Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Joe Biden amerikai elnök a „zsidó örökség hónapja” alkalmából a Fehér Házban rendezett eseményen elítélte az „antiszemitizmust” és megerősítette Izrael támogatásának politikáját.

Biden az antiszemitizmust „szégyenfoltnak nevezte Amerika lelkén” és megjegyezte, hogy a 2017-es charlottesville-i fehér nacionalista gyűlés, ahol a tüntetők fáklyákat vittek és azt skandáltak, hogy „a zsidók nem fognak minket helyettesíteni”, segített meggyőzni magát arról, hogy 2020-ban induljon az elnöki posztért.

„Ekkor tudtam, hogy továbbra is részt kell vennem a munkában. A gyűlölet soha nem múlik el” – mondta Biden, mielőtt arról kezdett el elmélkedni, hogy szerinte az „antiszemita incidensek” rekordszintet értek el az Egyesült Államokban.

„Ez lelkiismeretlen. Szinte hihetetlen. Megvetendő” – mondta Biden.

„Ezek a cselekmények más kisebbségi közösségeket is fenyegetnek. De ami ennél is fontosabb, ez szó szerint folt Amerika lelkén. Világosan kell fogalmaznunk… A hallgatás bűnrészesség”.

Az elnök előzetesen ismertette kormányának az antiszemiták elleni küzdelemre irányuló nemzeti stratégiáját is, amelyet hivatalosan még ebben a hónapban nyilvánosságra hoznak.

„Ez a stratégia a zsidó közösség több mint 1000 tagjának és más érdekelt félnek a hozzájárulását tükrözi, beleértve a különböző hátterű és felekezetű zsidókat. A kongresszus tagjai, a vállalkozások és a civil társadalom állami és helyi tisztségviselői és még sokan mások is részt vesznek benne” – mondta Biden.

Megjegyezte, hogy a terv több mint száz intézkedést tartalmaz majd, amelyeket a kormányzati szervek fognak tenni az „antiszemitizmus” ellen, valamint több mint száz felhívást a kongresszus, az állami és helyi önkormányzatok, a vállalatok, a technológiai platformok, a civil társadalom, a egyházi vezetők és mások számára.

Izraellel kapcsolatban Biden elítélte „a gázai terroristák által válogatás nélkül Izraelre kilőtt rakétákat, amelyek arra kényszerítik a rémült családokat, hogy gyermekeikkel és bunkerekbe bújva keressenek biztonságot”.

„Továbbra is rendületlenül támogatom Izrael biztonságát, beleértve Izrael jogát arra, hogy megvédje magát a támadások ellen, és büszke vagyok arra, hogy támogatjuk – és a ma itt lévő kollégáim is – az izraeli Vaskupolát, amely rakéták ezreit fogta el és számtalan életet mentett meg” – hangsúlyozta.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Szigorúbb fellépést kér számos zsidó szupremácista prominens a TikTok vezetőitől „a platformon elharapózó antiszemita tartalmak ellen”.

Korábban röviden – a „tudományos” értékéhez mérten – már szó esett egy bizonyos Robin DiAngelóról annak kapcsán, hogy az ő agyszüleménye a woke-izmus bibliájának számító White Fragility (Fehér törékenység) című könyv.

Újabban a gázai tragédia elhomályosította azt a még tragikusabb tényt, hogy az ukrajnai testvérháborúban immár két éve gyilkolja egymást a világ legveszélyeztetettebb demográfiai kisebbsége, a világnépesség alig 2 százalékát (!) képviselő javakorabeli (20–40 éves) fehér férfi, eddig több százezres veszteséget okozva önmagának.

„Kaptam már olyan levelet is, hogy ezeket el kellene égetni” – mutat Bácsmegi Gábor, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója azokra a második világháborús tárgyakra, melyek 2019-ben egy családi ház felújításakor kerültek elő.

A nemzetiszocialista tisztelgés a második világháború vége óta illegális a cionisták által Németországban és Ausztriában, és a kóser törvények szerint börtönbüntetéssel büntethető.

Kilencvenesszeres életfogytiglant kapott egy amerikai fehér fajvédő aktivista, aki négy évvel ezelőtt színes bőrűekre kezdett lövöldözni egy mexikói határmenti bevásárlóközpontban.

A korabeli német sajtóban csodafegyverként (Wunderwaffe) emlegetett rakéta a mai robotrepülőgépek elődjének tekinthető.

Az emberiség egyik óriási bravúrja a nemzetiszocializmussal kapcsolódik össze: ötven éve a holdra szállás magába olvasztotta a III. Birodalom történetének egy részét.

„A magyar vérbíróságok előtt lefolyt pörök során arról az Európáról volt szó, ahol szellemi síkon nincsenek nagy és kis nemzetek, hanem ahol minden nemzet egyaránt teljesíti kötelességét a nagy európai gondolat jegyében. A perek kulisszája mögött nem volt szó a nagy Angliáról és a kis Lengyelországról és az Európa keleti részén fekvő még kisebb Magyarországról. Ott Európáról, a szellem Európájáról, a lassan ködbevesző Pax Romana anyagon, téren és időn felül álló európai szellemiségről volt szó.”

Bár a mi hazánkos Novák Előd kérésére előbb tömegsport-rendezvényként felvette az állami szervező a Kitörés emléktúrát az Olimpiai Ötpróba Programba, később azt törölte.

Akkor is így köszöntött a tavasz és a március. A budai hegyek felől hideg, még a télre emlékeztető szél söpört végig a pesti utcákon.

MÁV dolgozóként a Vas megyei Károlyfa községben tartózkodtam családi ügyben 1945. április 4-én. Úgy 9-10 óra között a szovjet katonák géppisztollyal kényszerítettek a csatlakozásra a már összegyűjtött emberekhez.

Lassan telnek a napjai, nem tudja a pontos időt és nem bízhat senkiben Ilaria Salis, akinek ügyvédei mindent megtesznek azért, hogy olaszországi házi őrizetet harcoljanak ki – olvashatjuk a szívszaggató sorokat, írja a Mandineren nyomán a Magyar Jelen.

A második világháború lezárást követő vérgőzös évek feltárása, megismertetése a nyilvánossággal, valahogy elfelejtődött az 1990-es "rendszerváltozás" óta.

Felvétetett Budapesten, a Budapesti Államrendôrség Politikai Rendészeti Osztályán, 1945. október 5. napján, délelôtt 10 órakor.

Kanadában letartóztatták a „Sötét idegent”, az elmúlt évtized egyik legbefolyásosabb nemzetiszocialista propagandistáját.