Kövess minket -on és -en!

Joe Biden amerikai elnök a „zsidó örökség hónapja” alkalmából a Fehér Házban rendezett eseményen elítélte az „antiszemitizmust” és megerősítette Izrael támogatásának politikáját.

Biden az antiszemitizmust „szégyenfoltnak nevezte Amerika lelkén” és megjegyezte, hogy a 2017-es charlottesville-i fehér nacionalista gyűlés, ahol a tüntetők fáklyákat vittek és azt skandáltak, hogy „a zsidók nem fognak minket helyettesíteni”, segített meggyőzni magát arról, hogy 2020-ban induljon az elnöki posztért.

„Ekkor tudtam, hogy továbbra is részt kell vennem a munkában. A gyűlölet soha nem múlik el” – mondta Biden, mielőtt arról kezdett el elmélkedni, hogy szerinte az „antiszemita incidensek” rekordszintet értek el az Egyesült Államokban.

„Ez lelkiismeretlen. Szinte hihetetlen. Megvetendő” – mondta Biden.

„Ezek a cselekmények más kisebbségi közösségeket is fenyegetnek. De ami ennél is fontosabb, ez szó szerint folt Amerika lelkén. Világosan kell fogalmaznunk… A hallgatás bűnrészesség”.

Az elnök előzetesen ismertette kormányának az antiszemiták elleni küzdelemre irányuló nemzeti stratégiáját is, amelyet hivatalosan még ebben a hónapban nyilvánosságra hoznak.

„Ez a stratégia a zsidó közösség több mint 1000 tagjának és más érdekelt félnek a hozzájárulását tükrözi, beleértve a különböző hátterű és felekezetű zsidókat. A kongresszus tagjai, a vállalkozások és a civil társadalom állami és helyi tisztségviselői és még sokan mások is részt vesznek benne” – mondta Biden.

Megjegyezte, hogy a terv több mint száz intézkedést tartalmaz majd, amelyeket a kormányzati szervek fognak tenni az „antiszemitizmus” ellen, valamint több mint száz felhívást a kongresszus, az állami és helyi önkormányzatok, a vállalatok, a technológiai platformok, a civil társadalom, a egyházi vezetők és mások számára.

Izraellel kapcsolatban Biden elítélte „a gázai terroristák által válogatás nélkül Izraelre kilőtt rakétákat, amelyek arra kényszerítik a rémült családokat, hogy gyermekeikkel és bunkerekbe bújva keressenek biztonságot”.

„Továbbra is rendületlenül támogatom Izrael biztonságát, beleértve Izrael jogát arra, hogy megvédje magát a támadások ellen, és büszke vagyok arra, hogy támogatjuk – és a ma itt lévő kollégáim is – az izraeli Vaskupolát, amely rakéták ezreit fogta el és számtalan életet mentett meg” – hangsúlyozta.

Kövess minket -on és -en!

Ahol éltünk, a tél már október közepén beállt, az Okán április közepe táján indult meg a jégzajlás. Brigádunkat a zajlás megindulásakor a folyóhoz vezényelték, partőrök lettünk.

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

A kedves történet látott napvilágot egy kaliforniai középiskolában: nyolc középiskolás diák horogkeresztet formált a testével az intézmény futballpályáján, valamint egy Adolf Hitler-idézetet posztoltak mellé a közösségi médiában.

Három brit szélsőjobboldali aktivista olyan akciókat tervezett, amelynek célja mecsetek vagy zsinagógák elleni támadás lett volna, legalábbis a vádak szerint.

Az Észak-Karolinai Egyetem (UNC) hétfőn bejelentette, hogy azonnali hatállyal fizetett kényszerszabadságra küldi Dwayne Dixont, az Ázsiai és Közel-Keleti Tanulmányok tanszék professzorát – számolt be a Fox News.

1943. szeptember 12-én délután 2 órakor német vitorlázó-repülőgépek szálltak le a 2112 méteres Gran Sasso hegycsúcsán, és mindössze háromnegyed óra alatt kiszabadították Olaszország vezérét, a Duce-t. 

Dr. Csia Sándor 1894. február 4-én született Hegybányán, Háromszék vármegyében. Apja Csia Ignác, anyja Bajai Henriette.

Bármennyire is sokkolóan hangzik, manapság már csak a világ népességének 2 százalékát (!) alkotják szülőképes korú fehér nők. Úgy tűnik, az utóbbi 100 évben a fehér ember megette a kenyere javát.

1915. június 23-án kezdődött az a több mint két évig elhúzódó összecsapás-sorozat az észak-olaszországi Isonzó folyó mentén, amelyben az első világháborúban elesett több mint ötszázezer magyar katona mintegy fele lelte halálát.

Legutóbb az izraeli–iráni erőpróbát tárgyalva hangot adtam a kételyemnek azzal kapcsolatban, hogy strukturális gyengesége, elhibázott stratégiai tervezése, rendszerszintű korrupciója és katonai dilettantizmusa miatt az iráni rezsim egyáltalán túlélheti-e ezt a megpróbáltatást.

Úgy látszik, hogy az ünnepek közeledtével a német rendőrök szeretnek sportot űzni abból, hogy kiröhögtessék magukat a józanul gondolkodó polgárok által.

Gömbös Gyula altábornagy, államférfi 1886. december 26-án született Murga (Tolna vármegye) nagyközségben, a jákfai Gömbösök nemzetségéből. 

Csúrog, Zsablya, Temerin, Mozsor, Bácsföldvár, Óbecse, Péterréve – Nagy-Magyarországhoz tartozó délvidéki települések. 1944 október végén magyar könnyel és magyar vérrel áztatott helységek: szerb partizánok által ártatlan magyarok ellen elkövetett tömeggyilkosságok színhelyei.

Az első világháború után, az 1920-30-as években számos kisebb fasiszta, nemzetiszocialista párt alakult meg Magyarországon. Az első egyik legjelentősebb ilyen szerveződés a Böszörmény Zoltán alapította Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt, ismertebb nevükön a Kaszáskeresztes Párt volt. 

Egy ottawai nemzetiszocialistát elítéltek az miatt, hogy „gyűlöletet, félelmet és megosztottságot keltett”, amikor segített létrehozni fajvédő toborzóvideókat és más fehér nacionalista propagandát a mostanra megszűnt szélsőjobboldali Atomwaffen division számára.