Kövess minket -on és -en!

A Volkswagen vezérigazgatója egy vezetői találkozón többször is a "náci időket idéző" kifejezést használt, amiből kisebbfajta botrány keveredett a cég körül.

Vannak olyan részvényesek, akik a vezérigazgató menesztését várják az ügy miatt, írja napi.hu.

A Volkswagen több befektetője is megkérdőjelezte az elmúlt napokban, hogy a cég vezérigazgatója helyén maradhat-e miután az egy múlt heti menedzsment értekezleten olyan kifejezést használt, aminek "áthallása volt a náci időszakra". Herbert Dies azt mondta, hogy a magas üzemi fedezet a Porshe-nál nagyobb mozgásteret biztosít a márkának, mint a cégcsoport egyéb leányvállalatainak - számolt be a Financial Times. Azonban a zsidó-liberális fülek számára elég felháborítóan választotta meg a szavait, azt mondta "EBIT macht frei", azaz a profit szabaddá tesz. A mondattal az a gondja az erre érzékenyeknek, hogy abból egyből az auschwitzi tábor kapuja feletti "Arbeit macht frei", azaz a munka szabaddá tesz mondatra asszociáltak.

"Úgy gondolom, hogy meneszteni fogják. Sajnálom, egyrészről ő egyike a kevés menedzsereknek, aki a vállalatot a megfelelő irányba mozdította volna el. Másfelől viszont ez a megnyilvánulás annyira támadó jellegű, nem hiszem, hogy ezt egy egyszerű bocsánatkéréssel le lehetne rendezni"

- mondta a lapnak a Volkswagen egyik amerikai intézményi befektetője.

Diess kijelentéséről először a Manager Magazin tudósított, s abban a cikkben már a menedzser bocsánatot kért érte. Azt mondta, "semmiképpen sem szerette volna a nácikat idézni, s az elszólás a részéről szerencsétlen volt", de szerinte a kifejezés jóval korábbról származik a német nyelvben. Amiben természetesen igaza van, azonban ez aligha mentség, hiszen a mai állapotok között a kifejezést mindenki a zsidóirtással hozza összefüggésbe. A cikk szerint nem egyszer véletlenül, hanem az adott találkozón többször is használta Diess a kifejezést.

Különösen könnyen törhet ki bármikor hasonló hisztéria a Volkswagen esetében. A cég legnagyobb részvényese jelenleg is a Porsche-Piech család, s Ferdinand Porschéról köztudott, hogy nemcsak a nemzetiszocialista párt tagja volt, de az SS-é is.

A németországi kisrészvényesi szervezet, a DSW igazgatója, Ulrich Hocker a Financial Times-nak azt mondta:

"Diess bocsánatkérése nevetséges. Ez egy olyan mondat, amelyet Németországban egyszerűen nem mondunk"

- tette hozzá az igazgató, aki Volkswagen közgyűlésén újabb bocsánatkérést és vezeklést kér a vezérigazgatótól, de annak elmozdítására nem számít.

A térden csúszás után ugyan úgy tűnik, Diess maradhat, hiszen vélhetően élvezi a cég legnagyobb részvényesének támogatását, az eset pedig sokat elmond a Német Szövetségi Köztársaság jelenlegi állapotairól.

Kövess minket -on és -en!

Churchill már egy 1941. október 25-i beszédében a háború egyik céljaként jelölte meg az ellenség politikai és társadalmi elitje körében végzett tömeges kivégzéseket.

1943. október 4-én Himmler Posenben beszédet mondott. Ebben az SS-t „fegyveres rendnek” nevezte, amelynek a jövőben – a Szovjetunió felszámolása után – meg kell védenie Európát az Urálon túli „ázsiai hordáktól”. 

Sztálingrádot és Leningrádot leszámítva a második világháború leghosszabb ideig tartó ostroma Budapesten zajlott.

Egy friss YouGov európai közvélemény-kutatás szerint az európaiak (hat európai nemzet) nagy többsége immár ellenszenvet érez Trump Amerikájával szemben (a franciák 62, az olaszok 63, a britek 64, a spanyolok 66, a németek 72, a dánok 84 százaléka).

Talán egyetlen olyan film sem készült a második világháborúról, amelyikben ne hangozna el Németországra a Harmadik Birodalom kifejezés, pedig e megnevezés használata történelmietlen a korabeli német rendszerre.

Még nyugat-európai mércével mérve is brutális, és szomorú események zajlottak le a franciaországi Lyonban múlt hét csütörtökön.

A Falange hívei közül mintegy 700-an vonultak végig a spanyol fővároson az alkotmány ellen tüntetve, fasiszta jelszavakat skandálva.

Az egyre jobban radikális antifasisztába forduló ausztrál kormányzat nem díjazta a néger rapper hitlerista megnyilvánulásait.

Immár 30 év telt el azóta, hogy 1914-ben szerény erőmmel szolgálatba álltam az első világháborúban, amelyet ráerőltettek a Birodalomra.

1921. június 7-én szövetségre lépett Jugoszlávia és Románia, ezzel lezárult az a folyamat, amelyben az első világháborút követően megcsonkított Magyarország ellenében a fő területnyertes szomszédok - Jugoszlávia, Románia és Csehszlovákia - kialakították a kisantantnak elnevezett katonai és politikai szövetséget.

Egy 29 éves ontariói nemzetiszocialista, Matthew Althorpe, csütörtökön állt bíróság elé Torontó belvárosában, ahol három „terrorcselekmény” elkövetését ismerte be. A vádak szerint a férfi az Atomwaffen Division nemzetiszocialista csoport aktív tagja volt.

Körülbelül 30–40 ember gyűlt össze a Niedermüller Péter által meghirdetett tüntetésre a Nordic Sun Pub előtt kedd délután. 

Alakulatunknak az orosz túlerővel szemben vissza kellett vonulnia, egészen a Stájer Alpokig. Itt ért bennünket a háború vége.

Amerika egy paródia, az ezredforduló óta már csak önmaga karikatúrája, szó szerint egy banánköztársaság. „Amikor megszületsz ebben a világban, kapsz egy jegyet a cirkuszba. Ha Amerikában születsz, az első sorban foglalhatsz helyet.” (George Carlin) 

Németország katonai erejét az első világháború után a győztes hatalmak szétzúzták. Már a weimari időkben elkezdődött az a folyamat, amely a versailles-i békeszerződés katonai rendelkezéseinek áthágására törekedett.