Kövess minket -on és -en!

A covid-járvánnyal kapcsolatos intézkedések elleni nyugat-európai tüntetéseken gyakran tűnnek fel a sárga csillagok „oltatlan” felirattal, ennek kapcsán jutott valahogy a zsidók csavaros eszébe, hogy a svájciak körmére nézzenek jelkép-ügyben.

A fentiekhez kapcsolódva a közelmúltban valami módon előtérbe került, hogy szemben más európai országokkal – beleértve hazánkat is – Svájcban példátlan módon nem vonatkozik általános tilalom a nemzetiszocialista jelképekre vagy gesztusokra. A büntető törvénykönyv rasszizmusra vonatkozó rendelkezése mindössze azt mondja ki, hogy büntetőjogi felelősségre vonható, aki „nyilvánosan becsmérel egy személyt vagy személyek egy csoportját faji, etnikai, vallási vagy szexuális irányultsága miatt, az emberi méltóságot sértő módon”. Önmagában a nemzetiszocialista jelképek viselése vagy például a római karlendítés tehát csak akkor büntetendő, ha aktívan használják őket a nemzetiszocializmus „népszerűsítésére”.

A kormány funkcióját betöltő Szövetségi Tanács már 2010 nyarán a úgynevezett „rasszista jelképek” betiltása ellen foglalt állást – és most, tizenkét évvel később, ezt megerősítette. Ennek előzménye az Evangélikus Néppárt „A Harmadik Birodalom dicsőítésének megakadályozása. A náci jelképek kivétel nélküli betiltása a közterületeken” című indítványa, amelyet még tavaly novemberben nyújtott be (a járványtól valószínűleg nem függetlenül). Február elején tették közzé tanács állásfoglalását. Ez a beadványt – a korábbi okfejtést megismételve – ismét visszautasította, mondván: „Vitathatatlan, hogy a nemzetiszocializmus szimbólumainak bemutatása és alkalmazása sokkoló és nagyon megterhelő, különösen a holokauszt áldozatai és hozzátartozóik vagy leszármazottaik számára. A rasszista jelképek propagandacél nélküli nyilvános használata azonban csak közvetve érinti az emberi méltóságot és a közbékét” – hangzik a hivatalos érvelés.

Mindez természetesen felháborította a svájci zsidókat, többek között a Svájci Izraelita Közösségek Szövetsége (SIG) nevű zsidó szupremácista szervezetet. „A náci szimbólumok nyilvános használata mindig is problémát jelentett, már évtizedekkel ezelőtt is” – magyarázta a Szombat című magyar zsidó lapnak a SIG főtitkára, Jonathan Kreutner. „Az utóbbi időben azonban, különösen a holokauszt-összehasonlítások és a korona-járvány kapcsán új csúcspontot értünk el. Nem értjük, hogy a Szövetségi Tanács miért nem akarja meghallani az idők szavát. Ahelyett, hogy átgondolná régen elavult álláspontját, pontosan ugyanazt az indoklást hozza fel újra, mint korábban. A náci szimbólumok politikai provokációra való felhasználása és az áldozatok ezzel járó megalázása így csak tovább bagatellizálódik.”

Még dühödtebben fogalmazott a sajtónak a Rasszizmus és Antiszemitizmus Elleni Alapítvány ügyvezetője, Dina Wyler: „Mi van akkor például, ha valaki horogkeresztet ragaszt az autójára, és azzal közlekedik? Ezek szerint ez nem volna propaganda?” – kérdezi. Wyler azt remélte, hogy a „Szövetségi Tanács tanult a járványügyi intézkedések elleni demonstrációk szélsőséges jobboldali propagandacélokra való felhasználásból. És ugyanez vonatkozik a diszkriminatív szimbólumok használatára is” – fejtegette.

A zsidók szerint még a sárga Dávid-csillag is ebbe a körbe tartozik, mert ugyan a sárga csillag nem hasonlítható a horogkereszthez vagy az SS-jelvényhez, de Kreutner szerint a „sárga csillagok a nemzetiszocialisták által kitalált, a zsidó emberekre kényszerített rasszista megkülönböztető jelzések. Ebből a megfontolásból a sárga csillag, bár közvetlenül, de mégis náci szimbólumnak tekinthető”. Azt mindenesetre megengedte, hogy a „koronavírus-intézkedések elleni tüntetéseken viselt csillag önmagában még nem antiszemita”. Ennek ellenére azt mondta, hogy „nem tehetünk mást, mint hogy a használatukról való lemondásra szólítunk fel, mert Svájcban az ilyen szimbólumok alkalmazásának nincsen korlátja. Nagyon reménykedünk a büntetőjog megváltoztatásában”.

A zsidó nacionalisták szerint „az alpesi ország vezetői példát vehetnének más nemzetek politikusaitól, többek között német kollégáiktól, ahol már fellépnek az ilyen visszaélések ellen” – írja a Szombat. 

Észak-Rajna Vesztfália tartomány belügyminisztere, Herbert Reul épp a minap minősítette a sárga csillaggal való ilyen „visszaélést” bűncselekménynek. A berlini rendőrség pedig népellenes uszításnak nyilvánította a sárga csillagok „beoltatlan” felirattal történő viselését. Az önmagából rég kifordult, már csak nevében német országban jelenleg is több bűnügyi nyomozás zajlik e témában, például Drezdában és Hamburgban.

Kövess minket -on és -en!

Erre már sokan nem emlékeznek: 1919 júliusában a hajdúböszörményi "Ébredő"-nyomda tulajdonosa, Szabó Ferenc kirakatában megjelent egy plakát. Rajta kormánykerék, amelyet egy kemény kéz fog.

Joszif Visszarionovics Sztálin (1878-1953) kegyetlen diktátorként a világtörténelem egyik leghírhedtebb vezetője volt, aki személyi kultuszt épített ki maga körül, és milliókat küldött Gulag kényszermunkatáborokba.

Az Egyesült Államok példáját követve az Antifa mozgalom terrorszervezetté minősítését kezdeményezte a magyar kormány az Európai Unióban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben.

Az Észak-Karolinai Egyetem (UNC) hétfőn bejelentette, hogy azonnali hatállyal fizetett kényszerszabadságra küldi Dwayne Dixont, az Ázsiai és Közel-Keleti Tanulmányok tanszék professzorát – számolt be a Fox News.

Egy észak-német kisvárosból szóló hír háborította fel a németországi zsidókat: egy flensburgi bolt kirakatában a Nagynémet Birodalom időszakát idéző felirat jelent meg. 

Francis Fukuyama, aki a „történelem vége” jóslatával elfuserált Nostradamus-epigonnak bizonyult, most időben felszállt a mozgó vonatra, és másokkal együtt észrevette a nyilvánvalót, miszerint „Trump hatalma omladozik a MAGA-mozgalomban”.

Napról napra „fokozódik a helyzet” a mesterséges intelligencia (MI) frontján, amelyről az utóbbi időben többször is tudósítottam, és ahol az amerikaiak egyre inkább úgy állnak a kínaiakkal szemben, mint az ukránok az ukrajnai fronton az oroszokkal szemben. Vagyis vesztésre. Nem kicsit, hanem nagyon.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

Tektonikus folyamatok zajlanak az amerikai jobboldalon. Tucker Carlson, a messze legbefolyásosabb konzervatív véleményvezér, „egy rákos daganat, amelyet ki kell vágni a konzervativizmus testéből” (Ben Shapiro) és Nick Fuentes, az Amerika-firster, kereszténynacionalista fiatalok (groyperek) bálványa, „egy szemétláda, az egyik legelítélendőbb emberi lény és oxigéntolvaj a bolygón” (Gorka Sebestyén) elásta a csatabárdot, és egy kétórás interjú során az amerikai zsidó lobbi hatalmát boncolgatta.

Brüsszelben a különleges egységek tartottak házkutatást a NATION nevű belga nacionalista párt volt vezetőjénél, Hervé Van Laethemnél. Otthonát átkutatták, őrizetbe vették, majd hosszas kihallgatás után végül vádemelés nélkül elengedték, de a telefonját és a laptopját lefoglalták.

Az első magyar származású önkéntesek 1944 nyarán, a bácskai németség körében végrehajtott SS-toborzások, illetve behívások során jelentkeztek szolgálattételre a német Waffen-SS-nél.

Charles Augustus Lindbergh (1902–1974) svéd bevándorlók leszármazottjaként látta meg a napvilágot Amerikában.

Október elején újabb botrány kavarta fel az amerikai konzervatív médiát. Candace Owens nyilvánosságra hozott egy üzenetváltást, amelyet állítása szerint Charlie Kirkkel folytatott két nappal halála előtt.

Még nyugat-európai mércével mérve is brutális, és szomorú események zajlottak le a franciaországi Lyonban múlt hét csütörtökön.

1944. február 15-21. között Magyarországra látogatott Lorenz SS-Oberführer, a VoMi vezetője, hogy tárgyalásokat folytasson Basch népcsoportvezetővel a toborzások eddigi elért és a jövőben elérendő eredményeiről.