Kövess minket -on és -en!

"A magyar újságírónő által elgáncsolt szíriai menekült az Iszlám Állam szervezet támogatója",

írja főcímben az Arabesque.tn nevű arab nyelvű hírportál. A lap földerítette a középkorú szíriai férfi Facebook-oldalát, amelyre személy szerint az utolsó bejegyzését ez év júniusában írta. A férfi 2013-ban az egyik facebookos bejegyzésében "szent háborút vívó harcosoknak" nevezi és tömjénezi az Iszlám Állam gyilkos terroristáit.

A Magyarországon keresztül egy hét-nyolcéves korú kisfiúval együtt valószínűleg Németországba távozott férfi neve Oszámá el-'Ábd el-Mohszen. Születési- és lakóhelye az Iszlám Állam terrorszervezet által megszállt szíriai Dir ez-Zór kormányzóság székhelye, a hasonló nevű Dir ez-Zór városa. A Facebook-oldalára feltöltött fényképek tanúsága szerint ez az Oszámá nevű férfi egyéb elfoglaltságai mellett egy helybeli labdarúgócsapat edzője is lehetett. A kisfiú, idősebb kora ellenére is valószínűleg a saját fia.

A Facebook-oldalára kitett fényképek között láthatjuk a Basár el-Ászád szíriai elnök kormánycsapatai ellen harcoló nemzetközi szedett-vedett terrorista társulatok által használt zöld-fehér-fekete, három vörös csillagos zászlót (ez volt Szíria hivatalos zászlója az 1963-as bá'ászista fordulat előtt - J. K.). De látható itt (borítóképként!) még a fekete alapon fehér betűkkel írt muszlim "Hiszekegy" (sahádá) szövegét megjelenítő, a többi között az iszlamista Nuszra Front nevű El-Ászád-ellenes terrorszervezet által is használt lobogó, amelynek alsó szegélyében a férfi neve olvasható arab betűkkel írva.

Oszámá el-'Ábd el-Mohszen a Facebook-oldalán 2013. október 12-én az egyik bejegyzésében "mudzsáhidín"-nek nevezi az Iszlám Állam terroristáit (az arab szövegben ez a szó az Abesque.tn hírportál hírében be van keretezve - J. K.) Az arab nyelvben a "mudzsáhid - مجاهد" szó jelentése: "szent háborút, azaz dzsihádot vívó harcos".

Az "elgáncsolt" férfival csevegők, üzeneteket váltók legtöbbje az iszlamistákra jellemzően szakállas, s ezen kívül muszlim vallásos fordulatokkal él, amikor megszólítanak másokat. A férfit többen is "usztádzuná"-nak (tanítómesterünk) szólítják... Ami arra utal, hogy nem akárki lehetett Dir ez-Zórban az iszlamisták szemében. Dir ez-Zór városát, ahonnan állítólag a férfi a kisfiúval elmenekült, az utóbbi hetekben El-Ászád csapatai többször is támadták, de nem foglalták vissza a terroristáktól.

A hírek szerint a kormányerők mintegy 200 dollár fejében engedik ki a városból az onnan elmenekülőket. Nem tudjuk, hogy Oszámának és a kisfiúnak miért kellett menekülnie az általa támogatott iszlamisták uralta Dir ez-Zórból. Ha egyáltalán menekülnie kellett... Menekülésének tényéről, szándékáról nem találtunk infót. Az biztos, hogy a férfi szunnita iszlamista, s a terroristákat hősöknek tekinti. Ezt a két kitett zászló és a mudzsáhid, azaz "szent háborút vívó harcosok" kifejezése is tanúsítja.

(kuruc.info nyomán)

Kövess minket -on és -en!

Terrorizmushoz kapcsolódó vádakkal illetik a winnipegi nemzetiszocialista aktivistát, akit korábban antiszemita graffitik felfestése miatt kaptak el.

Az időpont: 1946. október 7. A színhely: a kaposvári katonai szűrőtábor. Sólyom András őrnagy táborparancsnok korábban már több ezer embert vett őrizetbe a Magyarországra hazatérők közül. Számára egyegy újabb őrizetbe vétel már nem jelent különösebb eseményt.

A spanyol rendőrség és az Europol közös akcióban csapott le a Bázis nevű, „terrorszervezetként” emlegetett nemzetiszocialista aktivistacsoport feltételezett tagjaira, három embert letartóztattak – írja közleményében az Europol.

Az Árpád-vonalban estem fogságba 1944 novemberében. Az elszállítási útvonal: Mikulics, Nedvorna, Samburg. Az utóbbi helyen lehettünk már 20-25 ezren. A halottakat hajnalonként két tevehúzta kocsival szállították ki a táborból.

Az alábbi eset rávilágít arra, hogy Németországban a hatalom gyakorlatilag hogyan támogatja az Antifát, ami immár az USA-ban és Magyarországon is terrorszervezetnek minősül.

Hungáriát egy földalatti pályaudvarral és egy autópályával kötötték volna össze Budapesttel, többek között egy 250 méter magas felhőkarcolót és egy 25 ezer fős egyetemvárost is akartak a háború befejezése után építeni a Budaörs feletti Csíki-hegyekben.

Az Egyesült Államok példáját követve az Antifa mozgalom terrorszervezetté minősítését kezdeményezte a magyar kormány az Európai Unióban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben.

Magyarországon köztudomásúlag zéró tolerancia érvényesül az antiszemitizmussal szemben, ami kiterjed Izrael bírálatára is. A magyarok körében nyilvánvalóan teljes nemzeti konszenzus mutatkozik legalább e tekintetben.

Összesen mintegy százan, főleg idős emberek vettek részt azon a rendezvényen, melynek célja a Budapest 80 évvel ezelőtti „felszabadítására” való megemlékezés volt.

"A védők létszámát az ostromot vezető Malinovszkij marsall jelentősen túlbecsülte, mivel nem sikerült az eredetileg tervezett 2-3 hét alatt elfoglalni a várost, Sztálin felé igazolásképpen a "hiányzó" hadifogoly-létszámot civilekkel, egyenruhás postásokkal, kalauzokkal, vasutasokkal, de sokszor nőkkel és gyerekekkel is pótolták (Malenkij robot), akiket elit kommandósként mutogattak. Több tízezren lettek úgy évekre hadifoglyok, hogy egy hadseregnek sem voltak tagjai..."

Az újraegyesült Németország történetének legsúlyosabb hazafias elégedetlenségi zavargása tört ki Rostockban 1992 augusztusában.

Lipcsében az antiimperialista és szélsőbaloldali migránsok (Migrantifa) készültek összecsapni a filoszemita, németellenes szélsőbaloldaliakkal (Antifa Ost).

1944 május 4-én a magyar királyi 2. páncéloshadosztály érdemeinek elismeréséül Model tábornagy elrendelte, hogy a tavaszi hadjárat idején - a magyar csapatok tűzerejének növelésére - a 2. hadosztálynak alárendelt német harckocsik egy részét a magyarok megkapják.

Mind a mai napig széles körben elfogadott az a téves nézet, miszerint a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 1941. június 22-én egy meglepett, katonailag felkészületlen Szovjetuniót támadott meg, amelynek Németországgal szemben semmiféle agresszív szándéka nem volt.

Csúrog, Zsablya, Temerin, Mozsor, Bácsföldvár, Óbecse, Péterréve – Nagy-Magyarországhoz tartozó délvidéki települések. 1944 október végén magyar könnyel és magyar vérrel áztatott helységek: szerb partizánok által ártatlan magyarok ellen elkövetett tömeggyilkosságok színhelyei.