Kövess minket -on és -en!

Itáliában tilos lesz a labdarúgócsapatoknak kiosztani játékosaiknak a 88-as számot, ugyanis ezzel a Führert éltetnék a játékosok.

Az ezt tartalmazó szándéknyilatkozatot a nagyon „szélsőjobboldali” és „fasiszta” Meloni-kormány miniszterei (Matteo Piantedosi belügyminiszter és Andrea Abodi sportminiszter) írták alá zsidó vezetők követelésére. Mint fogalmaztak, szeretnének véget vetni az antiszemita magatartásoknak a futball világában. Pedig inkább az antiszemitizmus okait kellene felszámolni, nem az arra adott egészséges önvédelmi reflexek megnyilvánulását.

Emellett Piantedosi miniszter bejelentette, hogy ezentúl tilos a szurkolók számára a nácizmusra emlékeztető szimbólumok használata. Kérdés, hogy mi számít „náci szimbólumnak”. Felkészülhet a 14-es (a 14 angol szó), a 18-as (A. H. – Adolf Hitler) és 28-as szám (B.H. – Blood and Honour) is a deportálásra, vagy ők még a tűrt kategóriába esnek?

A 87. perc után a 89. fog következni, és 91 perces lesz egy mérkőzés? Roppant izgalmas kérdések ezek.

Így követelte a fellépést Ruth Dureghello, a római zsidó közösség vezetője:

A döntés értelmében többek között az Atalanta középpályása, Mario Pasalic, vagy a Lazio horvát játékosa, Toma Basic is kénytelen lesz új mezszámot választani magának a következő szezonra.

Az olasz(?) kormány a Heti Progresszió rovatba jutásért is sikeresen pályázhatna. Míg az országot elönti Afrika söpredéke, ők a számok ellen folytatnak hadjáratot.

Leszögezhetjük: a kóserkonzervatív megfelelési kényszernek nincsenek határai, legyen az Magyarország vagy Olaszország.

Kövess minket -on és -en!

A zsidó szervezet ismét jó érzékkel találta meg a legnagyobb problémát, ami Magyarországot sújtja.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

Diszkréten szállították le a nyomozók Ulain Ferencet a Bécs felé tartó gyorsvonatról. Bár a nemzetgyűlési képviselő és ügyvéd meghallgatása és társainak elfogása minden paláver nélkül történt meg, az ügy mégis nagyot robbant.

Dr. Csia Sándor 1894. február 4-én született Hegybányán, Háromszék vármegyében. Apja Csia Ignác, anyja Bajai Henriette.

A német külügyminiszter, Johann Wadephul közölte, hogy a jövő héten ismét felveszik a kapcsolatot Magyarországgal, mert jobb fogvatartási körülményeket kívánnak elérni a szélsőbalos erőszakkal vádolt Maja T. (eredeti nevén Simeon Ravi Trux) számára – írja a Die Welt.

A mai Németország nemzeti szocialista szellemben fölnevelkedett fiataljai talán el sem tudják képzelni azt a világot és azokat az állapotokat, amelyek abban az időben uralkodtak, amikor tort ült a német birodalomban a weimari szellem.

Niedermüller Péter, Erzsébetváros zsidó polgármestere múlt héten tette közzé a Facebook-oldalán, hogy tudomása szerint „neonácik gyülekezőhelye” egy Damjanich utcai pinceklub.

A táborparancsnokság 1944 telének egyik éjszakáján riadóztatott bennünket, és összeállítva egy 70 fős csoportot, kiküldött bennünket Birzsa településre tüzifáért a láger részére. Rettenetes hideg volt, a szél is fújt.

Miután a britek megválasztották Keir Starmert, a hatóságok gyorsabban bebörtönzik a „rasszista anyukákat”, mint az erőszakos bűnözőket.

Magyarországot, tágabb értelemben a Kárpát-medencét a nyugati és a keleti szakirodalomban egyaránt másodlagos, esetenként mellékhadszíntérként említik. A puszta számok ezt látszanak alátámasztani.

Sven Liebichet, akit most Marla-Svenja Liebich néven tartanak nyilván, hazafias tevékenységért, hivatalosan „gyűlöletkeltésért” ítélték el, és hamarosan megkezdi börtönbüntetését. A hallei hatóság Liebichet a chemnitzi női börtönbe rendelte be.

Rövid idő múltán ötödik évtizedébe lép a forrongó, nyugtalan XX. század, s ki tudná előre, hogy mit hoznak a gyötrődő emberiség számára a negyvenes évek?

Az 1944. december 22-én megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány még Debrecenben volt, amikor magyar területekről elhurcolt civilek hozzátartozói a kormány közbenjárását kérő levelek ezreit küldték a Külügyminisztériumba.

Amikor 1945 nyarán Voronyezsben kiszálltunk a vagonokból, szinte összeestünk a gyengeségtől és a kimerültségtől. Az elénk táruló látvány is rontotta amúgy is rossz kedélyállapotunkat.

Elrendelte Javier Milei argentin elnök, hogy hozzák nyilvánosságra a második világháború után Argentínában menedékre lelt nemzetiszocialistákkal kapcsolatos összes hivatalos titkosított dokumentumot.