Kövess minket -on és -en!

Jó ideje keringett egy különös történet, miszerint a sarkkörön lévő Alexandra Land nevű szigeten működött egy meteorológiai állomás, amely második világháború alatt a titkos német tudományos projektek helyszíne volt.

A történetet a XX. század második felében a legtöbben nem is tartották többnek, mint puszta háborús mítosznak, de most, évtizedekkel később úgy tűnik, mégsem csupán a képzelet szüleménye, mivel orosz kutatók az elveszett időjárási állomás vélt helyén egy halom háborús relikviát találtak, az 1940-es évek első feléből.

Így végre van kézzelfogható bizonyíték is arra vonatkozóan, hogy a titkos bázis létezett, amit egyébként a németek állítólag Schatzgraber névvel illettek, és a Ferenc József szigetcsoporton hozták létre. Ám második világháborúban titkolták a létezését.

Kénytelenek voltak medvehúson élni, amibe majdnem bele is haltak

Az állomást állítólag 1944-ben megsemmisítették, mivel a közszájon keringő történet szerint az összes tudós megbetegedett, mikor az élelmiszerellátásuk elapadt, és kénytelenek voltak fertőzött jegesmedvehúst fogyasztani, amitől trichinellózist kaptak, amelyet a hengeresférgek közé tartozó paraziták okoznak. Úgy tudni, hogy a meteorológusokat végül megmentették, a tábort pedig megsemmisítették, ami pedig maradt belőle, azt a zord sarki időjárás az évtizedek folyamán leamortizálta.

A mostani leletek legtöbbje a korabeli felszerelések maradványa, de akad némi lőszer is, ám ami a legfontosabb a kutatók számára, hogy nagyon sok, dátummal ellátott tárgyat találtak, melyek megerősítik, hogy valóban létezett az állomás, és nem csupán mendemonda az egész.

Mintegy 500, történelmi értékű leletet találtak azon az egykori állomáson, ami 1943 szeptembere és 1944 júliusa között a Ferenc József szigetcsoport Alexandra Land szigetén működött. A leletek közt – egyebek mellett –  lőszerek, katonai felszerelések, hétköznapi és személyes tárgyak, valamint meteorológiai eszközök darabjai szerepelnek.

Kövess minket -on és -en!

Egy berlini kórházban elhunyt Horst Mahler, a Vörös Hadsereg Frakció (másik nevén Baader–Meinhof-csoport) alapítója, aki később nemzetiszocialistává vált, és holokauszttagadás miatt többször elítélték – 89 éves volt.

A belga főváros, Brüsszel egyik éke az Atomium, amit az 1958-as világkiállításra készítettek. Ugyanerre az expóra egy másik, teljesen őszinte, ma már elképzelhetetlen bemutatót is létrehoztak.

A földbe épített barakk 1945 júliusában így nézett ki: a lépcsőlejárat mellett volt az ablak, amelyet nem lehetett kinyitni. Bár a nap magasan járt az égbolton, a barakkban mégis félhomály volt.

Tíz éve T. L. és dr. Kőfaragó-Gyelnik Vilmos barátaimmal a budai hegyek s villák között sétálgattunk. Tele aggodalommal mérlegeltük a lehetőségeket és tárgyaltuk meg Horthy Miklós kormányzó október 17-re tervezett, de a német elhárító szolgálat által már ismert „kiugrási szándékát”.

Valószínűleg nem számított arra, hogy éppen Izraelben ébred fel egy kórházban az az ENSZ-munkatárs, akinek testét nézetei szerinti nemzetiszocialista tetoválások borítják.

Francis Fukuyama, aki a „történelem vége” jóslatával elfuserált Nostradamus-epigonnak bizonyult, most időben felszállt a mozgó vonatra, és másokkal együtt észrevette a nyilvánvalót, miszerint „Trump hatalma omladozik a MAGA-mozgalomban”.

Egy most előkerült rendőrségi dokumentumból kiderül, hogy a több a híres német orvos, doktor Josef Mengele 1959-ben megpróbált Argentínából visszatérni Németországba – írja az MDR német televízió értesülései nyomán a világsajtó.

Bár a Harmadik Birodalomban leginkább a férfiak töltöttek be befolyásos szerepet, akadtak olyan asszonyok is, akik vezető pozíciót kaptak. Közéjük tartozott a birodalom legmagasabb rangú nője, Gertrud Scholtz-Klink is.

A Budapest elfoglalásáért vívott ütközet Sztálingrád, Varsó és Berlin mellett a második világháború egyik legpusztítóbb városostromaként vonult be az egyetemes történetírásba.

Az utóbbi időben leginkább antiszemita nézeteiről elhíresült amerikai rapper ezúttal egy órán keresztül a Ku Klux Klán ruházatához hasonló fekete színű lepelben és csuklyában beszélgetett egy youtuberrel.

A bad-kreuznachi amerikai táborban 1945 áprilisa végén megkezdődött a szelektálás: elengedték a betegeket, a lengyeleket, az oroszokat, és elkülönítették a tisztikart. Minket, magyarokat és a németeket vegyesen egy vonatszerelvénnyel Észak-Franciaországba, Torénba irányítottak.

Rövid idő múltán ötödik évtizedébe lép a forrongó, nyugtalan XX. század, s ki tudná előre, hogy mit hoznak a gyötrődő emberiség számára a negyvenes évek?

Egy nemzetiszocialista csoport rendszabályozta meg a színészeket egy lisszaboni színház előtt, ami a Portugália nemzeti költőjét, Luís de Camõest ünneplő darab előadásának lemondásához vezetett. 

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.

A politikai korrektség és a „társadalmi béke” megőrzésének hamis mítosza oltárán áldozták fel a brit munkásosztálybeli lányokat, miközben kínzóik, a pakisztáni hátterű bandák tagjai nyíltan hirdették rasszista indítékaikat.