Zsákszámra kerülnek elő a világháborús relikviák egy olvadó gleccserből

Kövess minket -on és -en!

Soha nem látott mennyiségben kerülnek elő az első világháborúból származó tárgyak az észak-olaszországi Marmolada-gleccserből, amely egy évszázad alatt csaknem a felére zsugorodott.

Világháborús relikviákat kereső kincsvadászok tucatjai járják a Dolomitok legmagasabb hegycsoportja, a Marmolada északi lejtőjét, ahol a hegység egyetlen nagyobb méretű gleccsere található. A jégfolyam az első világháborúban súlyos hegyi harcok színtere volt.

Hírek

A helyi médiumok beszámolói szerint a relikviavadászok szép számmal találnak egykori csajkákat, evőeszközöket, bakancsokat, dróthálódarabokat, bombákat, puskákat és szuronyokat, sőt előkerült egy kisebb, sziklába vájt erődítmény is a Trentino-Alto Adige (Dél-Tirol) és Veneto tartomány határán fekvő gleccseren. A gleccser területe 100 év alatt 420 hektárról 214 hektárra csökkent, és ma minden korábbinál könnyebb rábukkanni a száz éve mintegy 3000 méteres magasságban harcoló katonák dolgaira, eszközeire. A csendőrök próbálják megakadályozni a fosztogatást, az újfajta „aranylázat”, de – főleg a létszámhiány miatt – kevés sikerrel.

Egy másik gleccseren, a Veneto tartomány nyugati részén emelkedő Presena-csúcson, 3000 méteres magasságban 2012-ben két tiroli császárvadász katona holttestét adta vissza az olvadó jég. 2004-ben egy 3640 méter magas alpesi gleccseren, az Ortles-Cevedale hegycsoporton három osztrák katona mumifikálódott teteme olvadt ki a jégből.

Az olvadó gleccserekből azonban nemcsak holttestek és tárgyak kerülnek elő, hanem sok újkori szemét is: eldobált palackok, italosdobozok, régi sífelvonópályák drótkötelének darabjai. Egy, a Marmolada-gleccser határait rögzítő 2002-es megállapodás alapján a szemét eltakarítása most Veneto tartományra hárul.

Kövess minket -on és -en!

Három náció volt az óriási lágerben: németek, japánok és magyarok. Nekünk, magyaroknak a japánok jelentették a szenzációt. Voltak vagy tízezren. Az atombomba ledobása után magát megadó mandzsúriai hadsereg egy része került ide. Fegyelmezettségük, összetartásuk csodálatra méltó volt.

Az ötvenegy éves Lee Dunn július végén az angliai tüntetések közepette megosztott három bejegyzést a Facebook-oldalán. 

Megszületett az ítélet Isabel Peralta ügyében. A fehérellenes rezsim bírósága egy év börtönnel és kb. 1000 euró pénzbüntetéssel sújtotta a Marokkó madridi nagykövetsége előtt 2021. május 18-án megtartott tüntetésen elmondott beszéde miatt.

Az épület sosem készült el, egy részlete azonban modellként mégis megvalósult.

Az egyre jobban radikális antifasisztába forduló ausztrál kormányzat nem díjazta a néger rapper hitlerista megnyilvánulásait.

A német hadügyminiszternek végre leesett a tantusz. Boris Pistorius szerint Putyin ukrajnai hadjárata „többé már nem regionális háború”, mert Putyin egy új világrendért harcol.

A katonai kommentátorok többnyire egyetértenek abban, hogy a Kurszk környékén zajló ukrán diverzánsakciónak stratégiai értelme gyakorlatilag nincs, és legfeljebb arra szolgál, hogy erősítse a sorozatos harctéri kudarcok miatt igencsak letargikus ukrán katonák harci morálját.

Niedermüller Péter lelkes antifasiszta. Hithű kommunista, no meg persze zsidó is. A véleményszabadság a legkisebb mértékben sem érdekli, az újbaloldalhoz hasonlóan a vélemény addig fontos neki, amíg beleilleszthető az ő nézetrendszerébe.

A román legfőbb ügyészség öt embert állított bíróság elé fasiszta propaganda terjesztése, erőszakra uszítás és tiltott fegyvertartás miatt.

Húsvét vasárnap reggelén, mely idén egybe esett Adolf Hitler születésnapjával, három horogkeresztes lobogó jelent meg a svédországi Essingeleden autópálya egyik alagútja fölött.

Az 1920. június 4-én bekövetkezett trianoni tragédiát követően a két világháború közötti megcsonkított Magyarországon nem lehetett nem beszélni a területi revízióról.

Csaknem 80 évvel a második világháború befejezése után állhat bíróság elé egy 100 éves volt SS-tag. Gregor Formaneket a sachsenhauseni koncentrációs táborban elkövetett „3322 gyilkosságban való bűnrészességgel” vádolják.

Talán sohasem derült volna ki, hogy mit rejt a zernikowi erdő, ha nincs egy lelkes gyakornok az Ökoland Dederow nevű cégben.

A második világháborúban utolsó évében, 1945. február 13-án foglalták el a szovjet csapatok teljes egészében a magyar fővárost.

Körülbelül 30–40 ember gyűlt össze a Niedermüller Péter által meghirdetett tüntetésre a Nordic Sun Pub előtt kedd délután. 

A magyar munkás és kisember pedig nem felejtette el »a virágok népszavazását«.

Oroszország fővárosa évszázadokon át Szentpétervár volt, aztán Lenin 1918-ban külföldi inváziótól tartva Moszkvát nevezte ki új központnak (pontosabban régi-újnak, mert korábban már volt cári főváros).

Annak ellenére, hogy nem volt még kész, összefüggő védműrendszer, a Westwall (Atlanti fal) puszta léte komoly gondolkodásra és fokozott óvatosságra késztette a szövetségeseket, akik a „Festung Europa” (Európa-erőd) elleni támadásra készültek.

A nyugati állam és a bürokráciája számára alapvető érdek a terror egyensúlyának fenntartása, egyrészt a bennszülött társadalmi selejtek és a bevándorló tömegek, másrészt a produktív fehér középosztály között, hogy továbbra is kézben tarthassa az állami büdzsét, tehát a hatalmat.

A Csíkszentdomonkos és Marosfő körüli harcokban estem fogságba 1944. szeptember 12-én a 23. határvadász zászlóalj tisztjeként. A gyűjtőtáborok – Brassó, Focsani, Moszkva – után Magnyitogorszkban tettek ki a vasúti szerelvényből.

Dr. Eduard Bloch „Páciensem, Hitler” címû írása eredetileg a Collier Magazinban jelent meg, két részben, 1941. március 15-én és március 22-én.

Az agresszívan terjeszkedő multikulturalizmus cégére alatt az élet minden területét valósággal elárasztják az etnikumok, a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt.

Focsaniból 1945. június első hónapjaiban 2500 magyar tisztet indítottak útba a Szovjetunió belsejébe. A 22 napos út után megérkeztünk a Vjazna folyó partján fekvő Vjaznikiba.

A magyar történelem leghírhedtebb népképviseleti voksolását 1947. augusztus 31-én tartották, amely „kék­cédulás” választásként vonult be a nemzeti emlékezetbe.

A jelenleg uralkodó liberális axióma szerint a fehérek elnyomók, a színes bőrűek elnyomottak, de emberfajok nem léteznek, viszont a faji sokszínűség (diverzitás) nevében ünnepeljük a különbözőségünket, mert mindnyájan egyformák vagyunk, ezért kell megszüntetni a különbözőséget a nem létező emberfajok összekeverésével, de csak a fehér országokban.

A rezsim intenzív pszichológiai hadviselést folytat az őshonosok ellen, nehogy olyan következtetéseket vonjanak le, amelyek megkérdőjeleznék a tömeges bevándorlást és a többrasszú társadalmat.

1944. március 16-án a 3. Ukrán Front jobbszárny-csapatai rendkívül erős tüzérségi előkészítés után 14 óra 30 perc körül támadást indítottak Várpalota–Veszprém (9. gárdahadsereg), illetve Székesfehérvár–Sárvíz-csatorna (4. gárdahadsereg) általános irányokban.