Kövess minket -on és -en!

A Fayard kiadónál megjelent 1000 oldalas, 4 kilós könyv száz euróba kerül.

Újra kiadták a Mein Kampfot Franciaországban, ami azért jelentős (korábban sem volt betiltva, évente kb. 5000-en meg is vették), mert „10 év kutatás eredményeképpen ez a mű megvilágítja és történelmi kontextusba helyezi a Hitler által leírtakat, valamint a lerántja a leplet a Mein Kampf demagóg hazugságairól”, írja a Neokohn című, zsidó felsőbbrendűséget hirdető portál.

A lap szerint nem egy egyszerű újrafordításról van szó. A Fayard kiadónál megjelent 1000 oldalas, 4 kilós könyv száz eurós ára is azt sugallja, itt súlyos ellenpropagandáról van szó. Hélène Miard-Delacroix, a Sorbonne Egyetem professzora és Németország történetének „szakértője” szerint Hitler 12 millió példányszámban eladott bestsellere, „tele van logikusnak tűnő bújtatott félhazugságokkal, leegyszerűsítésekkel, és demagógiával, az érvelése álbizonyítékaival és olyan történelmi elemekkel, melyet a mai kor átlag embere aligha ismer”, ezt teszik most ők „helyre” az eredeti anyagba írkált szájbarágó kommentárokkal.

Emiatt az új könyv mind a 27 fejezetéhez részletes bevezetőt lehet olvasni, valamint minden egyes lefordított lap mellé keretes szerkezetben ott állnak az egyes szavak és kifejezések történelmi, vagy stilisztikai félremagyarázásai.

A fordítás is új. Erre azért volt szükség, mert az egészen mostanáig használt 1934-ben elkészített francia fordítás nem tükrözi az eredeti német mű magas szintű nyelvhasználatát. 

Kövess minket -on és -en!

JFK meggyilkolása közvetlen hatással volt az amerikai cionista lobbira, az USA közel-keleti politikájára és Izrael militarizálódására egyaránt.

Egy aktív életmód- és önvédelmihálózat az edzés és testvériség szellemében ismerteti meg az amerikai tinédzsereket a nemzetiszocialista, fajvédő ideológiával. 

Talán egyetlen olyan film sem készült a második világháborúról, amelyikben ne hangozna el Németországra a Harmadik Birodalom kifejezés, pedig e megnevezés használata történelmietlen a korabeli német rendszerre.

Az 1912. március 29-én született Hanna Reitsch kislány korában doktornőnek készült, de emellett imádta a vitorlázórepülést is, amivel már ekkor is felállított néhány rekordot.

Újra megméretteti magát a namíbiai regionális választásokon Adolf Hitler, aki elsősorban nem a politikai teljesítménye, hanem a neve miatt visszatérő nemzetközi hírforrás. A beszámolója szerint Hitlert öt évvel ezelőtt a szavazatok 80 százalékát szerezte meg. 

Október 5-én antifa terroristák felgyújtottak egy nemesi vadászkastélyt a bajorországi Donaustaufban. A kastély teljesen leégett. A hírről a Nacionalista Zóna számolt be.

Amikor a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége az 1953. március 27-i rendeletével Sztálin halálát követően hivatalossá tette a Berija által előterjesztett amnesztiát, még senki sem sejtette, hogy ez a kegyelem majd másfél millió embert érint.

Az 1936-os berlini olimpián egy ismeretlen nő az őrségen áttörve Adolf Hitler székéhez rohant, és megpróbált csókot adni a Führer arcára, a vidám pillanatokat fotó- és filmfelvétel is megörökítette.

Talán sohasem derült volna ki, hogy mit rejt a zernikowi erdő, ha nincs egy lelkes gyakornok az Ökoland Dederow nevű cégben.

Több órára csatatérré változtak Torinó utcái, ahol szélsőbaloldali tüntetők csaptak össze a rendőrökkel szombaton. A baloldali pártok Milánóban is tüntettek az amerikai idegenrendészet (ICE) embereinek jelenléte ellen a téli olimpiai játékokon.

A bad-kreuznachi táborból még június végén is adtak át magyarokat a franciáknak: 26-án elgyalogoltattak bennünket a vasútállomásra, bevagoníroztak, és másnap, 27-én már át is léptük a német–francia határt.

A baloldali TikTok-felhasználók teljesen kiakadtak, miután megjelent az American Eagle új farmernadrág-kampánya, amelyben Sydney Sweeney szerepel. 

Bár a kommunisták rémtettei közül a Magyar GULAG, azaz a recski haláltábor története viszonylag jól feltárt, ennek ellenére vannak olyan történések, amelyek bár Recskhez kötődnek, mégis alig, vagy egyáltalán nem ismertek.

Volt idő, amikor az egyesített Európát úgy mutatták be, mint egy versenyképes bástyát az Egyesült Államokkal szemben, mint egy olyan szupranacionális szervezetet, amely megfelelő kritikus tömeggel rendelkezik ahhoz, hogy érvényesíteni tudja magát a nemzetközi színtéren.

Egy friss YouGov európai közvélemény-kutatás szerint az európaiak (hat európai nemzet) nagy többsége immár ellenszenvet érez Trump Amerikájával szemben (a franciák 62, az olaszok 63, a britek 64, a spanyolok 66, a németek 72, a dánok 84 százaléka).