin) 

Otto Skorzeny páratlan merészségű és kivitelezésű akcióival kiérdemelte folyamatos előléptetéseit és a Lovagkeresztet. Egyidejűleg a szövetségesek „Európa legveszélyesebb embere”-ként kezdték emlegetni.

Tizenkét hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bíróság azt a 34 éves férfit, aki az idei ausztrál nemzeti ünnepen (Australia Day) a zsidókat kritizáló beszédet tartott és nemzetiszocialista nézeteket népszerűsített egy sydney-i tüntetésen.

Az újraegyesült Németország történetének legsúlyosabb hazafias elégedetlenségi zavargása tört ki Rostockban 1992 augusztusában.