Kövess minket -on és -en!

Dél-Korea hivatalos úton is kérvényezte, hogy a tokiói olimpia szervezői tiltsák ki a 2020-as játékok helyszíneiről a „felkelő nap”-zászlókat – írja az ESPN.

Ezeken a zászlókon egy piros napkorong és a belőle kiinduló 16, szintén piros fénysugár látható. Dél-Korea olimpiai bizottsága szerint "azért problémásak ezek a zászlók, mert a horogkereszthez hasonló nacionalista jelképekként működnek, így megsértenék az olimpia világbékét hirdető szellemiségét".

A dél-koreai kulturális, sport- és turisztikai minisztérium egy Thomas Bachnak, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökének írt levélben "aggodalmát és csalódottságát" fejezte ki, amiért a következő nyári olimpiai játékok házigazdáiként a japánok beengednék az olimpiai helyszínekre a felkelő napot ábrázoló zászlókat.

Első körben a koreai diplomácia Japánt kereste meg az ügyben. A japán szervezők azonban nem akarják betiltani a koreaiak által sérelmezett szimbólumot. Szerintük ugyanis a felkelő napot ábrázoló zászló nem hordoz politikai üzenetet, és nem számít tiltott szimbólumnak.

A dél-koreai minisztérium most a Bachnak címzett panaszában arról ír, hogy a felkelő napos zászló a japán nacionalista tüntetők kedvelt szimbóluma, ami "megfélemlítheti a koreaiakat, a kínaiakat és más ázsiai országok lakóit, akik a japán gyarmatosítás idején áldozatai voltak Japán háborús katonai agressziójának". A levél szerint Ázsia bizonyos részein "a felkelő nap ugyanúgy történelmi sebeket tép fel, mint ahogy a horogkereszt a II. világháború borzalmaira emlékezteti Európát".

A koreaiak emellett azt is felhozták érvként, hogy a FIFA is kitiltotta a felkelő napos zászlókat a nemzetközi focimeccsekről.

"A felkelőnap-zászló használata a Tokiói Olimpia alatt közvetlenül megsértené az olimpiai szellemet, ami a világbékét és az emberségesség iránti szeretetet hirdeti" – mondta a minisztérium.

A tokiói szervezőbizottság egyelőre nem reagált Dél-Korea NOB-hoz elküldött kérelmére.

Kövess minket -on és -en!

Adolf Hitler álmainak egyike Berlin nagyszabású, pénzt, időt, energiát nem sajnáló átalakítása volt, hogy az a győztes háború után a világ fővárosa lehessen.

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

Sztálingrádot és Leningrádot leszámítva a második világháború leghosszabb ideig tartó ostroma Budapesten zajlott.

Mint ismert, Erzsébetváros DK-s polgármestere, a zsidó Niedermüller Péter már megtalálta Magyarország és a kerület legégetőbb problémáját, a Nordic Sun Kulturális Központot.

Olaszország a zsidó-liberális történészek ítélete szerint mind a mai napig „nem nézett szembe” az 1922-tól 1943-ig tartó időszakkal.

Dr. Csia Sándor 1894. február 4-én született Hegybányán, Háromszék vármegyében. Apja Csia Ignác, anyja Bajai Henriette.

„Magyarország egy Franciaországban menedékstátuszt kapott szír antifasiszta kiadását kéri, akit a magyar hatóságok azzal vádolnak, hogy erőszakcselekményeket követett el egy budapesti gyűlésen” – közölte a párizsi fellebbviteli bíróság.

Három nemzetiszocialista férfit ítéltek el Angliában, miután több mint 200 fegyverből álló arzenált halmoztak fel, és terrortámadásokat terveztek zsidó és muzulmán intézmények ellen.

„Ellenforadalmi összeesküvésért” végezték ki Lavrentyij Beriját, a sztálini terror egyik rettegett végrehajtóját, a Szovjetunió marsallját, belügyi és állambiztonsági miniszterét, akinek lefogása és bírósági pere, majd a kivégzése a Sztálin halálát követő hatalmi harc része volt.

A CIA dokumentumaiból kiderül, hogy ügynökök 10 évig keresték Adolf Hitlert Dél-Amerikában, miközben Argentína arra készül, hogy feloldja a titkosítás alól a második világháború végén az országba menekült németekről szóló kormányzati aktákat.

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.

A finn légierő kivezeti a szimbólumai közül a horogkeresztet – írja az Associated Press. A légierő hivatalos zászlajáról még 2020-ban törölték a hazafias szimbólumot, de néhány egységnél még ma is használják, a következő időszakban ezek zászlóit és logóit is megváltoztatják majd.

Iszonyatos dráma folyt a mai Széll Kálmán tér környékén 1945. február 11-én, amikor Budapest magyar és német védői megpróbálták áttörni a szovjet ostromgyűrűt. 

Az 1944. december 22-én megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány még Debrecenben volt, amikor magyar területekről elhurcolt civilek hozzátartozói a kormány közbenjárását kérő levelek ezreit küldték a Külügyminisztériumba.

1944. február 15-21. között Magyarországra látogatott Lorenz SS-Oberführer, a VoMi vezetője, hogy tárgyalásokat folytasson Basch népcsoportvezetővel a toborzások eddigi elért és a jövőben elérendő eredményeiről.