Kövess minket -on és -en!

A származási országok listáját Törökország vezeti, onnan származik a migrációs hátterűek 12 százaléka.

Németországban a lakosság bő negyedét teszik ki az úgynevezett migrációs hátterű emberek a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) kedden közölt adatai szerint. A statisztikai hivatal módszertana szerint egy ember akkor számít migrációs hátterűnek Németországban, ha ő, vagy legalább az egyik szülője nem vált német állampolgárrá a születésénél fogva.

Tavaly év végén 22,3 millió ember, a lakosság 27,2 százaléka tartozott ebbe a kategóriába.

Ez 2 százalékos növekedés az egy évvel korábbi 21,9 millióhoz képest.

A migrációs hátterű lakosság többsége - 11,8 millió ember, 53 százalék - német állampolgár, és 54 százalékos részarányt jelentő 11,8 millió fővel ugyancsak többségben vannak azok, akik születésüktől kezdve Németország állampolgárai.

A migrációs hátterű lakosság túlnyomó többsége európai gyökerű - áll a Destatis kimutatásában, amely szerint a csoportba tartozó emberek csaknem kétharmada, 62 százaléka, valamely európai országból érkezett migráns vagy európai migráns leszármazottja.

A származási országok listáját Törökország vezeti, onnan származik a migrációs hátterűek 12 százaléka, a második Lengyelország 10 százalékos részaránnyal, a harmadik Oroszország 6 százalékkal.

A migrációs hátterű lakosság nagyjából egyharmada - 32 százaléka, 7,2 millió ember - kizárólag németül beszél otthon, családi körben, további 14 százalék - 3,1 millió fő - pedig elsősorban a németet használja otthon. Így a német nyelvhez különösen erősen ragaszkodók alkotják a migrációs hátterű emberek legnagyobb csoportját, 47 százalékát.

A német után a leggyakrabban használt nyelv a török, amely a migrációs hátterű emberek 8 százalékánál az első számú nyelv. Utána az orosz következik 7 százalékos részaránnyal, majd az arab 5 százalékkal.

A Destatis kiemelte, hogy tavaly év végén csupán 1 százalékot tettek ki Ukrajnából származó emberek a migrációs hátterűek csoportjában. Ez a 308 ezer fős közösség azonban a háború elől menekülő emberek tömeges beáramlása révén jelentősen növekedhet.

Kövess minket -on és -en!

Az utóbbi időben a népességszám alakulása a migrációs politika, a gazdaság és az összeesküvés-elméletek középpontjába került. Egyesek úgy vélik, hogy a fehér országoknak milliószámra kell idegeneket befogadniuk, mert a születési arányszámuk túl alacsony, mások arra buzdítják a fehéreket (és csak őket), hogy a bolygó megmentése érdekében egyáltalán ne szaporodjanak.

Az 1945 januári fogságba esésem után, többedmagammal a Volga közelében, Talicinban kötöttünk ki. A lágerben már sok száz magyar hadifogoly tartózkodott.

Tapasztalati tény, hogy a fehérek sokkal kevésbé erőszakosak és rasszisták a feketékkel szemben, mint fordítva. Egyrészt, mert az erőszakosság genetikai eredetű, másrészt, mert a fehéreket kulpabilizáló (bűntudatébresztő) agykárosításnak vetik alá, hogy engedelmesek legyenek az antirasszista, vagyis par excellence fehérellenes ideológia kánonjaival szemben. 

Egy nemzetiszocialista csoport rendszabályozta meg a színészeket egy lisszaboni színház előtt, ami a Portugália nemzeti költőjét, Luís de Camõest ünneplő darab előadásának lemondásához vezetett. 

Hungáriát egy földalatti pályaudvarral és egy autópályával kötötték volna össze Budapesttel, többek között egy 250 méter magas felhőkarcolót és egy 25 ezer fős egyetemvárost is akartak a háború befejezése után építeni a Budaörs feletti Csíki-hegyekben.

A német külügyminiszter, Johann Wadephul közölte, hogy a jövő héten ismét felveszik a kapcsolatot Magyarországgal, mert jobb fogvatartási körülményeket kívánnak elérni a szélsőbalos erőszakkal vádolt Maja T. (eredeti nevén Simeon Ravi Trux) számára – írja a Die Welt.

Charles Augustus Lindbergh (1902–1974) svéd bevándorlók leszármazottjaként látta meg a napvilágot Amerikában.

A Falange hívei közül mintegy 700-an vonultak végig a spanyol fővároson az alkotmány ellen tüntetve, fasiszta jelszavakat skandálva.

2025. október 9-én, vasárnap, egy fajvédő akció zajlott Portugáliában az A1-es autópálya egyik pihenőhelyén. Egy invazív, Portugáliában élő indiai férfit 20–30 főből álló nemzetiszocialista csoport vett középre, miközben Lisszabonból Portóba tartottak.

Egy újabb borzalmas antiszemita merénylet adott alkalmat rettegésre a hivatásos rettegőknek. Az egyik londoni kávéházban olyan cappuccinót szolgáltak fel egy zsidó párnak, amelyen a tejhabot, horribile dictu, kakaóhorogkereszt díszítette. Az esetből világhír lett. Ez nem vicc, bármilyen viccesen is hangzik.

A nyugat-ausztráliai rendőrség lőfegyvereket és lőszereket foglalt le egy perthi férfi otthonában. Az indoklás szerint a tulajdonossal egy háztartásban élő apa „nemzetiszocialista nézeteket vall”, ezért alkalmatlan arra, hogy fegyverekhez férhessen hozzá.

Az Antifa vállalta magára a felelősséget az AfD hamburgi frakcióvezetőjének az autója elleni támadásért.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

Az 1912. március 29-én született Hanna Reitsch kislány korában doktornőnek készült, de emellett imádta a vitorlázórepülést is, amivel már ekkor is felállított néhány rekordot.

A Nap égi útjának motívuma, mely a világmindenség örök körforgását is jelképezi, az emberiség egyik legősibb jelképének számít. E szimbólum jelentésére tökéletesen illeszkedik a „napforgás” szó, amely a magyar nyelv első tudományos igényű szótára, a Czuczor-Fogarasi (1862) meghatározása szerint így hangzik: „A Napnak látszatos mozgása, keringése, melyet a Föld körül és az úgynevezett állatkörön tesz.”