Kövess minket -on és -en!

A zsidók követeléseit kezelő Claims Conference szeptember 15-én jelentette be, hogy 2023-ra több mint 1,2 milliárd dollárt biztosítottak a „holokauszt túlélőinek” nyújtandó kártérítésre a német adófizetők pénzéből.

70 évvel ezelőtt, 1952. szeptember 10-én a luxemburgi városházán korábban nem ismert megállapodásokat kötöttek a második világháborút túlélő zsidók és Izraelnek nyújtandó kártérítésekről.

„Az európai zsidók kiirtása szörnyű törést okozott, nemcsak a világ zsidóságában, hanem az egész emberiségben. Ezek a megállapodások lefektették a kártérítés és jóvátétel alapjait azon túlélők számára, akik mindent elvesztettek, és azóta is a ma még élő mintegy 280.000 holokauszt-túlélő nevében folyó tárgyalások alapjául szolgálnak” – mondta Gideon Taylor, a Claims Conference elnöke.

A rendhagyónak számító megállapodásokat 1950-ben az akkor újonnan megalakult Izrael állam, a Német Szövetségi Köztársaság (mint a Nagynémet Birodalom jogutódja), valamint a Németországgal szembeni zsidó anyagi követeléseket benyújtó konferencia (Claims Conference) tárgyalta meg és fogadta el. A Claims Conference-t 23 nemzetközi zsidó szervezet hozta létre „a világ holokauszt-túlélőinek nevében” folytatandó tárgyalásokra. A megállapodások megteremtették az alapját a zsidók által követelt minden későbbi kártérítésnek.

A Claims Conference jelenlegi főtárgyalója, Stuart Eizenstat nagykövet kijelentette: „A luxemburgi megállapodások megteremtették az alapokat a náci üldöztetés túlélőinek nyújtandó minden későbbi kártalanítás számára. Az emberiség történelmében még soha nem fordult elő, hogy a legyőzött hatalom kártérítést fizessen a civileknek a veszteségekért és szenvedésekért. Ez hatalmas eredmény, amely a német nép elkötelezettségét mutatja, hogy elismerje az egykori náci társadalom gonosztetteit”.

„Nem tudnánk elvégezni azt a munkát, amit ma végzünk – minden holokauszt-túlélőnek megadni a lehetőséget, hogy abban a méltóságban élhesse az életét, amelyet fiatalkorában elvettek tőle –, ha elődeink nem állnak a helyzet magaslatán abban a történelmi pillanatban” – jelentette ki Greg Schneider, a Claims Conference ügyvezető alelnöke.

Kövess minket -on és -en!

Budapest 1944. december 25-i bekerítése után nyilvánvalóvá vált a német hadvezetés számára, hogy a katlanban rekedt német-magyar csapatoknak az utánpótlást valamilyen módon biztosítani kell.

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.

William Joyce-ra gyakran utalnak „Lord Haw-Haw” néven, ami viccnek tűnik, és ami tényleg az is. Akik azonban valóban tudják, ki volt Joyce, tisztában vannak vele, hogy kivételes ember volt, aki Nyugat-párti nézeteiért szenvedett mártírhalált.

Otto Skorzeny páratlan merészségű és kivitelezésű akcióival kiérdemelte folyamatos előléptetéseit és a Lovagkeresztet. Egyidejűleg a szövetségesek „Európa legveszélyesebb embere”-ként kezdték emlegetni.

Napról napra „fokozódik a helyzet” a mesterséges intelligencia (MI) frontján, amelyről az utóbbi időben többször is tudósítottam, és ahol az amerikaiak egyre inkább úgy állnak a kínaiakkal szemben, mint az ukránok az ukrajnai fronton az oroszokkal szemben. Vagyis vesztésre. Nem kicsit, hanem nagyon.

Francis Fukuyama, aki a „történelem vége” jóslatával elfuserált Nostradamus-epigonnak bizonyult, most időben felszállt a mozgó vonatra, és másokkal együtt észrevette a nyilvánvalót, miszerint „Trump hatalma omladozik a MAGA-mozgalomban”.

Nyolcvanhárom, nemzetiszocialista iratokkal és propagandaanyaggal teli dobozt foglaltak le a hatóságok az argentin legfelsőbb bíróság épületének pincéjében. 

Kifelé a Szovjetunióba – 1944-45 telén – a vagon padlóján állva-ülve, embertelen körülmények között, élelem és víz nélkül utaztunk. Voltak közöttünk olyanok, akik nem birták elviselni a szomjúságot, és saját vizeletüket itták.

Az Elon Musk által alapított xAI a Grok nevű chatbot kedden több, általa „nem megfelelőnek” minősített közösségi médiás bejegyzését törölte, miután zsidók felsőbbrendűségét hirdető a Rágalmazás Ellenes Liga (ADL) panaszt tett „antiszemita tartalmak” és Adolf Hitler dicsőítését tartalmazó posztok közzététele miatt.

A hatóságok szerint a szélsőjobboldali „Letzte Verteidigungswelle” (Utolsó Védelmi Hullám) csoport célja Németország demokratikus rendszerének összeomlasztása.

Keresztes-Fischer Ferenc, magyar királyi belügyminiszter a Magyar Nemzeti Szocialista Párt - Hungarista Mozgalmat 1939. február 24-én feloszlatta, a Mozgalom, illetőleg a párt helyiségeit a rendőrséggel megszállatta.

Amikor 1945 nyarán Voronyezsben kiszálltunk a vagonokból, szinte összeestünk a gyengeségtől és a kimerültségtől. Az elénk táruló látvány is rontotta amúgy is rossz kedélyállapotunkat.

Amerika egy paródia, az ezredforduló óta már csak önmaga karikatúrája, szó szerint egy banánköztársaság. „Amikor megszületsz ebben a világban, kapsz egy jegyet a cirkuszba. Ha Amerikában születsz, az első sorban foglalhatsz helyet.” (George Carlin) 

A CIA dokumentumaiból kiderül, hogy ügynökök 10 évig keresték Adolf Hitlert Dél-Amerikában, miközben Argentína arra készül, hogy feloldja a titkosítás alól a második világháború végén az országba menekült németekről szóló kormányzati aktákat.

Egy békésen folydogáló kis patak az alaszkai Aleut-szigeteken 80 éven át hivatalosan a „Nazi Creek” nevet viselte – egészen máig.