Kövess minket -on és -en!

A covid-járvánnyal kapcsolatos intézkedések elleni nyugat-európai tüntetéseken gyakran tűnnek fel a sárga csillagok „oltatlan” felirattal, ennek kapcsán jutott valahogy a zsidók csavaros eszébe, hogy a svájciak körmére nézzenek jelkép-ügyben.

A fentiekhez kapcsolódva a közelmúltban valami módon előtérbe került, hogy szemben más európai országokkal – beleértve hazánkat is – Svájcban példátlan módon nem vonatkozik általános tilalom a nemzetiszocialista jelképekre vagy gesztusokra. A büntető törvénykönyv rasszizmusra vonatkozó rendelkezése mindössze azt mondja ki, hogy büntetőjogi felelősségre vonható, aki „nyilvánosan becsmérel egy személyt vagy személyek egy csoportját faji, etnikai, vallási vagy szexuális irányultsága miatt, az emberi méltóságot sértő módon”. Önmagában a nemzetiszocialista jelképek viselése vagy például a római karlendítés tehát csak akkor büntetendő, ha aktívan használják őket a nemzetiszocializmus „népszerűsítésére”.

A kormány funkcióját betöltő Szövetségi Tanács már 2010 nyarán a úgynevezett „rasszista jelképek” betiltása ellen foglalt állást – és most, tizenkét évvel később, ezt megerősítette. Ennek előzménye az Evangélikus Néppárt „A Harmadik Birodalom dicsőítésének megakadályozása. A náci jelképek kivétel nélküli betiltása a közterületeken” című indítványa, amelyet még tavaly novemberben nyújtott be (a járványtól valószínűleg nem függetlenül). Február elején tették közzé tanács állásfoglalását. Ez a beadványt – a korábbi okfejtést megismételve – ismét visszautasította, mondván: „Vitathatatlan, hogy a nemzetiszocializmus szimbólumainak bemutatása és alkalmazása sokkoló és nagyon megterhelő, különösen a holokauszt áldozatai és hozzátartozóik vagy leszármazottaik számára. A rasszista jelképek propagandacél nélküli nyilvános használata azonban csak közvetve érinti az emberi méltóságot és a közbékét” – hangzik a hivatalos érvelés.

Mindez természetesen felháborította a svájci zsidókat, többek között a Svájci Izraelita Közösségek Szövetsége (SIG) nevű zsidó szupremácista szervezetet. „A náci szimbólumok nyilvános használata mindig is problémát jelentett, már évtizedekkel ezelőtt is” – magyarázta a Szombat című magyar zsidó lapnak a SIG főtitkára, Jonathan Kreutner. „Az utóbbi időben azonban, különösen a holokauszt-összehasonlítások és a korona-járvány kapcsán új csúcspontot értünk el. Nem értjük, hogy a Szövetségi Tanács miért nem akarja meghallani az idők szavát. Ahelyett, hogy átgondolná régen elavult álláspontját, pontosan ugyanazt az indoklást hozza fel újra, mint korábban. A náci szimbólumok politikai provokációra való felhasználása és az áldozatok ezzel járó megalázása így csak tovább bagatellizálódik.”

Még dühödtebben fogalmazott a sajtónak a Rasszizmus és Antiszemitizmus Elleni Alapítvány ügyvezetője, Dina Wyler: „Mi van akkor például, ha valaki horogkeresztet ragaszt az autójára, és azzal közlekedik? Ezek szerint ez nem volna propaganda?” – kérdezi. Wyler azt remélte, hogy a „Szövetségi Tanács tanult a járványügyi intézkedések elleni demonstrációk szélsőséges jobboldali propagandacélokra való felhasználásból. És ugyanez vonatkozik a diszkriminatív szimbólumok használatára is” – fejtegette.

A zsidók szerint még a sárga Dávid-csillag is ebbe a körbe tartozik, mert ugyan a sárga csillag nem hasonlítható a horogkereszthez vagy az SS-jelvényhez, de Kreutner szerint a „sárga csillagok a nemzetiszocialisták által kitalált, a zsidó emberekre kényszerített rasszista megkülönböztető jelzések. Ebből a megfontolásból a sárga csillag, bár közvetlenül, de mégis náci szimbólumnak tekinthető”. Azt mindenesetre megengedte, hogy a „koronavírus-intézkedések elleni tüntetéseken viselt csillag önmagában még nem antiszemita”. Ennek ellenére azt mondta, hogy „nem tehetünk mást, mint hogy a használatukról való lemondásra szólítunk fel, mert Svájcban az ilyen szimbólumok alkalmazásának nincsen korlátja. Nagyon reménykedünk a büntetőjog megváltoztatásában”.

A zsidó nacionalisták szerint „az alpesi ország vezetői példát vehetnének más nemzetek politikusaitól, többek között német kollégáiktól, ahol már fellépnek az ilyen visszaélések ellen” – írja a Szombat. 

Észak-Rajna Vesztfália tartomány belügyminisztere, Herbert Reul épp a minap minősítette a sárga csillaggal való ilyen „visszaélést” bűncselekménynek. A berlini rendőrség pedig népellenes uszításnak nyilvánította a sárga csillagok „beoltatlan” felirattal történő viselését. Az önmagából rég kifordult, már csak nevében német országban jelenleg is több bűnügyi nyomozás zajlik e témában, például Drezdában és Hamburgban.

Kövess minket -on és -en!

Az 1944. december 22-én megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány még Debrecenben volt, amikor magyar területekről elhurcolt civilek hozzátartozói a kormány közbenjárását kérő levelek ezreit küldték a Külügyminisztériumba.

Lina Engelt még 2023 májusában ítélte egy drezdai bíróság öt év és három hónap börtönre bűnszövetkezet tagjaként elkövetett súlyos testi sértést okozó támadások miatt. 

Legutóbb két gyilkosság valósággal sokkolta Amerika és a nyugati világ konzervatív közvéleményét. Mindkettőnek létezik egy olyan aspektusa, amely többé-kevésbé elsikkad a velük foglalkozó információáradatban.

Óriási a szakadék azok között, akik politikai érdekeikhez mérten cserélgetik eszméiket - legyenek liberálisok vagy bolsevikok -, és azok között, akik, mint a nacionalisták, különösen az Arany Hajnal tagjai, hűek maradnak meggyőződéseikhez, olvasható a görög Arany Hajnal honlapján.

Izraeli tinédzset vettek őrizetbe és ítéltek pénzbüntetésre, miután „náci” tisztelgést hajtott végre Auschwitzban. Az izraeli oktatási minisztérium is reagált a történtekre, elfogadhatatlannak nevezte a kiskorú viselkedését. 

Ma 1945. május 8-át a második világháború végének és a „náci rezsim” bukásának napjaként tartják számon hivatalosan Németországban.

Csúrog, Zsablya, Temerin, Mozsor, Bácsföldvár, Óbecse, Péterréve – Nagy-Magyarországhoz tartozó délvidéki települések. 1944 október végén magyar könnyel és magyar vérrel áztatott helységek: szerb partizánok által ártatlan magyarok ellen elkövetett tömeggyilkosságok színhelyei.

Amerika az úgynevezett megállított érzelmi fejlődés (Arrested Emotional Development/AED) járványszerűségében szenved. Lényegében permanens infantilizmusról van szó, és a következők valamilyen kombinációja jellemzi: függőség, kapzsiság, éretlenség, félelem, hibáztatás, szégyen, neheztelés és düh.

Egy 35 éves zsidó férfit mellkason szúrtak Brooklyn Crown Heights negyedében, miután támadója antiszemita szidalmakat kiáltott – közölték a hatóságok.

A német nacionalista zenekar, a Landser, korábban betiltott dala, a „Wacht an der Spree” kapcsán megint komoly hisztériát robbant ki Bajorországban.

A múlt hónapban Észak-Karolinában egy fajgyűlölő néger meggyilkolt egy 23 éves ukrán menekültet, Iryna Zarutskát, az esetből politikai ügy kerekedett.

Ásatások kezdődtek Lengyelországban egy feltételezett SS-bunkernél, ahol második világháború végén elrejtett aranyat és műkincseket keresnek.

Az ODESSA nevű titkos SS szervezet üldözött nemzetiszocialisták ezreit mentette ki Németországból a világháború utolsó hónapjaiban, a menekülés fő célpontja a biztonságos Argentína volt. A zsidó szupremácisták keresik, hogy élnek-e még olyanok, akiken még bosszút állhatnának.

Trump által a kampány során beígért gazdasági csodának egyelőre nem látszódnak még az előjelei sem, éppen ellenkezőleg. 

Amióta megnyílt, azóta áll szélsőbaloldali támadások középpontjában a Nordic Sun Kulturális Központ Budapest VII. kerületében, írja a Magyar Jelen.