Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Már több mint a duplájára drágult a beruházás. A zsidó-liberális sajtó szerint azért lesz rendőrség a házból, hogy a „nácik ne parádézhassanak előtte vagy benne”.

Duplájára drágul és éveket késik a Braunau am Inn-beli Hitler-ház átépítése rendőrséggé – erősítette meg az osztrák belügyminisztérium az ezzel kapcsolatos sajtóértesüléseket. Az állam által 2017-ben elkommunizált épület átalakítása a korábban becsült 5 millió euró helyett 11 millió euróba (4 milliárd forint) fog kerülni a becslések szerint az építőipari árak drasztikus emelkedése miatt.

A munka még el sem kezdődött, pedig a projekt befejezését erre az évre tervezték. A belügyminisztérium szerint az átépítés várhatóan csak jövőre kezdődik, a munka befejezése pedig 2025-re várható. A késedelmet is az építési piac feszített helyzetével indokolják.

Adolf Hitler későbbi nagynémet Führer és kancellár élete első hónapjait töltötte a braunaui házban. Azért építik át és helyeznek el benne egy rendőrkapitányságot, hogy az épület ne válhasson „neonáci zarándokhellyé” – írja erről az MTI.

A rendkívül „demokratikus” Ausztriában a nemzetiszocializmussal kapcsolatos tevékenységekért egyébként 20 évig terjedő börtönbüntetés szabható ki, tehát a zsidó-liberális sajtóban emlegetett „neonáci parádékra” az épület eredeti állapotának tönkretétele nélkül is csekély esély lett volna.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

1945. május 2-án adták meg magukat a Nagynémet Birodalom (Großdeutsches Reich) fővárosát, Berlint védő német erők a szovjet Vörös Hadseregnek.

Több tízezer zsidó és zsidószimpatizáns vonult fel Izrael mellett Washingtonban, ám ez nem mindenkinek volt kedvére.

Nem biztos, hogy egyáltalán érdemes még szót vesztegetni a franciaországi parlamenti választásokra, legfeljebb néhány groteszk jelenségre azok apropóján.

A szovjet hadsereg katonái 1945. január 17-én hurcoltak el budapesti lakásomról, a Fővámtér 8. alatti épületből.

Talán furcsán hangzik tőlem, de kezdem megsajnálni az izraelieket. Szomorú és szánalmas azt látni, hogy mi mindent kell elszenvedniük a Hamász, a Hezbollah és a húszik részéről. 

A „náci fasizmus” elleni partizánharcot éltette Ilaria Salis, a Magyarországon fogva tartott és az olasz szélsőbaloldal által az európai parlamenti választásokon jelöltként indított terrorista a második világháború végére emlékező olaszországi ünnep alkalmából.

Miután a keleti fronton megszakadt a tengelyhatalmak hadiszerencséje és a szovjet Vörös Hadsereg ellentámadásba lendült.

Elítéltek egy angol antiszemita aktivistát, aki a rendőrség szerint „neonáci hitet vallott”, mert meg akart támadni egy sussexi zsinagógát.

A korabeli német sajtóban csodafegyverként (Wunderwaffe) emlegetett rakéta a mai robotrepülőgépek elődjének tekinthető.

1945. január 30-án süllyesztette el egy szovjet tengeralattjáró a Balti-tengeren a többségében második világháborús menekülteket szállító Wilhelm Gustloff német személyszállító hajót. 

A 20. századi magyar történelem legsötétebb időszaka köthető Rákosi Mátyás nevéhez, aki hasonlóan a legtöbb kommunistához, a legmesszebbmenőkig álságosan élt.

Vélhetően hazafias aktivisták a kommunizmust a zsidósággal azonosító matricát ragasztottak az érdi vasútállomás egyik padjára. A címkén a következő felhívás olvasható: „Küzdj a zsidó zsarnokság ellen! Harcolj a népedért!”

„Tovább építjük a forradalmi kommunizmust Magyarországon, hogy az egész emberiség felszabadulhasson a kapitalizmus pusztító járma alól!” – olvasható a nyíltan szélsőbaloldali Fáklya mozgalom közösségi oldalán.

A ceglédi táborban 1945 elején mint elhurcoltakat bevagoníroztak bennünket, azzal a mesével, hogy Debrecenbe visznek, és ott az új magyar hadsereg tagjai leszünk.

A tavaszt idéző napsütésben jó félszázan gyülekeztek a megadott időpontban a Keleti pályaudvar előtti téren, hogy részt vegyenek a sétáló történelemórán, számol be a Festung Budapest 2024-es rendezvénysorozata nyitányáról a honlapján a Légió Hungária.