Kövess minket -on és -en!

A második világháború óta nem látott szintet ért el a Dániában feljegyzett antiszemita megnyilvánulások száma – közölte Henri Goldstein, a skandináv ország zsidajinak vezére.

Goldstein azt mondta az AP hírügynökségnek, hogy Dániában 1943 óta nem tapasztalták az antiszemita nézetek ilyen mértékű terjedését. Abban az évben, az ország német uralom idején, mintegy 7200 dániai zsidót szöktettek meg a semleges Svédországba, hogy megakadályozzák deportálásukat a német munkatáborokba, így szinte alig maradt zsidó Dániában.

A hivatalosan 1800 főt számláló dániai zsidók biztonsági szervezete által összeállított adatok szerint – más európai országok jelentéseivel összhangban – a Hamász október 7-i, Izrael elleni támadása után ugrásszerűen emelkedett az antiszemita indíttatású incidensek száma, amit „nem utolsósorban a gyűlölet ellenőrizetlen terjedése táplált a közösségi médiában” – mondta.

Goldstein elmondta, hogy szerinte a 2023-ban észlelt 121 antiszemita incidens mindegyikének a zsidógyűlölet volt az igazi alapja, nem csupán Izrael politikájának bírálata. Az esetek többsége „gyűlölködő üzenet” volt, több mint felét online küldték. A 121-ből húsz incidens halálos fenyegetés volt, amire az 1980-as évek óta nem volt példa, ilyen üzenetet kapott például a zsidó közösség két vezető alakja, egy főszerkesztő és a főrabbi.

A gázai háború kitörése óta számos európai országban magasba szökött a bejelentett antiszemita cselekmények és megjegyzések száma. Dániában becslések szerint jelenleg mintegy hétezer zsidó él. Goldstein azt is közölte, hogy Dániában jelenleg nem ajánlják a zsidóknak, hogy nyíltan zsidó szimbólumokat viseljenek.

Dánia egyike azon kevés európai országnak, ahol a zsidó lakosság nagyrészt elmenekült és életben maradt. A dániai zsidók 95 százalékát sikerült megszöktetni Svédországba 1943 szeptember-októberében a két ország közti szoroson át egy tengeri akcióban.

Kövess minket -on és -en!

Egy norvég anya meglepődve fedezte fel, hogy Adolf Hitler Mein Kampf című könyve a legnépszerűbb kötetek között van egy gyerekeknek szóló digitális olvasási kampányban – jelentette a norvég TV2 a Budstikka újságra hivatkozva.

Sztálingrádot és Leningrádot leszámítva a második világháború leghosszabb ideig tartó ostroma Budapesten zajlott.

A néger előadó, akit egykor Kanye Westnek hívtak, de évek óta a Ye nevet viseli, új számmal jelentkezett, amelynek a Heil Hitler címet adta.

A bad-kreuznachi amerikai táborban 1945 áprilisa végén megkezdődött a szelektálás: elengedték a betegeket, a lengyeleket, az oroszokat, és elkülönítették a tisztikart. Minket, magyarokat és a németeket vegyesen egy vonatszerelvénnyel Észak-Franciaországba, Torénba irányítottak.

Egy férfit, aki SS-egyenruhába öltözve jelent meg egy georgiai bárnál, őrizetbe vettek, miután egy zsidó nő arcába vágott egy söröskorsót, eltörve annak orrát – írja a New York Post.

A történészek által Göringnek tulajdonított alábbi levél először az angliai „The Independent Nationalist”-ban jelent meg.

Volt idő, amikor az egyesített Európát úgy mutatták be, mint egy versenyképes bástyát az Egyesült Államokkal szemben, mint egy olyan szupranacionális szervezetet, amely megfelelő kritikus tömeggel rendelkezik ahhoz, hogy érvényesíteni tudja magát a nemzetközi színtéren.

Alakulatunknak az orosz túlerővel szemben vissza kellett vonulnia, egészen a Stájer Alpokig. Itt ért bennünket a háború vége.

Antiszemita aktivisták március 15-én megsemmisítették a szigetmonostori holokauszt-emlékművet.

Kedden reggel hiába várták az antifa támadások második olasz vádlottját, nem jelent meg a tárgyalóteremben, így a bíróság nem tudott érdemben továbbhaladni az ügyben. 

Izraeli tinédzset vettek őrizetbe és ítéltek pénzbüntetésre, miután „náci” tisztelgést hajtott végre Auschwitzban. Az izraeli oktatási minisztérium is reagált a történtekre, elfogadhatatlannak nevezte a kiskorú viselkedését. 

Trump által a kampány során beígért gazdasági csodának egyelőre nem látszódnak még az előjelei sem, éppen ellenkezőleg. 

Elhunyt 99 éves korában, még január 14-én Irmgard Furchner, az egykori stutthofi koncentrációs tábor titkárnője – közölte az itzehoe-i ügyészség szóvivője.

Három brit szélsőjobboldali aktivista olyan akciókat tervezett, amelynek célja mecsetek vagy zsinagógák elleni támadás lett volna, legalábbis a vádak szerint.

Olaszország a zsidó-liberális történészek ítélete szerint mind a mai napig „nem nézett szembe” az 1922-tól 1943-ig tartó időszakkal.