Kövess minket -on és -en!

Jó ideje keringett egy különös történet, miszerint a sarkkörön lévő Alexandra Land nevű szigeten működött egy meteorológiai állomás, amely második világháború alatt a titkos német tudományos projektek helyszíne volt.

A történetet a XX. század második felében a legtöbben nem is tartották többnek, mint puszta háborús mítosznak, de most, évtizedekkel később úgy tűnik, mégsem csupán a képzelet szüleménye, mivel orosz kutatók az elveszett időjárási állomás vélt helyén egy halom háborús relikviát találtak, az 1940-es évek első feléből.

Így végre van kézzelfogható bizonyíték is arra vonatkozóan, hogy a titkos bázis létezett, amit egyébként a németek állítólag Schatzgraber névvel illettek, és a Ferenc József szigetcsoporton hozták létre. Ám második világháborúban titkolták a létezését.

Kénytelenek voltak medvehúson élni, amibe majdnem bele is haltak

Az állomást állítólag 1944-ben megsemmisítették, mivel a közszájon keringő történet szerint az összes tudós megbetegedett, mikor az élelmiszerellátásuk elapadt, és kénytelenek voltak fertőzött jegesmedvehúst fogyasztani, amitől trichinellózist kaptak, amelyet a hengeresférgek közé tartozó paraziták okoznak. Úgy tudni, hogy a meteorológusokat végül megmentették, a tábort pedig megsemmisítették, ami pedig maradt belőle, azt a zord sarki időjárás az évtizedek folyamán leamortizálta.

A mostani leletek legtöbbje a korabeli felszerelések maradványa, de akad némi lőszer is, ám ami a legfontosabb a kutatók számára, hogy nagyon sok, dátummal ellátott tárgyat találtak, melyek megerősítik, hogy valóban létezett az állomás, és nem csupán mendemonda az egész.

Mintegy 500, történelmi értékű leletet találtak azon az egykori állomáson, ami 1943 szeptembere és 1944 júliusa között a Ferenc József szigetcsoport Alexandra Land szigetén működött. A leletek közt – egyebek mellett –  lőszerek, katonai felszerelések, hétköznapi és személyes tárgyak, valamint meteorológiai eszközök darabjai szerepelnek.

Kövess minket -on és -en!

Az USA és Izrael Irán elleni háborújának első fordulójában az agresszor egyetlen stratégiai célja sem valósult meg: sem a rezsimváltás, sem az iráni atomprogram leállítása, sem pedig az ország ballisztikusrakéta-képességeinek felszámolása.

Az Antifa vállalta magára a felelősséget az AfD hamburgi frakcióvezetőjének az autója elleni támadásért.

Hungáriát egy földalatti pályaudvarral és egy autópályával kötötték volna össze Budapesttel, többek között egy 250 méter magas felhőkarcolót és egy 25 ezer fős egyetemvárost is akartak a háború befejezése után építeni a Budaörs feletti Csíki-hegyekben.

A müncheni felsőbíróság súlyos testi sértés miatt 5 év börtönbüntetésre ítélte Hanna S.-t, akit azzal gyanúsítottak, hogy társaival 2023-ban, a Kitörés Emléknapon Budapesten „szélsőjobboldalinak tartott” embereket vertek össze.

Szomorú és különös helyzetben jöttem rá, hogy néha a tudás is lehet előnytelen. Hadifogságom első lágere a Kraszna Szulin nevű városban volt a Szovjetunióban. A gyár hasonlított a budapesti Csepel Művekhez.

Gyomorforgató riportban sajnáltatja a 2023-as budapesti antifa terrortámadásokban való részvételért a Fővárosi Törvényszék előtt álló, magát nőnek képzelő és ezért nevét hivatalosan is Majára változtató Simeon Ravi Truxot a Deutsche Welle magyar kiadása.

A német nacionalista zenekar, a Landser, korábban betiltott dala, a „Wacht an der Spree” kapcsán megint komoly hisztériát robbant ki Bajorországban.

Az időpont: 1946. október 7. A színhely: a kaposvári katonai szűrőtábor. Sólyom András őrnagy táborparancsnok korábban már több ezer embert vett őrizetbe a Magyarországra hazatérők közül. Számára egyegy újabb őrizetbe vétel már nem jelent különösebb eseményt.

„Ha nincs intervenció, akkor nem éltem volna túl. Ezt soha nem fogom elfelejteni. Ha nincs január 7-e, akkor ez a jelen sem létezne” – Chum Mey, a rettegett vörös khmerek által működtetett egyik kambodzsai börtöntábor túlélője.

1987. augusztus 17-én halt meg Rudolf Hess német nemzetiszocialista vezető, Hitler egykori helyettese, aki élete utolsó negyven évét a spandaui börtönben töltötte, az utolsó két évtizedet az intézmény egyedüli foglyaként.

Háromezer-ötszáz éhes elzászi ül körbe felvágottakkal megrakott tálakat, és időről időre kórusban felkurjantanak. Nem, ez nem a rendőrkutyák éves találkozója, hanem a legújabb vacsorajelenség ami végigsöpör a francia vidéken.

A XX. század első felének jobboldali politikusai közül talán a legfordulatosabb életű, legindulatosabb és egyik legtehetségesebb személye Rajniss Ferenc volt, az 1935-1945 közötti időszak legismertebb újságírója, akit először a szocializmus, majd a nacionalizmus eszméje bűvölt el.

Legutóbb két gyilkosság valósággal sokkolta Amerika és a nyugati világ konzervatív közvéleményét. Mindkettőnek létezik egy olyan aspektusa, amely többé-kevésbé elsikkad a velük foglalkozó információáradatban.

A nemzetiszocialista aktivista, Marla-Svenja Liebich, korábban Sven Liebich, nem kezdte meg börtönbüntetését a chemnitzi női börtönben. A hatóságok most körözik - közölte az ügyészség. Liebich ellen végrehajtási parancs van érvényben.

A kanadai közszolgálati média (CBC) egy belső kormányzati jelentésre hivatkozva kongatja a vészharangot: eszerint az országban gombamód szaporodnak az úgynevezett „aktív klubok” (Active Clubs).