Kövess minket -on és -en!

A covid-járvánnyal kapcsolatos intézkedések elleni nyugat-európai tüntetéseken gyakran tűnnek fel a sárga csillagok „oltatlan” felirattal, ennek kapcsán jutott valahogy a zsidók csavaros eszébe, hogy a svájciak körmére nézzenek jelkép-ügyben.

A fentiekhez kapcsolódva a közelmúltban valami módon előtérbe került, hogy szemben más európai országokkal – beleértve hazánkat is – Svájcban példátlan módon nem vonatkozik általános tilalom a nemzetiszocialista jelképekre vagy gesztusokra. A büntető törvénykönyv rasszizmusra vonatkozó rendelkezése mindössze azt mondja ki, hogy büntetőjogi felelősségre vonható, aki „nyilvánosan becsmérel egy személyt vagy személyek egy csoportját faji, etnikai, vallási vagy szexuális irányultsága miatt, az emberi méltóságot sértő módon”. Önmagában a nemzetiszocialista jelképek viselése vagy például a római karlendítés tehát csak akkor büntetendő, ha aktívan használják őket a nemzetiszocializmus „népszerűsítésére”.

A kormány funkcióját betöltő Szövetségi Tanács már 2010 nyarán a úgynevezett „rasszista jelképek” betiltása ellen foglalt állást – és most, tizenkét évvel később, ezt megerősítette. Ennek előzménye az Evangélikus Néppárt „A Harmadik Birodalom dicsőítésének megakadályozása. A náci jelképek kivétel nélküli betiltása a közterületeken” című indítványa, amelyet még tavaly novemberben nyújtott be (a járványtól valószínűleg nem függetlenül). Február elején tették közzé tanács állásfoglalását. Ez a beadványt – a korábbi okfejtést megismételve – ismét visszautasította, mondván: „Vitathatatlan, hogy a nemzetiszocializmus szimbólumainak bemutatása és alkalmazása sokkoló és nagyon megterhelő, különösen a holokauszt áldozatai és hozzátartozóik vagy leszármazottaik számára. A rasszista jelképek propagandacél nélküli nyilvános használata azonban csak közvetve érinti az emberi méltóságot és a közbékét” – hangzik a hivatalos érvelés.

Mindez természetesen felháborította a svájci zsidókat, többek között a Svájci Izraelita Közösségek Szövetsége (SIG) nevű zsidó szupremácista szervezetet. „A náci szimbólumok nyilvános használata mindig is problémát jelentett, már évtizedekkel ezelőtt is” – magyarázta a Szombat című magyar zsidó lapnak a SIG főtitkára, Jonathan Kreutner. „Az utóbbi időben azonban, különösen a holokauszt-összehasonlítások és a korona-járvány kapcsán új csúcspontot értünk el. Nem értjük, hogy a Szövetségi Tanács miért nem akarja meghallani az idők szavát. Ahelyett, hogy átgondolná régen elavult álláspontját, pontosan ugyanazt az indoklást hozza fel újra, mint korábban. A náci szimbólumok politikai provokációra való felhasználása és az áldozatok ezzel járó megalázása így csak tovább bagatellizálódik.”

Még dühödtebben fogalmazott a sajtónak a Rasszizmus és Antiszemitizmus Elleni Alapítvány ügyvezetője, Dina Wyler: „Mi van akkor például, ha valaki horogkeresztet ragaszt az autójára, és azzal közlekedik? Ezek szerint ez nem volna propaganda?” – kérdezi. Wyler azt remélte, hogy a „Szövetségi Tanács tanult a járványügyi intézkedések elleni demonstrációk szélsőséges jobboldali propagandacélokra való felhasználásból. És ugyanez vonatkozik a diszkriminatív szimbólumok használatára is” – fejtegette.

A zsidók szerint még a sárga Dávid-csillag is ebbe a körbe tartozik, mert ugyan a sárga csillag nem hasonlítható a horogkereszthez vagy az SS-jelvényhez, de Kreutner szerint a „sárga csillagok a nemzetiszocialisták által kitalált, a zsidó emberekre kényszerített rasszista megkülönböztető jelzések. Ebből a megfontolásból a sárga csillag, bár közvetlenül, de mégis náci szimbólumnak tekinthető”. Azt mindenesetre megengedte, hogy a „koronavírus-intézkedések elleni tüntetéseken viselt csillag önmagában még nem antiszemita”. Ennek ellenére azt mondta, hogy „nem tehetünk mást, mint hogy a használatukról való lemondásra szólítunk fel, mert Svájcban az ilyen szimbólumok alkalmazásának nincsen korlátja. Nagyon reménykedünk a büntetőjog megváltoztatásában”.

A zsidó nacionalisták szerint „az alpesi ország vezetői példát vehetnének más nemzetek politikusaitól, többek között német kollégáiktól, ahol már fellépnek az ilyen visszaélések ellen” – írja a Szombat. 

Észak-Rajna Vesztfália tartomány belügyminisztere, Herbert Reul épp a minap minősítette a sárga csillaggal való ilyen „visszaélést” bűncselekménynek. A berlini rendőrség pedig népellenes uszításnak nyilvánította a sárga csillagok „beoltatlan” felirattal történő viselését. Az önmagából rég kifordult, már csak nevében német országban jelenleg is több bűnügyi nyomozás zajlik e témában, például Drezdában és Hamburgban.

Kövess minket -on és -en!

Jean-Marie Le Pen, a francia jobboldali Nemzeti Front (FN) alapítója és hosszú ideig vezető politikusa 96 éves korában elhunyt. Halálhírét családja is megerősítette.

Október 21-én Berlinben letartóztatták a küzdősportokban is jártas baloldali szélsőségest, Thomas Jacobst, aki a szakértők véleménye szerint Lina Engelnek, a "kalapácsos banda" vezetőjének a logisztikusa és trénere. Jacobst több mint egy év körözés után sikerült letartóztatniuk a német hatóságoknak.

A rendőrség terrorizmus elleni csoportja nyomozást indított egy sydney-i zsinagógánál elkövetett festékszórós pingálás ügyében.

Az utóbbi időben a népességszám alakulása a migrációs politika, a gazdaság és az összeesküvés-elméletek középpontjába került. Egyesek úgy vélik, hogy a fehér országoknak milliószámra kell idegeneket befogadniuk, mert a születési arányszámuk túl alacsony, mások arra buzdítják a fehéreket (és csak őket), hogy a bolygó megmentése érdekében egyáltalán ne szaporodjanak.

1945. február 1-jétől az SS 25. (1. magyar) és 26. (2. magyar) fegyveres-gránátoshadosztályai ismét együtt voltak, s gyakorlatilag e viszonyuk a háború végéig változatlan maradt.

„Nem engedhetjük meg, hogy a zsidókból nácikat csináljanak” – üzente a rabbi, aki büszke a garázdaságra, amit elkövetett.

Az 1944. évi fogságba esésem után a zaporozsjei 100/1-es hadifogolylágerben kerültem. Repülőgépgyárba jártunk munkára. 

Ugyan német és a magyar uralkodó 1463-ban Bécsújhelyen egyezményt kötött, csak idő kérdése volt, hogy mikor vonul fegyverrel egymás ellen a közép-európai regionális hatalmi ambíciókat dédelgető I. Mátyás magyar király és a magyar trónra is igényt tartó III. Frigyes német-római császár. 

A szabadpiaci kapitalizmus legfőbb jellemzője az, hogy a gazdasági szereplők között sikerorientált verseny zajlik, és az állam közvetlenül nem avatkozik bele a gazdasági folyamatokba. Amerika ezt már régóta feladta, és helyette államkapitalizmust gyakorol, amelyben a Fed (központi bank) jutalmazza a haverjait, akár sikeresek, akár nem.

Magát nemzetiszocialistának valló fehér ember ítéltek börtönbüntetésre Ausztráliában a nézeteiért. A szigetországban ez az első eset, hogy a bíróság döntése nyomán valaki karlendítésért részesül elzárásban.

Görögország legfelsőbb választási bírósága kizárta a parlamentből a Spártaiak párt három képviselőjét, arra hivatkozva, hogy megtévesztették a választókat a 2023-as választásokon – jelentette az ERT görög közszolgálati televízió igazságügyi forrásokra hivatkozva.

1977. augusztus 15-én üres szobával szembesültek a római Celio hadikórház őrei, amikor reggel tízkor kinyitották az ajtót. Pedig nem akárkinek kellett volna bent lennie.

Egy 21 éves nemzetiszocialista aktivista titokban rögzített beszélgetéseit felhasználják a terrorizmus vádjával kapcsolatos perében Kanadában.

Ma a fehérek – egyelőre még csak Nyugaton – egy lealacsonyító rendszer áldozatai, amelynek egy monomániásan ismételgetett vád, a rasszizmus az alapja.

1939. november 8-án este 20.45-kor Konstanznál, a svájci-német határt alkotó drótkerítéstől 25 méterre két német határőr feltartóztat egy Georg Elser nevű ácsot, majd a határállomásra kísérik gyanús viselkedése miatt.