Kövess minket 
-on és 
-en!
Egy kutatás szerint ha „komfortzónánkon” túl van a hőmérséklet, gyakrabban fordul elő „gyűlöletbeszéd” az interneten.
Négymilliárd, harminc fokos hőmérséklet fölötti időjárásban megírt Twitter-bejegyzés elemzésével jutottak erre a kutatók: azt találták, az éghajlati övezettől és a társadalmi-gazdasági különbségektől, közte a jövedelemtől és a politikai preferenciáktól függetlenül igaz ez.
Hidegben sem sokkal másabb a helyzet: 12 fok alatt ismét csak emelkedik a „gyűlöletbeszéd” előfordulása.
Hidegben és melegben is ugyanaz a jelenség figyelhető meg
A Lancetben bemutatott kutatás azt állapította meg, hogy ha a 12-32 fok közti kényelmi zónán kívül esett a hőmérséklet Amerikában, a helyi twitterezők körében gyakoribb az „agresszív online viselkedés”. A „legideálisabb” körülmények a 15-18 fok közti hőmérsékletet jelentik, ekkor születik a legkevesebb ilyen szövegezésű poszt, 30 fok fölött viszont kiugró ezek számának növekedése.
A kutatók szerint ennek „aggasztó” következményei lehetnek az éghajlatváltozásra nézve, mivel több szélsőséges időjárási esemény és melegebb általános hőmérséklet felé tartunk.
Egy 2021-es kutatás az európaiakat vizsgálta ugyanezen szempontból és hasonló eredményre jutott: 2012-2018 közt született „rasszista” tweeteket tekintettek át hat különböző országban élő felhasználóktól. Amikor az időjárási adatokkal is összefésülték ezek megjelenésének idejét, azt találták, hogy 5-11 fok közt születik a legkevesebb a „rasszista” bejegyzés. Hidegebb vagy melegebb időben megugrott az „gyűlöletkeltő” bejegyzések száma.
Így elemeztek a kutatók
A friss kutatásban 4 milliárd Twitter-bejegyzés közt 75 millióban találkoztak „gyűlöletbeszéddel”. Azt elemezték, ezek száma hogyan változott, amikor hűlt vagy éppen melegedett az idő: kiderült, hogy a meleget kevésbé bírják az internetezők, 12 fok alatt ugyanis 12 százalékkal nőtt a „gyűlöletbeszéd” megjelenése, meleg időben viszont 22 százalékkal.
|
|
|
|
|
|
Az úgynevezett gyűlöletbeszéd meghatározásához az ENSZ által alkotott fogalmat vették alapul: ez alapján a gyűlöletbeszéd „a vallás, a bőrszín és a származás, valamint az etnikai, a nemzetiségi, a faji hovatartozás, nem szerinti vagy más identitás alapján egy személyre, csoportra utaló, diszkriminatív kifejezések gyűjteménye”.
A légkondi sem segít
Anders Levermann, a kutatás társszerzője szerint még a magas jövedelmű területeken is, ahol az emberek esetleg rendelkeznek légkondicionálóval, a rendkívül meleg napokon a „gyűlöletbeszéd” növekedését tapasztalták.
.jpg)
