Kövess minket -on és -en!

Mostanság dívik hazai és külföldi nemzetidegen körök részéről álszent módon felemlegetni az 1956-os magyar emigránsok,

valamint a mostani migránsok közötti nem létező párhuzamot és ezzel támadni hazánkat. De nézzük meg ennek alapjait: Az első különbség a magyar menekültek és a mostani megszállók között: 1956-ban egyetlen (a magyar) nép tagjai menekültek, most kb. 70 ország lakói jönnek.

Az 56-os magyarok politikai üldözöttek voltak,

- a migránsok gazdasági bevándorlók ( jelentős többségük).

A magyarok közt nagy számban egyetemisták, egyetemet végzettek, szakmával rendelkezők voltak,

- a migránsok jelentős része a 8 általánost sem végezte el.

A magyarok hivatalos okmányokkal érkeztek a befogadó helyre,

- a migránsok eldobálják a papírjaikat, nem lehet tudni, valójában kik ők.

A magyarok tiszteletben tartották a befogadó ország szokásait,

- a migránsok semmit nem tartanak tiszteletben.

A magyarok és a befogadó országok népei hasonló kultúrkörbe tartoztak,

- a migránsok más, tőlünk nagyon eltérő kultúrából érkeznek.

A magyarok évekig, türelmesen vártak a befogadásra a menekülttáborban,

- a migránsok mennek mindenen keresztül, ha várakozni kéne egy napot, erőszakkal haladnak tovább.

A magyarok elfogadták azt az országot, ahova az eljárás során letelepítették őket,

- a migránsok megmondják, hova akarnak menni, más nem jó nekik.

A magyarok nem lázongtak, ha a befogadó országban nem volt minden tökéletes

- a migránsok már azért képesek erőszakoskodni, ha lassú az internet.

A magyarok azonnal munkát kerestek, és keményen dolgoztak a befogadó országban

- a migránsok teljes ellátást és ingyen pénzt követelnek.

Kövess minket -on és -en!

A 47 éves Jonathan Abraham londoni rabbit vették őrizetbe az ír fővárosban azzal a váddal, hogy illegálisan végzett körülmetélést egy gyermeken.

Kilenc embert vettek őrizetbe, állítólagos „fegyvereket” és nemzetiszocialista emléktárgyakat foglaltak le, miután egy csoport Adolf Hitler születésnapját ünnepelte egy angliai pubban.

Pro vagy kontra, de az egyértelmű, hogy napjaink politikai felhozatalában a főszereplők egyikévé avanzsált a milliárdos Elon Musk, és ennek az üde színfoltnak én még azzal együtt is örülök, hogy az elmúlt évek keserű tapasztalatai nyomán kénytelen vagyok az ő személyét is erős fenntartásokkal kezelni.

Kádár ugyan nem törekedett rá, de Rákosi és Nagy Imre küzdelmében egyfajta harmadik erőnek tekintették őt. Kifelé a pártvezetés egységét mutatta, a színfalak mögött viszont elvi és gyakorlati okokból is Rákosihoz állt közelebb, és tudta, ha a főtitkár bukik, akkor neki is mennie kell.

Valaha, réges-régen, még a II. világháborúban volt egy erődítményekből álló védvonal, melyet a később legyőzhetetlennel minősített szovjet haderő sem tudott áttörni. Árpád-vonalnak hívták.

Elképesztő pénzt költött és ezreket internált a magyar kommunista vezetés, hogy a jugoszláv határon kiépítse a „magyar Maginot-vonalat”. Nem volt semmi értelme.

Ugyan német és a magyar uralkodó 1463-ban Bécsújhelyen egyezményt kötött, csak idő kérdése volt, hogy mikor vonul fegyverrel egymás ellen a közép-európai regionális hatalmi ambíciókat dédelgető I. Mátyás magyar király és a magyar trónra is igényt tartó III. Frigyes német-római császár. 

Július 15-én hét hónap börtönre ítélték Hans Jørgen Lysglimt Johansent, a Szövetség – Alternatíva Norvégiának (Alliansen – Alternativ for Norge) párt elnökét.

Nyomozás indult két kiskorú ellen, akik egy „neonáci” szervezet alapítóiként, illetve tagjaiként megrongálták egy zsidó temető kőtábláit Aradon.

Budaházy György, Barcsa-Turner Gábor és Walter Pál Péter ellen emelt 5 év után (!) vádat az ügyészség, amiért más hazafiakkal együtt egy nyilvánosan meghirdetett, LMBTQP+ rendezvényre szerettek volna bejutni, ahol az iskolai LMBTQP érzékenyítés volt a téma.

Nem biztos, hogy egyáltalán érdemes még szót vesztegetni a franciaországi parlamenti választásokra, legfeljebb néhány groteszk jelenségre azok apropóján.

A szabadpiaci kapitalizmus legfőbb jellemzője az, hogy a gazdasági szereplők között sikerorientált verseny zajlik, és az állam közvetlenül nem avatkozik bele a gazdasági folyamatokba. Amerika ezt már régóta feladta, és helyette államkapitalizmust gyakorol, amelyben a Fed (központi bank) jutalmazza a haverjait, akár sikeresek, akár nem.

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

A 64 éves Ian Pitkin egy lakhatási vita miatt döntött a gyújtogatás mellett 2024 márciusában, amit antiszemita érzelmek is motiváltak. 

Ezer fős antifasiszta őrjöngés kísérte Brüsszelben Jordan Bardella, a francia Nemzeti Tömörülés vezetőjének, valamint Orbán Viktor szövetségesének a látogatását, melyet a brüsszeli Magyar Házban tett.