Kövess minket -on és -en!

A Volkswagen vezérigazgatója egy vezetői találkozón többször is a "náci időket idéző" kifejezést használt, amiből kisebbfajta botrány keveredett a cég körül.

Vannak olyan részvényesek, akik a vezérigazgató menesztését várják az ügy miatt, írja napi.hu.

A Volkswagen több befektetője is megkérdőjelezte az elmúlt napokban, hogy a cég vezérigazgatója helyén maradhat-e miután az egy múlt heti menedzsment értekezleten olyan kifejezést használt, aminek "áthallása volt a náci időszakra". Herbert Dies azt mondta, hogy a magas üzemi fedezet a Porshe-nál nagyobb mozgásteret biztosít a márkának, mint a cégcsoport egyéb leányvállalatainak - számolt be a Financial Times. Azonban a zsidó-liberális fülek számára elég felháborítóan választotta meg a szavait, azt mondta "EBIT macht frei", azaz a profit szabaddá tesz. A mondattal az a gondja az erre érzékenyeknek, hogy abból egyből az auschwitzi tábor kapuja feletti "Arbeit macht frei", azaz a munka szabaddá tesz mondatra asszociáltak.

"Úgy gondolom, hogy meneszteni fogják. Sajnálom, egyrészről ő egyike a kevés menedzsereknek, aki a vállalatot a megfelelő irányba mozdította volna el. Másfelől viszont ez a megnyilvánulás annyira támadó jellegű, nem hiszem, hogy ezt egy egyszerű bocsánatkéréssel le lehetne rendezni"

- mondta a lapnak a Volkswagen egyik amerikai intézményi befektetője.

Diess kijelentéséről először a Manager Magazin tudósított, s abban a cikkben már a menedzser bocsánatot kért érte. Azt mondta, "semmiképpen sem szerette volna a nácikat idézni, s az elszólás a részéről szerencsétlen volt", de szerinte a kifejezés jóval korábbról származik a német nyelvben. Amiben természetesen igaza van, azonban ez aligha mentség, hiszen a mai állapotok között a kifejezést mindenki a zsidóirtással hozza összefüggésbe. A cikk szerint nem egyszer véletlenül, hanem az adott találkozón többször is használta Diess a kifejezést.

Különösen könnyen törhet ki bármikor hasonló hisztéria a Volkswagen esetében. A cég legnagyobb részvényese jelenleg is a Porsche-Piech család, s Ferdinand Porschéról köztudott, hogy nemcsak a nemzetiszocialista párt tagja volt, de az SS-é is.

A németországi kisrészvényesi szervezet, a DSW igazgatója, Ulrich Hocker a Financial Times-nak azt mondta:

"Diess bocsánatkérése nevetséges. Ez egy olyan mondat, amelyet Németországban egyszerűen nem mondunk"

- tette hozzá az igazgató, aki Volkswagen közgyűlésén újabb bocsánatkérést és vezeklést kér a vezérigazgatótól, de annak elmozdítására nem számít.

A térden csúszás után ugyan úgy tűnik, Diess maradhat, hiszen vélhetően élvezi a cég legnagyobb részvényesének támogatását, az eset pedig sokat elmond a Német Szövetségi Köztársaság jelenlegi állapotairól.

Kövess minket -on és -en!

"A védők létszámát az ostromot vezető Malinovszkij marsall jelentősen túlbecsülte, mivel nem sikerült az eredetileg tervezett 2-3 hét alatt elfoglalni a várost, Sztálin felé igazolásképpen a "hiányzó" hadifogoly-létszámot civilekkel, egyenruhás postásokkal, kalauzokkal, vasutasokkal, de sokszor nőkkel és gyerekekkel is pótolták (Malenkij robot), akiket elit kommandósként mutogattak. Több tízezren lettek úgy évekre hadifoglyok, hogy egy hadseregnek sem voltak tagjai..."

Donald Trump a 2024-es választási kampánya során rendszeresen megígérte, hogy a titkosítás alól feloldja és nyilvánosságra hozza a kormány összes Epstein-aktáját, amit republikánus és konzervatív bázisa lelkesen támogatott.

Talán egyetlen olyan film sem készült a második világháborúról, amelyikben ne hangozna el Németországra a Harmadik Birodalom kifejezés, pedig e megnevezés használata történelmietlen a korabeli német rendszerre.

Az elmúlt napokban a Budapestet megjárt izraeli turisták lefényképeztek egy horogkeresztes „náci zászlót” a Belvárosban, majd a figyelemfelhívás szándékával posztolták a közösségi médiákban, illetve beküldték egyes portálok szerkesztőségébe.

Hungáriát egy földalatti pályaudvarral és egy autópályával kötötték volna össze Budapesttel, többek között egy 250 méter magas felhőkarcolót és egy 25 ezer fős egyetemvárost is akartak a háború befejezése után építeni a Budaörs feletti Csíki-hegyekben.

A poloskáktól szenvedtem a legtöbbet. Este hazaérve a barakkban poloskazápor fogadott: a deszkákról, a gerendákról zuhanórepülésben tömegesen leptek el bennünket. Nem egy fogolytársam pusztult bele abba, hogy a fülébe hatoló rovartól képtelen volt megszabadulni.

A német hatóságok letartóztattak egy férfit, akit azzal vádolnak, hogy saját vérével horogkereszteket festett épületekre, valamint csaknem 50 járműre a hesseni Hanau városában.

A 2026-os év eleje jelentős fordulatot hozott az ausztrál nemzetiszocialista mozgalmak elleni fellépésben. Január közepén hivatalosan is bejelentette feloszlását a népszerű National Socialist Network (Nemzeti Szocialista Hálózat), miután a szövetségi kormány drasztikus szigorításokat vezetett be a szólásszabadság elleni törvényekben.

Egy észak-német kisvárosból szóló hír háborította fel a németországi zsidókat: egy flensburgi bolt kirakatában a Nagynémet Birodalom időszakát idéző felirat jelent meg. 

Úgy látszik, hogy az ünnepek közeledtével a német rendőrök szeretnek sportot űzni abból, hogy kiröhögtessék magukat a józanul gondolkodó polgárok által.

A Kitörés túra és az utcai aktivizmus mellett az utóbbi években felépült a Becsület Napjának harmadik oszlopa. Ez a Körbezárt Idealizmus Konferencia, amely a kultúra felől ad erős támasztékot a magyar történelem legüldözöttebb megemlékezésének.

Egy héttel ezelőtt Lyonban antifasiszták csoportosan halálra rugdostak egy 23 éves hazafias diákot, Quentin Deranque-t.

Diszkréten szállították le a nyomozók Ulain Ferencet a Bécs felé tartó gyorsvonatról. Bár a nemzetgyűlési képviselő és ügyvéd meghallgatása és társainak elfogása minden paláver nélkül történt meg, az ügy mégis nagyot robbant.

Egy berlini kórházban elhunyt Horst Mahler, a Vörös Hadsereg Frakció (másik nevén Baader–Meinhof-csoport) alapítója, aki később nemzetiszocialistává vált, és holokauszttagadás miatt többször elítélték – 89 éves volt.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.