Kövess minket -on és -en!

James Comey, az FBI főigazgatója bejelentette:

mivel a holokauszt volt a világtörténelem "legembertelenebb eseménye", a szervezet újonnan beszervezett ügynökeinek kötelező lesz részt venniük az USA Holokauszt Emlékmúzeumának oktatásán. A főigazgató szerdán az USA washingtoni székhelyű Holokauszt Emlékmúzeumának ünnepi vacsoráján tájékoztatta a megjelenteket arról, hogy az új ügynököket holokauszt "oktatásban" részesítik.

"Ami azért fontos, mert a holokauszt volt a történelem legembertelenebb eseménye” – közölte Comey a hozzávetőleg ezer megjelent közéleti személyiség, milliárdos és "túlélő” előtt. Mint mondta, a holokauszt megmutatta azt is, "milyen könnyen esünk áldozatul a Rossznak”. Majd következőképpen folytatta magasröptű elmélkedését az FBI főnöke: "Jó emberek is segítettek milliók meggyilkolásában. És ez a legfélelmetesebb tanulság. Ezért küldöm el az ügynökeinket és elemzőinket a múzeumba. Azt akarom, hogy tekintsenek ránk, ismerjék fel az emberiség hajlamát a bűnök megmagyarázására, a morális önfeladásra”.

Mindamellett nincsen szó semmiféle újdonságról, ugyanis az FBI munkatársai 2009 óta vesznek részt egy 1998 óta zajló holokausztprogramban, melyet az Anti-Defamation League elnevezésű zsidó szervezettel közösen fejlesztettek ki. A bejelentést megelőzően, a Holokauszt Emlékmúzeum ünnepi vacsoráján átadták a 2015-ös Elie Wiesel-díjat. A két kitüntetett: Benjamin Ferencz és Thomas Buergenthal.

Benjamin Ferencz az egyetlen még élő ügyész, aki részt vett a nürnbergi koncepciós per gyalázatos színjátékában. Szerepe volt a keleti fronton harcoló német különleges egység, az úgynevezett Einsatzgruppen tagjainak elítélésében. A háború után pedig a Nemzetközi Büntető Bíróság létrehozásában segédkezett. "Az elgondolhatatlan újból megtörténhet. Szükségünk van törvényekre, bíróságokra, a törvények kikényszerítésére” - fenyegetőzött Benjamin Ferencz az ünnepi rendezvény résztvevőihez intézett videóüzenetében. Majd így folytatta: "A törvény kikényszerítése terén gyengén állunk, ezért a közvélemény az utolsó lehetőségünk… Remélem, hogy békésebb lesz az eljövendő világ, mint amilyenben én éltem. Sok szerencsét!” – fejezte be eszmefuttatását.

Thomas Buergenthal pedig a legfiatalabb auschwitzi "túlélők” egyike, akit, habár munkaképtelen gyerekként érkezett a táborban, nem gázosítottak el Auschwitzban, így a későbbiekben 10 éven keresztül dolgozott a Hágai Nemzetközi Bíróságon. Felszólalásában Buergenthal párhuzamot vont saját maga és a barátja, a Elie Wiesel holokauszt pápa között, továbbá megemlékezett "a holokauszt során meggyilkolt egymillió gyermekről". "Gondoljunk azokra a tudósokra, orvosokra, művészekre, zenészekre, költőkre, írókra, űrhajósokra, tanárokra és filozófusokra, akik ezekből a gyermekekből lehettek volna, ha életben hagyták volna őket! Sohasem fogjuk megtudni, hány lehetséges Nobel-díjas volt a meggyilkolt gyermekek között ” – hízelgett a megjelentek előtt az FBI főigazgatója.

A vacsorán megjelent többek között Abraham Foxman, az Anti-Defamation League nevű zsidó szuperlobbi igazgatója, Debbie Wasserman Schultz, demokrata párti kongresszusi képviselő, a Demokratikus Nemzeti Bizottság elnöke, Ron Dermer, Izrael washingtoni nagykövete, valamint Mohammed Dajani, a jeruzsálemi egyetem egykori professzora, aki tavaly palesztin gyerekekkel látogatott el Auschwitzba.

(Perge Ottó, Kuruc.info - Háárec nyomán)

Kövess minket -on és -en!

A második világháború hadtörténetét vizsgálva, pusztán a tények alapján megállapíthatjuk, hogy a döntő katonai események a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom és a Szovjetunió 1941 és 1945 között megvívott világnézeti háborúja keretében, a keleti fronton zajlottak le.

Fű és moha lepi be az egykor szebb napokat is látott nürnbergi Zeppelin-mezőn található létesítményt, ahonnan a Führer szavait százezrek hallgatták.

Rákosi néhány bőrönddel, felesége és orvosa társaságában utazott a Szovjetunióba. Abban reménykedett, hogy néhány hét, esetleg néhány hónap múlva visszatérhet Magyarországra, de végül a Szovjetunióban érte a halál.

„Azokat a károkat, melyeket Magyarország a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának okozott hadműveleteivel és ez országok területének megszállásával, – Magyarország megtéríti a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának.

Iszonyatos dráma folyt a mai Széll Kálmán tér környékén 1945. február 11-én, amikor Budapest magyar és német védői megpróbálták áttörni a szovjet ostromgyűrűt. 

A spanyol rendőrség és az Europol közös akcióban csapott le a Bázis nevű, „terrorszervezetként” emlegetett nemzetiszocialista aktivistacsoport feltételezett tagjaira, három embert letartóztattak – írja közleményében az Europol.

Megszületett az ítélet Isabel Peralta ügyében. A fehérellenes rezsim bírósága egy év börtönnel és kb. 1000 euró pénzbüntetéssel sújtotta a Marokkó madridi nagykövetsége előtt 2021. május 18-án megtartott tüntetésen elmondott beszéde miatt.

A német rendőrség összehangolt akcióban csapott le Brémában öt német nemzetiszocialistára. A házkutatások során egy puskát, több pisztolyt, késeket, machetéket, valamint nagy mennyiségű propagandanyagot foglaltak le.

Az 1945 novemberében kezdődő nürnbergi koncepciós perben a Nagy-Britannia, Franciaország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok által létrehozott Nemzetközi Katonai Törvényszék a legyőzött nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 24 prominens katonai, politikai és gazdasági vezetőjének egyoldalú felelősségét állapította meg a második világháború bűneiben.

Miután a britek megválasztották Keir Starmert, a hatóságok gyorsabban bebörtönzik a „rasszista anyukákat”, mint az erőszakos bűnözőket.

Édesapám – Kremnicsán János – is azok közé tartozott, akik már letöltötték sorkatonai szolgálatukat, amikor 1944 májusában tartalékosként behívták őket, őt az utászokhoz Tokajba. Édesanyámmal itthon kistestvérem születését vártuk.

1915. június 23-án kezdődött az a több mint két évig elhúzódó összecsapás-sorozat az észak-olaszországi Isonzó folyó mentén, amelyben az első világháborúban elesett több mint ötszázezer magyar katona mintegy fele lelte halálát.

A Budapest elfoglalásáért vívott ütközet Sztálingrád, Varsó és Berlin mellett a második világháború egyik legpusztítóbb városostromaként vonult be az egyetemes történetírásba.

Hitler ambíciózus tervét a háború megnyerése után szerette volna megvalósítani, a 180 ezer fős építmény megtervezése az építészzseni Albert Speer feladata lett volna.

Erdély védelmével és a Déli-Kárpátok birtokbavételének kérdésével a magyar minisztertanács először 1944. augusztus 25-én foglalkozott rendkívüli ülés keretében.