Több mint ezer nemzetiszocialistát alkalmaztak az amerikai titkosszolgálatok a hidegháborúban

Kövess minket -on és -en!

Több mint ezer nemzetiszocialistát alkalmaztak az amerikai titkosszolgálatok a második világháború végétől egészen a 90-es évekig, közölte a The New York Times olyan levéltári adatokra hivatkozva, amelyek titkosítását a közelmúltban oldották fel. 

A lap szerint azt korábban is lehetett tudni, hogy a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA), a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) és a katonai hírszerzés zsoldjában szolgáltak nemzetiszocialisták és kelet-európai kollaboránsok, ám az amerikai kormány a legfrissebb adatok fényében sokkal többet alkalmazott közülük, mint amennyit korábban feltételezni lehetett.

Sőt egyes esetekben a szakszolgálatok még fél évszázaddal a háború után is megpróbálták leplezni a velük való kapcsolataikat. További dokumentumok titkosításának feloldása után a The New York Times szerint a mostaninál is több együttműködőre derülhet fény az amerikai szerveknél.

Az 50-es években J. Edgar Hoover, az FBI és Allen Dulles, a CIA igazgatója, valamint más amerikai biztonsági szervek vezetői úgy gondolták, hogy a volt nemzetiszocialistáknak a szovjetekkel szembeni hírszerzési értéke nagyobb súllyal esik a latba az "erkölcsi tévedésüknél", vagy az általuk esetenként elkövetett "háborús bűnöknél". Hoover, aki személyesen hagyta jóvá néhány nemzetiszocialista informátor alkalmazását, "szovjet propagandának" minősítette a háborús atrocitásokkal kapcsolatos vádakat, Dulles pedig a dokumentumok tanúsága szerint úgy vélekedett, hogy a "mérsékelt nácik hasznosak lehetnek Amerika számára".

Hírek

Otto von Bolschwing, aki a lap szerint Adolf Eichmann mentora és egyik fő munkatársa volt, s akit a CIA európai kémkedésre szerződtetett, majd, mintegy jutalomként, 1954-ben New Yorkban telepített le, a CIA-hoz fordult segítségért, amikor izraeli ügynökök Argentínában foglyul ejtették Eichmannt.

Maga az amerikai hírszerzés is aggódott amiatt, hogy nyilvánosságra kerülhet a Bolschwing és az Eichmann közötti kapcsolat. 1961-ben az ügynökség arról biztosította őt, hogy az sosem fog kiderülni. Bolschwing ezután két évtizeden át háborítatlanul élt, mígnem 1981-ben, néhány hónappal a halála előtt lemondott az amerikai állampolgárságáról.

1980-ban az FBI még az amerikai igazságügyi minisztérium "nácivadászai" előtt is elhallgatta, hogy mit tud 16 olyan nemzetiszocialistáról, akik közül 11 korábban, öt pedig még akkor is aktív informátora volt.

A lap szerint a hidegháború éveiben Maryland államban az amerikai hadsereg volt nemzetiszocialista tiszteket képzett ki a Szovjetunió elleni invázióra. Connecticut államban egy volt nemzetiszocialista fegyőr a CIA megbízásából azt tanulmányozta, hogy vajon hordoznak-e titkos üzenetet a kommunista blokk országai által kibocsátott postai bélyegek. Virginiában "Hitler egy vezető tanácsadója" titkos eligazításokat tartott szovjet ügyekben. Németország szovjet megszállási övezetében volt SS-tisztek fektettek le a hírszerzés által használt kábeleket és figyelték meg a vasúti forgalmat.

(Múlt-Kor nyomán)

Kövess minket -on és -en!

A kormány döntött a szerdai ülésén, és terrorszervezetté nyilvánította az Antifa szervezeteket – mondta Orbán Viktor a Kossuth rádióban, a Jó reggelt, Magyarország! c. műsorban, megerősítve péntek reggeli, Facebookon közzétett bejegyzését.

A második világháború utáni korszak névadójának egy évtizedig tartó diktatúrája alatt a politikai terrorizmus és a személyi kultusz az egekbe tört, míg az életszínvonal és a törvényesség a mélységekbe süllyedt. 

1943. október 4-én Himmler Posenben beszédet mondott. Ebben az SS-t „fegyveres rendnek” nevezte, amelynek a jövőben – a Szovjetunió felszámolása után – meg kell védenie Európát az Urálon túli „ázsiai hordáktól”. 

Ásatások kezdődtek Lengyelországban egy feltételezett SS-bunkernél, ahol második világháború végén elrejtett aranyat és műkincseket keresnek.

Immár 30 év telt el azóta, hogy 1914-ben szerény erőmmel szolgálatba álltam az első világháborúban, amelyet ráerőltettek a Birodalomra.

Az 1945 januári fogságba esésem után, többedmagammal a Volga közelében, Talicinban kötöttünk ki. A lágerben már sok száz magyar hadifogoly tartózkodott.

Egy 29 éves ontariói nemzetiszocialista, Matthew Althorpe, csütörtökön állt bíróság elé Torontó belvárosában, ahol három „terrorcselekmény” elkövetését ismerte be. A vádak szerint a férfi az Atomwaffen Division nemzetiszocialista csoport aktív tagja volt.

Kommandósok gyűrűjében lépett ismételten a Fővárosi Törvényszék termébe Maja Trux hétfőn. Egy tanút hallgatott meg a bíróság, és videófelvételeket ismertettek az antifa támadások ügyében.

A táborparancsnokság 1944 telének egyik éjszakáján riadóztatott bennünket, és összeállítva egy 70 fős csoportot, kiküldött bennünket Birzsa településre tüzifáért a láger részére. Rettenetes hideg volt, a szél is fújt.

Kilenc embert vettek őrizetbe, állítólagos „fegyvereket” és nemzetiszocialista emléktárgyakat foglaltak le, miután egy csoport Adolf Hitler születésnapját ünnepelte egy angliai pubban.

„Reggel még ágyban voltam és a »TWIST OLIVÉR«-t olvastam, mikor átjött Jancsi. Felkeltem, és Jancsi azt mondta, hogy ma is tegyünk egy sétát. Én beleegyeztem.

1915. április 20-án született Szeleczky Zita, az 1940-es évek első felének egyik legkedveltebb magyar filmsztárja.

A földbe épített barakk 1945 júliusában így nézett ki: a lépcsőlejárat mellett volt az ablak, amelyet nem lehetett kinyitni. Bár a nap magasan járt az égbolton, a barakkban mégis félhomály volt.

„Azokat a károkat, melyeket Magyarország a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának okozott hadműveleteivel és ez országok területének megszállásával, – Magyarország megtéríti a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának.

Gyomorforgató riportban sajnáltatja a 2023-as budapesti antifa terrortámadásokban való részvételért a Fővárosi Törvényszék előtt álló, magát nőnek képzelő és ezért nevét hivatalosan is Majára változtató Simeon Ravi Truxot a Deutsche Welle magyar kiadása.

1945. március 6-án hajnalban a 3. SS-páncélgránátos-ezred elcsigázott katonái éppen csak beérkeztek nyugat-magyarországi készenléti állásaikba, amikor pontban 04 óra 30 perckor a II. SS-páncéloshadtest már állásban lévő hadtest-tüzérsége megkezdte rövid tűzelőkészítését.

A szovjet diktátor 1939 nyarán a hosszan elhúzódó háborút tartotta országa érdekének, és Adolf Hitler győzelmét sem tartotta túl veszélyesnek – már ha a Szovjetuniónak addig sikerül kimaradni.

1945. február 11-én Budapest védői lőszer és élelmiszer hiánya miatt úgy határoztak, hogy a még éppen maradt néhány páncélos fedezete alatt megkísérlik az ostromgyűrű áttörését és ha sikerül, átvágják magukat a német-magyar vonalig.

Az amerikai japánok idén emlékeztek meg arról, hogy a Japánnal akkor háborúban álló Egyesült Államok kormányzata 75 évvel ezelőtt döntött arról, hogy internálótáborokba zárja az Amerikában élő japán származású embereket.

Az általános káoszt és az államhatalmi vákuumot kihasználva a négerek az Irma hurrikán pusztítása után is a fehérekre támadtak.

Az utóbbi öt évtized folyamán a nyugati balliberális közvélemény(de)formáló értelmiség világnézetében a korábban egyeduralkodónak számító ortodox marxizmus egyre inkább teret vesztett a reformista (frankfurti iskolás) kulturmarxizmussal szemben.

A sztálinista rendszer szétválaszthatatlan magától Sztálin személyétől. A bolsevik rendszer működési mechanizmusa gyakorlatilag Sztálin személye köré épült, és a diktátor 1953-as halálával szükségszerűen meg is változott.

Napjainkban a Ku Klux Klan már 1866-ban kezdődő történetének hatodik korszakát számítja, mely korszakok között mindig voltak olyan időszakok, amikor a Rend érzékelhető módon nem volt jelen, volt, amikor egyáltalán nem volt jelen, sőt azt is lehet mondani, hogy a semmiből kellett újraszervezni és újraalakítani.

1945. február 13-án éjszaka és február 14-én hajtotta végre Drezda ellen a brit és az amerikai légierő a második világháború legpusztítóbb légitámadását.

A köztudatban a Waffen-SS-ről olyan általános kép alakult ki, mintha egy teljesen gépesített, igen korszerűen felszerelt és kiképzett, nemzetiszocialista szellemben nevelt szuper párthadsereg lett volna. Ez a felfogás azonban csak részben felel meg a hadtörténeti tényeknek.

Adolf Hitler húga, Paula különösen visszahúzódó életet élt mind fiatalon, mind idősebb korában.

A rezsim intenzív pszichológiai hadviselést folytat az őshonosok ellen, nehogy olyan következtetéseket vonjanak le, amelyek megkérdőjeleznék a tömeges bevándorlást és a többrasszú társadalmat.