Az Iszlám Állam támogatója az elgáncsolt menekült

Kövess minket -on és -en!

"A magyar újságírónő által elgáncsolt szíriai menekült az Iszlám Állam szervezet támogatója",

írja főcímben az Arabesque.tn nevű arab nyelvű hírportál. A lap földerítette a középkorú szíriai férfi Facebook-oldalát, amelyre személy szerint az utolsó bejegyzését ez év júniusában írta. A férfi 2013-ban az egyik facebookos bejegyzésében "szent háborút vívó harcosoknak" nevezi és tömjénezi az Iszlám Állam gyilkos terroristáit.

A Magyarországon keresztül egy hét-nyolcéves korú kisfiúval együtt valószínűleg Németországba távozott férfi neve Oszámá el-'Ábd el-Mohszen. Születési- és lakóhelye az Iszlám Állam terrorszervezet által megszállt szíriai Dir ez-Zór kormányzóság székhelye, a hasonló nevű Dir ez-Zór városa. A Facebook-oldalára feltöltött fényképek tanúsága szerint ez az Oszámá nevű férfi egyéb elfoglaltságai mellett egy helybeli labdarúgócsapat edzője is lehetett. A kisfiú, idősebb kora ellenére is valószínűleg a saját fia.

A Facebook-oldalára kitett fényképek között láthatjuk a Basár el-Ászád szíriai elnök kormánycsapatai ellen harcoló nemzetközi szedett-vedett terrorista társulatok által használt zöld-fehér-fekete, három vörös csillagos zászlót (ez volt Szíria hivatalos zászlója az 1963-as bá'ászista fordulat előtt - J. K.). De látható itt (borítóképként!) még a fekete alapon fehér betűkkel írt muszlim "Hiszekegy" (sahádá) szövegét megjelenítő, a többi között az iszlamista Nuszra Front nevű El-Ászád-ellenes terrorszervezet által is használt lobogó, amelynek alsó szegélyében a férfi neve olvasható arab betűkkel írva.

Fókusz

Oszámá el-'Ábd el-Mohszen a Facebook-oldalán 2013. október 12-én az egyik bejegyzésében "mudzsáhidín"-nek nevezi az Iszlám Állam terroristáit (az arab szövegben ez a szó az Abesque.tn hírportál hírében be van keretezve - J. K.) Az arab nyelvben a "mudzsáhid - مجاهد" szó jelentése: "szent háborút, azaz dzsihádot vívó harcos".

Az "elgáncsolt" férfival csevegők, üzeneteket váltók legtöbbje az iszlamistákra jellemzően szakállas, s ezen kívül muszlim vallásos fordulatokkal él, amikor megszólítanak másokat. A férfit többen is "usztádzuná"-nak (tanítómesterünk) szólítják... Ami arra utal, hogy nem akárki lehetett Dir ez-Zórban az iszlamisták szemében. Dir ez-Zór városát, ahonnan állítólag a férfi a kisfiúval elmenekült, az utóbbi hetekben El-Ászád csapatai többször is támadták, de nem foglalták vissza a terroristáktól.

A hírek szerint a kormányerők mintegy 200 dollár fejében engedik ki a városból az onnan elmenekülőket. Nem tudjuk, hogy Oszámának és a kisfiúnak miért kellett menekülnie az általa támogatott iszlamisták uralta Dir ez-Zórból. Ha egyáltalán menekülnie kellett... Menekülésének tényéről, szándékáról nem találtunk infót. Az biztos, hogy a férfi szunnita iszlamista, s a terroristákat hősöknek tekinti. Ezt a két kitett zászló és a mudzsáhid, azaz "szent háborút vívó harcosok" kifejezése is tanúsítja.

(kuruc.info nyomán)

Kövess minket -on és -en!

Egy 35 éves zsidó férfit mellkason szúrtak Brooklyn Crown Heights negyedében, miután támadója antiszemita szidalmakat kiáltott – közölték a hatóságok.

A kedves történet látott napvilágot egy kaliforniai középiskolában: nyolc középiskolás diák horogkeresztet formált a testével az intézmény futballpályáján, valamint egy Adolf Hitler-idézetet posztoltak mellé a közösségi médiában.

Erre már sokan nem emlékeznek: 1919 júliusában a hajdúböszörményi "Ébredő"-nyomda tulajdonosa, Szabó Ferenc kirakatában megjelent egy plakát. Rajta kormánykerék, amelyet egy kemény kéz fog.

Egy békésen folydogáló kis patak az alaszkai Aleut-szigeteken 80 éven át hivatalosan a „Nazi Creek” nevet viselte – egészen máig.

Fáklyás felvonulással emlékeztek meg Kijevben, Lembergben és más városokban a második világháborús vezető, a tengellyel szövetséges Sztepan Bandera 117. születésnapjáról.

Egy friss németországi felmérés szerint a bevándorló háttérrel nem rendelkező polgárok, tehát az etnikai németek tartanak leginkább a szélsőjobboldal térnyerésétől.

A XX. század első felének jobboldali politikusai közül talán a legfordulatosabb életű, legindulatosabb és egyik legtehetségesebb személye Rajniss Ferenc volt, az 1935-1945 közötti időszak legismertebb újságírója, akit először a szocializmus, majd a nacionalizmus eszméje bűvölt el.

Az athéni fellebbviteli bíróság szerdai jogerős ítéletében bűnszervezetnek nyilvánította a nemzetiszocialista gyökerű Arany Hajnal pártot, és helybenhagyta az öt és fél évvel ezelőtti elsőfokú ítéletet, amely 42 tagjukat bűnösnek találta.

Bármennyire is sokkolóan hangzik, manapság már csak a világ népességének 2 százalékát (!) alkotják szülőképes korú fehér nők. Úgy tűnik, az utóbbi 100 évben a fehér ember megette a kenyere javát.

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

Az első világháború után, az 1920-30-as években számos kisebb fasiszta, nemzetiszocialista párt alakult meg Magyarországon. Az első egyik legjelentősebb ilyen szerveződés a Böszörmény Zoltán alapította Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt, ismertebb nevükön a Kaszáskeresztes Párt volt. 

„Reggel még ágyban voltam és a »TWIST OLIVÉR«-t olvastam, mikor átjött Jancsi. Felkeltem, és Jancsi azt mondta, hogy ma is tegyünk egy sétát. Én beleegyeztem.

Rádióból hallgattuk a tárgyalást Salzburgban. Élénk figyelemmel kísértük a készülék minden budapesti adását ebben az időben.

Az 503. nehézpáncélos-osztályt 1942. május 5-étől állították fel egy törzsszázaddal és két önálló nehézpáncélos-századdal.

1944. február 15-21. között Magyarországra látogatott Lorenz SS-Oberführer, a VoMi vezetője, hogy tárgyalásokat folytasson Basch népcsoportvezetővel a toborzások eddigi elért és a jövőben elérendő eredményeiről.

„Púpos gnóm”, „vörös hóhér”, „a diktatúra legvéresebb hiénája”, „egy emberkeverék karvalyból és hiénából gyúrva” – írták a korabeli újságok a Tanácsköztársaság bukását követően Korvin Ottóról. „Nemes jellemű, izzó lelkű forradalmár”, „egy elvi vasember” – zengtek róla dicshimnuszokat az 1945–1989 közötti politikai rendszerek tollnokai.

Afrika népessége 70 ezer fővel növekszik – NAPONTA! Miután magunkhoz tértünk az információ okozta sokkhatásból, lássuk, hogy mit is jelent ez Európa és általában is a fehérek jövőjére nézve 30-50 éves távlatban.

1918. november 11-én délelőtt 11 órakor végleg elhallgattak az ütegek és a puskák a nyugati fronton.

A történelem folyamán még egyetlen nemzedék sem kényszerült arra, hogy ennyiféle kombinált élettényezőket kezeljen.

Egészen döbbenetes és felháborító dolgok történtek a Bács-Kiskun vármegyei Fajszon. A Fogaskerék új részében egy édesanya nyilatkozik arról, hogy barátnőjének a filippínó élettársa szexuálisan molesztálta hétéves kislányát.

A Szovjetunióba 1944 decemberében és 1945 januárjában tömegesen elhurcolt férfiak és nők között szép számban találunk papokat is. Közülük többen soha nem tértek vissza hazájukba.

A Tresigallóban látható városszerkezettel ma akár Olaszország ezernyi pontján találkozhatnánk – feltéve, ha nem tör ki a második világháború.

Az első világháborúban kifejlesztett harckocsit a két világháború között átvette a világ minden nagyobb hadserege. A gyalogság által az új fegyverre a harctéren adható válaszok kifejlesztése a legkülönbözőbb irányokat vette, a Szovjetunió pedig egy egészen bizarr fegyverrel is előrukkolt.

A hadosztály felállításának előzményei 1944. július végig nyúlnak vissza, amikorra az 1944. április 14-én kötött német-magyar államközi egyezmény alapján Bácska területéről jelentősebb létszámú népi németet hívtak be a Waffen-SS-be.

Testvérei életük végéig felnéztek rá: „a Matyinak” mindig, mindenben igaza volt. Rákosi 1945-ben azonban azzal a furcsa kérdéssel fordult hozzájuk, hogy változtassák meg a nevüket.

1945. augusztus 6-án reggel fél nyolckor három amerikai repülőgép tűnt fel a japán nagyváros, Hirosima fölött. Közülük az egyik B-29 típusú, Enola Gay nevet viselő bombázó alacsonyabbra ereszkedett, és „valamilyen tárgyat” dobott le.

A brit királyi levéltárból előkerült az a titkos levél, amelyet VIII. Eduárd király írt Adolf Hitlernek a második világháború kirobbanása előtt.