Kövess minket -on és -en!

A zsidók követeléseit kezelő Claims Conference szeptember 15-én jelentette be, hogy 2023-ra több mint 1,2 milliárd dollárt biztosítottak a „holokauszt túlélőinek” nyújtandó kártérítésre a német adófizetők pénzéből.

70 évvel ezelőtt, 1952. szeptember 10-én a luxemburgi városházán korábban nem ismert megállapodásokat kötöttek a második világháborút túlélő zsidók és Izraelnek nyújtandó kártérítésekről.

„Az európai zsidók kiirtása szörnyű törést okozott, nemcsak a világ zsidóságában, hanem az egész emberiségben. Ezek a megállapodások lefektették a kártérítés és jóvátétel alapjait azon túlélők számára, akik mindent elvesztettek, és azóta is a ma még élő mintegy 280.000 holokauszt-túlélő nevében folyó tárgyalások alapjául szolgálnak” – mondta Gideon Taylor, a Claims Conference elnöke.

A rendhagyónak számító megállapodásokat 1950-ben az akkor újonnan megalakult Izrael állam, a Német Szövetségi Köztársaság (mint a Nagynémet Birodalom jogutódja), valamint a Németországgal szembeni zsidó anyagi követeléseket benyújtó konferencia (Claims Conference) tárgyalta meg és fogadta el. A Claims Conference-t 23 nemzetközi zsidó szervezet hozta létre „a világ holokauszt-túlélőinek nevében” folytatandó tárgyalásokra. A megállapodások megteremtették az alapját a zsidók által követelt minden későbbi kártérítésnek.

A Claims Conference jelenlegi főtárgyalója, Stuart Eizenstat nagykövet kijelentette: „A luxemburgi megállapodások megteremtették az alapokat a náci üldöztetés túlélőinek nyújtandó minden későbbi kártalanítás számára. Az emberiség történelmében még soha nem fordult elő, hogy a legyőzött hatalom kártérítést fizessen a civileknek a veszteségekért és szenvedésekért. Ez hatalmas eredmény, amely a német nép elkötelezettségét mutatja, hogy elismerje az egykori náci társadalom gonosztetteit”.

„Nem tudnánk elvégezni azt a munkát, amit ma végzünk – minden holokauszt-túlélőnek megadni a lehetőséget, hogy abban a méltóságban élhesse az életét, amelyet fiatalkorában elvettek tőle –, ha elődeink nem állnak a helyzet magaslatán abban a történelmi pillanatban” – jelentette ki Greg Schneider, a Claims Conference ügyvezető alelnöke.

Kövess minket -on és -en!

Adolf Hitler – értesülve Budapest csaknem megvalósult bekerítéséről – 1944. december 24-én este elrendelte a IV. SS-páncéloshadtest Magyarországra vezénylését és bevetését Budapest felmentése céljából.

1951. május 21-én kezdődtek meg a kitelepítések Budapesten. A kommunista rendszer által nemkívánatosnak nyilvánított személyek ingatlanjait elkobozták, őket pedig kényszerlakhelyre költöztették, ahol mezőgazdasági munkát kellett végezniük.

Semmi sem tudja megakadályozni az új nemzedékeket abban, hogy szeressék Adolf Hitlert.

Erdély védelmével és a Déli-Kárpátok birtokbavételének kérdésével a magyar minisztertanács először 1944. augusztus 25-én foglalkozott rendkívüli ülés keretében.

Amikor 1945 nyarán Voronyezsben kiszálltunk a vagonokból, szinte összeestünk a gyengeségtől és a kimerültségtől. Az elénk táruló látvány is rontotta amúgy is rossz kedélyállapotunkat.

Magyarországot, tágabb értelemben a Kárpát-medencét a nyugati és a keleti szakirodalomban egyaránt másodlagos, esetenként mellékhadszíntérként említik. A puszta számok ezt látszanak alátámasztani.

1941. december 6-án a Vörös Hadsereg Távol-Keletről és Szibériából átvezényelt hadosztályokkal megerősített hadseregcsoportja, Georgij K. Zsukov hadseregtábornok vezénylete alatt ellentámadást indított a Wehrmacht Moszkva kapujába érkezett magasabb egységei ellen.

Kilenc embert vettek őrizetbe, állítólagos „fegyvereket” és nemzetiszocialista emléktárgyakat foglaltak le, miután egy csoport Adolf Hitler születésnapját ünnepelte egy angliai pubban.

Immár 30 év telt el azóta, hogy 1914-ben szerény erőmmel szolgálatba álltam az első világháborúban, amelyet ráerőltettek a Birodalomra.

A világháborús légi harcokban a légi fölényt a vadászgépek vívták ki. Azok teljesítményében pedig igen nagy szerepe volt a hajtóművek teljesítményének. A mostani cikkünkben ennek járunk utána a Luftwaffe esetében.

Június 1-jén, szombat hajnalban az ausztrál National Socialist Network tagjai gyülekeztek a melbourni Northland Bevásárlóközpont előtt, hogy fehér fajvédő tüntetést tartsanak.

Izraeli tinédzset vettek őrizetbe és ítéltek pénzbüntetésre, miután „náci” tisztelgést hajtott végre Auschwitzban. Az izraeli oktatási minisztérium is reagált a történtekre, elfogadhatatlannak nevezte a kiskorú viselkedését. 

Árvíz ide, árvíz oda, ez a Telex szerkesztőségét amúgy sem érinti túlságosan, nem jelentetnének komoly erősítést a homokzsákok pakolásában, és amúgy is van „fontosabb” témájuk. Kitaláltátok már, micsoda, ugye? Hát persze, hogy az. Mintegy 3 (!) hónap múlva „neonáci koncert” lesz Budapesten!

Kedden reggel hiába várták az antifa támadások második olasz vádlottját, nem jelent meg a tárgyalóteremben, így a bíróság nem tudott érdemben továbbhaladni az ügyben. 

Büntetőeljárás indult annak a II. kerületi történelemtanárnak az ügyében, aki egy diákját azzal a megjegyzéssel illette, hogy „Te amúgy is zsidó vagy, neked zsidó iskolában lenne a helyed”.