Kövess minket -on és -en!

A müncheni Oktoberfest közismerten a sörről szól, és egy ideje már visszatérő sláger a világhírű népünnepélyen Gigi D'Agostino L'Amour Toujours című dala, ami „az örök szerelemről” szól.

Na de akkor hogyan jön a fasizmus és a rasszizmus üldözése az említett DJ örökzöldjéhez? Nos, a németországi zsidó-liberális cenzúra megoldotta. Az interneten több helyen is felbukkantak olyan videók, melyeken hazafias érzelmű németek a L'Amour Toujours-t éneklik, de a refrént úgy átköltve, hogy az ismert dallamokra épp kijöjjön németül a „külföldiek kifelé, Németország a németeké” rigmus, mindezt pedig a videók szereplői karlendítésekkel festik alá.

A videók miatt már több német tartományban is rendeltek el nyomozásokat és rajtaütéseket, mivel egy demokratikus diktatúrában nem igazán tolerálják az ilyesmit a hatóságok, de a szellemet már nem lehet visszazárni a palackba, imígyen átköltött dalból hamar hazafias „himnusz” lett.

Ezt pedig az Oktoberfest főszervezője, Clemens Baumgärtner sem hagyta figyelmen kívül, aki egy nyilatkozatban belengette, hogy az „események sajnálatos alakulása okán” be akarják tiltani D'Agostino klasszikusát, amit a szervezők egyébként minden további nélkül meg is tehetnek.

Pedig jó PR is lehetne, ha a felcsendülő dal nagyjából a derekánál átmenne hazafias karlengetésbe, szóval valamennyire érthető, hogy a rendszerhű házigazdák megelőző csapást akarnak mérni a jól ismert nótára.

Kövess minket -on és -en!

A fehérek önvédelmét hirdető polgárjocsoport, a Ku Klux Klan olyan szórólapokat osztogatott Kentuckyban, amelyekre azt írták, hogy a bevándorlók „menjenek el most”.

1902. május 31-én kötötték meg a második búr háborút lezáró vereenigingi egyezményt. A terepadottságokat és korszerű lőfegyvereiket jól kihasználó búrok közel három éven keresztül álltak ellent az ötszörös túlerőben lévő brit haderővel szemben.

Robbanóanyagokkal megrakott, a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom hadiflottájához tartozó második világháborús hadihajók roncsai emelkedtek ki a nagy szárazság miatt a Dunából Mohácsnál, illetve a szerbiai Prahovónál.

Hitler ambíciózus tervét a háború megnyerése után szerette volna megvalósítani, a 180 ezer fős építmény megtervezése az építészzseni Albert Speer feladata lett volna.

A Bild információi szerint Jéna és Weimar között letartóztatták a Hammerbande néven elhíresült bolsevista terrorszervezet vezetőjét, a 31 éves Johann Guntermannt. Guntermannt tartják a Hammerbande ötletgazdájának és vezetőjének, aki 2020 óta szökésben volt.

A rendőrség terrorizmus elleni csoportja nyomozást indított egy sydney-i zsinagógánál elkövetett festékszórós pingálás ügyében.

A fehér fajvédelmet hirdető Patriot Front csoport vonult fel Des Moines belvárosában, arcukat biztonsági okokból eltakarva és zászlókat lengetve. 

Fogságba esésem első percei veréssel teltek. Miközben a sorfalat álló angol katonák előtt elvonultunk, a géppisztoly agyával ütöttek, majd rugdaltak bennünket, gyorsabb haladásra késztetve a mintegy 300 embert.

Titkos dokumentumfilm készült Giorgia Meloni olasz miniszterelnök pártja, az Olaszország Fivérei ifjúsági tagozatáról, mely azt a köztudomású tényt igyekezett „leleplezni”, hogy a tagozat erősen fasiszta irányultságú.

Három brit szélsőjobboldali aktivista olyan akciókat tervezett, amelynek célja mecsetek vagy zsinagógák elleni támadás lett volna, legalábbis a vádak szerint.

Kétnapi hajóút után megérkeztünk Szevasztopolba. A kiszállás után a kikötő melletti nagy rétre tereltek bennünket. Rongyos, kiéhezett lakosság rohant meg bennünket – ruhát, cipőt és ennivalót kunyeráltak tőlünk.

Az 1920. június 4-én bekövetkezett trianoni tragédiát követően a két világháború közötti megcsonkított Magyarországon nem lehetett nem beszélni a területi revízióról.

A ma már közel 100 éves nő 1943-1945 között a stutthofi tábor parancsnokának volt a gépírónője, és a bíróság szerint „elképzelhetetlen, hogy ne vette volna észre, mi történik körülötte”.

Mi, összegyűjtött fiatalok 1944. december 24-én, karácsony napján indultunk el Kéthelyről Csehszlovákián és Németországon keresztül: 1945 májusában érkeztünk meg a felső-ausztriai altheimi átmeneti táborba, amelyben már mintegy 30-35 000 fő tartózkodott.

A berdicsevi munkatáborban mostoha viszonyok uralkodtak. Először fel kellett építeni szállásunkat, kitermelni a hozzá szükséges anyagokat, rendezni kellett a terepet.