Kövess minket -on és -en!

Dél-Korea hivatalos úton is kérvényezte, hogy a tokiói olimpia szervezői tiltsák ki a 2020-as játékok helyszíneiről a „felkelő nap”-zászlókat – írja az ESPN.

Ezeken a zászlókon egy piros napkorong és a belőle kiinduló 16, szintén piros fénysugár látható. Dél-Korea olimpiai bizottsága szerint "azért problémásak ezek a zászlók, mert a horogkereszthez hasonló nacionalista jelképekként működnek, így megsértenék az olimpia világbékét hirdető szellemiségét".

A dél-koreai kulturális, sport- és turisztikai minisztérium egy Thomas Bachnak, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökének írt levélben "aggodalmát és csalódottságát" fejezte ki, amiért a következő nyári olimpiai játékok házigazdáiként a japánok beengednék az olimpiai helyszínekre a felkelő napot ábrázoló zászlókat.

Első körben a koreai diplomácia Japánt kereste meg az ügyben. A japán szervezők azonban nem akarják betiltani a koreaiak által sérelmezett szimbólumot. Szerintük ugyanis a felkelő napot ábrázoló zászló nem hordoz politikai üzenetet, és nem számít tiltott szimbólumnak.

A dél-koreai minisztérium most a Bachnak címzett panaszában arról ír, hogy a felkelő napos zászló a japán nacionalista tüntetők kedvelt szimbóluma, ami "megfélemlítheti a koreaiakat, a kínaiakat és más ázsiai országok lakóit, akik a japán gyarmatosítás idején áldozatai voltak Japán háborús katonai agressziójának". A levél szerint Ázsia bizonyos részein "a felkelő nap ugyanúgy történelmi sebeket tép fel, mint ahogy a horogkereszt a II. világháború borzalmaira emlékezteti Európát".

A koreaiak emellett azt is felhozták érvként, hogy a FIFA is kitiltotta a felkelő napos zászlókat a nemzetközi focimeccsekről.

"A felkelőnap-zászló használata a Tokiói Olimpia alatt közvetlenül megsértené az olimpiai szellemet, ami a világbékét és az emberségesség iránti szeretetet hirdeti" – mondta a minisztérium.

A tokiói szervezőbizottság egyelőre nem reagált Dél-Korea NOB-hoz elküldött kérelmére.

Kövess minket -on és -en!

Gömbös Gyula altábornagy, államférfi 1886. december 26-án született Murga (Tolna vármegye) nagyközségben, a jákfai Gömbösök nemzetségéből. 

Öt Québecben szolgáló katonát függesztettek fel, miután előkerült egy 2023-as felvétel, amelyen egy házibulin nemzetiszocialista karlendítést mutatnak be.

Legutóbb két gyilkosság valósággal sokkolta Amerika és a nyugati világ konzervatív közvéleményét. Mindkettőnek létezik egy olyan aspektusa, amely többé-kevésbé elsikkad a velük foglalkozó információáradatban.

A brit Telegraph arról ír: részletes útmutatót kaptak walesi óvodák, hogy a kisgyermekek körében is lépjenek fel a rasszista jelenségek ellen.

A kanadai közszolgálati média (CBC) egy belső kormányzati jelentésre hivatkozva kongatja a vészharangot: eszerint az országban gombamód szaporodnak az úgynevezett „aktív klubok” (Active Clubs).

A müncheni felsőbíróság súlyos testi sértés miatt 5 év börtönbüntetésre ítélte Hanna S.-t, akit azzal gyanúsítottak, hogy társaival 2023-ban, a Kitörés Emléknapon Budapesten „szélsőjobboldalinak tartott” embereket vertek össze.

JFK meggyilkolása közvetlen hatással volt az amerikai cionista lobbira, az USA közel-keleti politikájára és Izrael militarizálódására egyaránt.

Iszonyatos dráma folyt a mai Széll Kálmán tér környékén 1945. február 11-én, amikor Budapest magyar és német védői megpróbálták áttörni a szovjet ostromgyűrűt. 

Adolf Hitler kultusza és a nemzetiszocialista korszellem számos neves német és külföldi állampolgár lelkét megihlették az 1930-as, ’40-es években, köztük több olyan ismert hírességét, akikről legtöbben ma már nem is gyanítanák, hogy rajongással tekintettek a Führerre.

A „White Australia” (Fehér Ausztrália) nevű csoportot betiltották az anyaországban olyan gyűlöletbeszéd-ellenes gumijogszabályok alapján, amelyek bűncselekménnyé nyilvánítják a szervezettel való pusztán gondolati vagy szervezeti társulást.

1944 május 4-én a magyar királyi 2. páncéloshadosztály érdemeinek elismeréséül Model tábornagy elrendelte, hogy a tavaszi hadjárat idején - a magyar csapatok tűzerejének növelésére - a 2. hadosztálynak alárendelt német harckocsik egy részét a magyarok megkapják.

1944. október kilencedikétől kezdett el kibontakozni Debrecen és a Hortobágy térségében az a három hétig tartó ütközet, amely a kurszki csata után a második világháború legnagyobb páncélos összecsapása volt.

Donald Trump külpolitikai hiperaktivitása nemcsak az egyre jobban a körmére égő Epstein-ügyről való figyelemelterelést szolgálja, hanem az amerikai gazdaság és a dollár mind súlyosabb gyengélkedését is jótékony homályban tartja.

Egy friss németországi felmérés szerint a bevándorló háttérrel nem rendelkező polgárok, tehát az etnikai németek tartanak leginkább a szélsőjobboldal térnyerésétől.

„Én vagyok az utolsó szemtanú magyar részről” – olvasható Dr. Szakáts István a Hungária Szabadságharcos Mozgalom ügyvezető elnökének történelmi dokumentumában, aki nemcsak a nemzetiszocialista mozgalom egész harci korszakát végig élte, hanem intenzív kapcsolatban állt Hitlerrel is.