Kövess minket -on és -en!

Nagy az esélye annak, hogy Brazíliából eltűnjön a népszerű csevegő alkalmazás, ugyanis a közelmúltban Wellington Lopes da Silva bíró arra utasította a Google-t és az Apple-t, hogy távolítsák el az alkalmazást áruházaikból, a mobilszolgáltatóknak pedig blokkolniuk kell a hozzáférést az apphoz.

Mindez azért történt, mert a Telegram nem adott ki információkat a hatóságoknak két „neonáci” csoport csevegéséből. Emiatt a bíróság a kitiltás és blokkolás mellett napi 200 000 dolláros – napi 68 millió forintos – bírságot is kiszabott, amit addig kell fizetnie a vállalkozásnak, amíg nem tudja átadni a hatóságoknak a kért adatokat, melyekről azt feltételezik, hogy brazíliai iskolák elleni támadásokra buzdították a tagokat.

A The New York Times beszámolója szerint a csoportos csevegéseket egy tinédzser telefonján találtak rá a hatóságok, akit tavaly novemberben tartóztattak le két iskolai lövöldözés miatt, melynek során hárman meghaltak és 13 megsérültek. A hatóságok elmondták, hogy a „náci” tartalmak mellett, „gyilkossági oktatóanyagokat”, „bombagyártási utasításokat” és „erőszakos videókat” is találtak ezekben a csoportokban.

A Telegram képviselője azt mondta a bíróságon, hogy az említett csoportokat már törölték és semmilyen információkat nem tudtak visszanyerni, ami esetleg segítség lehet a hatóságoknak.

Kövess minket -on és -en!

Rövid idő múltán ötödik évtizedébe lép a forrongó, nyugtalan XX. század, s ki tudná előre, hogy mit hoznak a gyötrődő emberiség számára a negyvenes évek?

Az ausztrál hatóságok visszavonták egy brit férfi vízumát, miután a gyanú szerint nemzetiszocialista jelképeket terjesztett és „erőszakra uszított” a zsidókkal szemben. Ausztrália belügyminisztere megerősítette, hogy megtették az előkészületeket a férfi kiutasítására.

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

Iszonyatos dráma folyt a mai Széll Kálmán tér környékén 1945. február 11-én, amikor Budapest magyar és német védői megpróbálták áttörni a szovjet ostromgyűrűt. 

1944. október kilencedikétől kezdett el kibontakozni Debrecen és a Hortobágy térségében az a három hétig tartó ütközet, amely a kurszki csata után a második világháború legnagyobb páncélos összecsapása volt.

Miközben a Wehrmacht katonái a rommá lőtt Berlin utcáin elszánt és hősies küzdelmet folytattak a Vörös Hadsereggel, 8,5 méterrel a Birodalmi Kancellária kertje alatt, egy türelmes asszony álmai a beteljesülés előtt álltak.

Talán sohasem derült volna ki, hogy mit rejt a zernikowi erdő, ha nincs egy lelkes gyakornok az Ökoland Dederow nevű cégben.

JFK meggyilkolása közvetlen hatással volt az amerikai cionista lobbira, az USA közel-keleti politikájára és Izrael militarizálódására egyaránt.

Az 1944. december 22-én megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány még Debrecenben volt, amikor magyar területekről elhurcolt civilek hozzátartozói a kormány közbenjárását kérő levelek ezreit küldték a Külügyminisztériumba.

1915. június 23-án kezdődött az a több mint két évig elhúzódó összecsapás-sorozat az észak-olaszországi Isonzó folyó mentén, amelyben az első világháborúban elesett több mint ötszázezer magyar katona mintegy fele lelte halálát.

A müncheni felsőbíróság súlyos testi sértés miatt 5 év börtönbüntetésre ítélte Hanna S.-t, akit azzal gyanúsítottak, hogy társaival 2023-ban, a Kitörés Emléknapon Budapesten „szélsőjobboldalinak tartott” embereket vertek össze.

Egy friss németországi felmérés szerint a bevándorló háttérrel nem rendelkező polgárok, tehát az etnikai németek tartanak leginkább a szélsőjobboldal térnyerésétől.

1987. augusztus 17-én repült világgá a hír, hogy Rudolf Hess, Hitler egykori helyettese, a Nürnbergben életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt "nemzetiszocialista háborús főbűnös", a spandaui fegyház utolsó foglyaként, 93 éves korában meghalt.

Joszif Visszarionovics Sztálin (1878-1953) kegyetlen diktátorként a világtörténelem egyik leghírhedtebb vezetője volt, aki személyi kultuszt épített ki maga körül, és milliókat küldött Gulag kényszermunkatáborokba.

Olaszország a zsidó-liberális történészek ítélete szerint mind a mai napig „nem nézett szembe” az 1922-tól 1943-ig tartó időszakkal.