Kövess minket -on és -en!

Egy észak-britanniai politikus azt követeli, hogy a transzneműséggel szembeni érveket cenzúrázzák a médiában, a transzofóbokat pedig nyomják el.

Lorna Slater miniszter, a skót parlament baloldali képviselője támogatja azokat a törvényeket, amelyek lehetővé tennék, hogy az emberek orvosi vizsgálat nélkül megváltoztathassák nemüket. A skóciai The Herald című lapnak adott interjújában a zöldpárti miniszter elítélte a transzneműekről szóló vitában az „egyensúlyra való törekvést” vagyis hogy a témában mindkét oldalt meghallgassák, és a liberális transznemű politikát ellenzőket az úgynevezett „klímatagadókhoz” hasonlította.

„Nem törekszünk az egyensúly megteremtésére a rasszizmus vagy az antiszemitizmus kérdésében, de megengedjük az egyensúlynak ezt a fiktív lehetőségét, amikor a transzellenes nézetekről van szó” – olvasható a skót lapban majd azt is hozzátette, hogy „undorítónak találja az egészet”.

A miniszter – aki Kanadában született, nevelkedett és tanult, de most Skóciában kormányoz – azzal is megvádolta a transzlobbi ellenzőit Nagy-Britanniában, hogy az Egyesült Államokból kapnak támogatást. „Úgy tudom, hogy bizonyos jobboldali amerikai csoportoktól származó pénzek áramlanak az Egyesült Királyságban működő szervezetekbe” – mondta.

A Skóciából érkező sorozatos buzibarát hírek alapján úgy tűnhet, hogy Nagy-Britannia ezen része teljesen alávetette magát az LMBTQ-lobbinak, ám szerencsére nem mindenki osztja ezeket a véleményeket és vannak még olyan szervezetek, mint amilyen a For Women Scotland, amely a nemváltással kapcsolatos devianciák visszaszorítására jött létre.

„Ironikus, hogy a nőjogi aktivistákat antiszemitákhoz, rasszistákhoz és a klímaváltozás tagadóihoz hasonlítja, miközben egyesek szerint mértéktelen, uszító, tények nélküli eszmefuttatása a szélsőséges fanatizmus minden jegyét magán viseli, valamint a biológiai tudományok alapjainak tagadását” – írja Susan Smith, a For Women Scotland igazgatója a miniszter véleménye kapcsán, aki a továbbiakban azért is bírálta Slatert, hogy a politikai ellenfelek cenzúrázására és elnyomására szólít fel – írta meg a Breitbart.

Kövess minket -on és -en!

Olaszország a zsidó-liberális történészek ítélete szerint mind a mai napig „nem nézett szembe” az 1922-tól 1943-ig tartó időszakkal.

Teljesen nyilvánvaló, hogy „a D-nap sikere végső soron a fehér civilizáció tragédiája” és ráadásul a fajárulás minősített esete, amelyet elsöprő többségükben európai gyökerű fehér katonák követtek el anyakontinensük ellen, miközben a néger katonák részéről ez faji bosszú volt, amelyet fajáruló fehér vezetők tettek lehetővé számukra.

Az utóbbi időben egyre erősödik Nyugaton azoknak a politikai-gazdasági köröknek a hangja, amelyek mindenre képesek, hogy belezavarják országaikat egy szélesebb körű, akár világméretű háborúba Oroszország és/vagy Kína ellen.

A Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség (KABSZ) a keleti front veteránjainak összefogására 1943-ban (más adatok szerint már 1942-ben) alakult meg. Elsődleges célja az volt, hogy ellensúlyozza a hivatalosan is működő Tűzharcos Szövetséget, s megakadályozza Magyarország háborúból való kiugrását.

Bár a Harmadik Birodalomban leginkább a férfiak töltöttek be befolyásos szerepet, akadtak olyan asszonyok is, akik vezető pozíciót kaptak. Közéjük tartozott a birodalom legmagasabb rangú nője, Gertrud Scholtz-Klink is.

Európa alávetettsége teljes. Az Egyesült Államok sikeresen végrehajtotta átfogó felforgatását és leigázását. Ügynökei, akiket gondosan kineveltek az Atlanti Tanács és hasonlók révén, átvették a vezetést a trójai faló szervezetek, mint a NATO és az EU élén.

Három nemzetiszocialista férfit ítéltek el Angliában, miután több mint 200 fegyverből álló arzenált halmoztak fel, és terrortámadásokat terveztek zsidó és muzulmán intézmények ellen.

Németország katonai erejét az első világháború után a győztes hatalmak szétzúzták. Már a weimari időkben elkezdődött az a folyamat, amely a versailles-i békeszerződés katonai rendelkezéseinek áthágására törekedett.

Rendkívüli közleményt adott ki az ügy kapcsán a Bundeswehr, mert „szélsőségesség, antiszemita megnyilvánulások és szexuális visszaélések” gyanúja miatt indult átfogó vizsgálat a német hadsereg egyik ejtőernyős alakulatánál.

Rövid idő múltán ötödik évtizedébe lép a forrongó, nyugtalan XX. század, s ki tudná előre, hogy mit hoznak a gyötrődő emberiség számára a negyvenes évek?

Sorsfordító nap volt 1956. október 25. Máig nem teljesen tisztázott okokból a Parlament elé vonuló fegyvertelen tüntetőkbe tankokból és gépfegyverekből belelőttek az épület védelmére odarendelt orosz katonák és az ÁVH kirendelt fegyveresei. A forradalom és szabadságharc ettől a vérengzéstől vált igazán szovjetellenessé.

Otto Skorzeny páratlan merészségű és kivitelezésű akcióival kiérdemelte folyamatos előléptetéseit és a Lovagkeresztet. Egyidejűleg a szövetségesek „Európa legveszélyesebb embere”-ként kezdték emlegetni.

Az egyre jobban radikális antifasisztába forduló ausztrál kormányzat nem díjazta a néger rapper hitlerista megnyilvánulásait.

Számos olyan kommunista szörnyeteg volt, akik emberek kínzásáért és haláláért feleltek, ezért nem meglepő módon az ő halálukat is rengetegen kívánták. A leginkább gyűlöltebb személy a Szovjetunió kegyetlen diktátora, Sztálin volt, aki egészen rejtélyes körülmények között hunyt el.

A német Tigris harckocsi minden bizonnyal a második világháború leghíresebb és legfélelmetesebb harckocsija volt.