Kövess minket -on és -en!

Megdöbbentően enyhe ítélettel úszta meg a hírhedt baloldali Antifa-vezér, Lina Engel azt a büntetőpert, amelyet a drezdai Legfelsőbb Bíróság (regionális bíróság) állambiztonsági szenátusa folytatott le 2021 szeptembere és 2023 májusa között.

A februári budapesti támadássorozatban is érintett Kalapácsbanda (Hammerbande) nevű antifa szervezet vezetőjéből, Lina Engelből társai időközben mártírt csináltak, és múlt szombatra országos bosszúhadjáratot hirdettek X-nap néven. Az volt a céljuk, hogy minden egyes kiszabott év után egymillió eurós kárt okozzanak. Előzőleg már véres főpróbákat tartottak, utcai harcokra buzdítottak országszerte, Jénában egy jobboldali politikus bokáját szilánkosra törték. Lipcsében mindennaposak a zavargások. A többnyire gazdag, unatkozó fiatalokból álló anarchista bűnszervezet fő célja maradandó testi károsodás okozása az általuk kiszemelt áldozatoknak, emellett vérfürdő, összecsapás a rendőrséggel, minél nagyobb vagyoni kár okozása, amibe belefér a közrend megzavarása, a lincselés, ingatlanok és autók megrongálása és a gyújtogatás is.

Az X-nap névre hallgató bosszúhadjáratot hetek óta hirdették az Antifa szervezet különböző oldalain, harcra szólítva fel a német nagyvárosokban. Múlt csütörtökön a hatóságok betiltották a tüntetést, a szélsőbaloldali anarchisták ennek ellenére lángba borították Lipcsét. A tüntetés zavargásokba torkollott, az antifák utcakövekkel, botokkal támadtak a kivezényelt rekordszámú rendőrre, akik közül többen megsérültek.

Nevetségesen enyhe ítélet

A drezdai Legfelsőbb Bíróság 2023. május 31-én meghozott ítélete Lina Engelt és egyik társát bűnszervezet létrehozatalában, két másik vádlottat bűnszervezet támogatásában bűnösnek találta. Az ügyészség nyolc évet kért, ám a bíróság ennél jóval enyhébb ítéletet hozott: öt év és három hónap börtönbüntetésre ítélte a fővádlottat, társait három év és három hónap, illetve két év és öt hónap szabadságvesztésre. Az ítélet nem jogerős, a védelem enyhítésért fellebbezett. A kihirdetés másnapján, június elsején az előzetesben lévő Lina Engelt a jogerős ítélet meghozataláig szabadlábra helyezték.

Az aránytalanul enyhe öt év, három hónap börtönbüntetést a német média „minden idők legkeményebb ítéletének” tartja, amilyenre még nem volt példa baloldali radikálisokkal szemben Németországban. Az elmúlt húsz év során valóban ez volt az első eset, hogy a szövetségi államügyész vádat emeljen baloldali bűnszervezet tagjai ellen, ám a verdikt az elkövetett bűncselekményekhez képest nevetségesen enyhének mondható. A német büntető törvénykönyv szerint például a súlyos testi sértésért akár tíz évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható, ráadásul jelen esetben többrendbeli, bűnszervezetben elkövetett bűncselekmény-sorozatról van szó. És ez még nem minden.

Az ügyészség vádpontjai között bűnszervezet alapítása, súlyos, életveszélyes testi sértés, rablás, lopás, vagyoni károkozás, a köznyugalom megzavarása és okmányhamisítás is szerepelt. A vádirat szerint a bűnszervezet célja „jobboldali szélsőségesek ”tervezett megtámadása volt. A Kalapácsbanda 2018 októbere és 2020 tavasza között hat atrocitást követett el, amelyek során összesen 13 személy sérült meg, közülük többen életveszé­lyesen.


Brutalitás az utcán

2018. október 2-án Lipcse egyik külvárosában négy csuklyás elkövető megtámadta Enrico Böhm városi tanácsost, amikor reggel elhagyta a házát. A hírhedt „nácivadászok” azért szemelték ki, mert a független önkormányzati képviselő évtizedekkel korábban az NDP tagja volt. Eltörték a térdkalácsát, és zúzódásokat szenvedett az arcán.

2018. október 30-án Wurzenben két álarcos személy életveszélyes sérüléseket okozott egy magát a radikális jobboldalhoz soroló áldozatnak, aki a támadás során gerinctörést szenvedett, életveszélyes állapotban szállították kórházba.

2019. január 8-án a budapestihez kísértetiesen hasonló eset történt. Egy csatornamunkást támadtak meg az antifák munka közben csak azért, mert egy jobboldali divatmárka kalapját viselte. Öt csuklyás alak rontott rá, miközben azt kiabálták, hogy „ez egy náci, megérdemli”. A fejét és a hátát ütötték, életveszélyes sérüléseket szenvedett. 

2019. október 19-én nem sokkal éjfél után egy 10-15 fős, csuklyát viselő csoport betört a Bull’s Eye nevű bárba Eise­nachban. Betörték az ablakokat, és rátámadtak a fogadósra, valamint további öt vendégre. Fegyverként baseballütőket használtak. Decemberben a fogadóst ismét megtámadták, amikor zárás után az ismerősei hazavitték. Csak akkor engedték el, amikor konyhakést és paprika­sprayt vett elő. Ekkor a másik három utast és az autót kezdték vasrudakkal verni. A csuklyás alakok azt kiabálták, hogy a fogadós „hagyja már ezt a szart, különben legközelebb megöljük”.

A támadást megelőző napon Lina Engel ellopott két kalapácsot egy lipcsei vaskereskedésből. Egy biztonsági őr megállította. Ekkor ököllel hasba vágta az őrt és elmenekült, de később a rendőrök elfogták. Így került Lina Engel a rendőrség látókörébe, mivel korábban nem volt büntetve.

A per koronatanúja Johannes D., akit korábban már elítéltek a párizsi és frankfurti zavargások során elkövetett bűncselekmények miatt. Ő is a Lina Engel körüli csoporthoz tartozott, és az egyik támadásban biztosan részt vett. Johannes D. 2022 tavaszán átfogó vallomást tett a rendőrségnek és az Alkotmányvédelmi Hivatalnak, megnevezett három addig ismeretlen tettest, és feltárta a szervezet belső felépítését. Vallomását a per során tizenkét tárgyalási napon megismételte. A Gerai Ügyészség cserébe vádalkut kötött: Johannes D. esetében lemondott a bűnszervezetben való részvétel vádjáról, helyette külön perben súlyos testi sértéssel és vagyoni kár okozásával vádolták meg. Egyetlen tárgyalási napot tartottak, amelyen a meiningeni regionális bíróság meghozta az ítéletet: az együttműködő koronatanú 18 hónap felfüggesztett börtönbüntetéssel megúszta.

A legmegdöbbentőbb az, hogy az ítélethirdetést követő napon Lina Engelt a jogerős ítéletig szabadlábra helyezték. 2020 óta volt előzetes letartóztatásban, mert fennállt a szökés, elrejtőzés és bűn­ismétlés veszélye. Vőlegénye, Johann Gutermann (alias Lücke) 2020 óta a rendőrség elől menekül, azóta nem tudták elfogni. Gutermannt a budapesti antifa támadás fő szervezőjének tartják, és a budapesti támadássorozatban személyesen is részt vett. A szászországi bűnügyi hatóság nyilvántartásában veszélyes bűnözőként szerepel, és 2020 nyara óta sikeresen bujkál a rendőrség elől.

Hogy ilyen körülmények között Lina Engelt szabadlábra helyezték, jobboldali politikusok egyenesen szégyennek tartják. A bíró indoklása szerint az elítélt már leülte a kiszabott büntetése felét, és jó magaviselet miatt egy év múlva úgyis szabadulna. Azt, hogy Lina Engelt kötelezték a heti kétszeri rendőrségi jelentkezésre, a személyi igazolványa bemutatására és a lakóhelyét csak a bíróság beleegyezésével változtathatja meg, nevetségesnek tartják annak fényében, hogy a most elítélt antifák elleni vádiratban az okirat-hamisítás is szerepelt, és egyiküknek még saját személyiigazolvány-nyomtatója is volt.


Durva kettős mérce

A német Zöld Párt több tagja nemcsak szimpatizál az anarchista szervezettel, hanem magát is nyíltan antifának tartja. A baloldali német kormány több esetben anyagilag is támogatta az Antifa-mozgalmat.

A Lina Engel vezette Hammerbande illegalitásban lévő tagjai követték el a februári budapesti támadássorozatot, Engel vőlegénye, Gutermann vezetésével. A három gyanúsított mellett a BRFK azóta további hat német állampolgár ellen adott ki elfogatóparancsot. A Budapesti Rendőr-főkapitányság üzenete egyértelmű: nem tűrjük, hogy akár ideológiai alapon, akár anélkül emberekre támadjanak a fővárosban. A jogszabályok által lehetővé tett valamennyi eszközt igénybe vesszük, hogy a tetteseket állampolgárságra, nemre, ideológiára való tekintet nélkül azonosítsuk és lefolytassuk velük szemben az eljárást – olvasható a Police.hu közleményében.

Kövess minket -on és -en!

Kétnapi hajóút után megérkeztünk Szevasztopolba. A kiszállás után a kikötő melletti nagy rétre tereltek bennünket. Rongyos, kiéhezett lakosság rohant meg bennünket – ruhát, cipőt és ennivalót kunyeráltak tőlünk.

A CIA dokumentumaiból kiderül, hogy ügynökök 10 évig keresték Adolf Hitlert Dél-Amerikában, miközben Argentína arra készül, hogy feloldja a titkosítás alól a második világháború végén az országba menekült németekről szóló kormányzati aktákat.

Schleswig-Holsteinben töltöttük 1945 nyarát. Itt gyűjtötték össze az angol fogságba került többi magyar katonát és leventét is. 

A sörpuccs utáni bírósági eljárás akár véget is vethetett volna Adolf Hitler és az NSDAP politikai karrierjének, ám még a per bírája is szimpatizált Németország későbbi vezérének és kancellárjának nézeteivel.

A második világháború egyik híresebb haditengerészeti művelete a Bismarck csatahajó útja volt. Ennek részként zajlott le a Dánia-szorosban az egyik összecsapás a brit és a német flotta között. Alább az ezzel kapcsolatos technikai tényezőket vesszük át.

Visszatért, majd le is lépett az X (korábban Twitter) médiaplatformról Kanye West, az antiszemita néger, aki mára szintet lépett és nyíltan vállalja, hogy „meggyőződéses náci”.

Egy ottawai nemzetiszocialistát elítéltek az miatt, hogy „gyűlöletet, félelmet és megosztottságot keltett”, amikor segített létrehozni fajvédő toborzóvideókat és más fehér nacionalista propagandát a mostanra megszűnt szélsőjobboldali Atomwaffen division számára.

Elképesztő pénzt költött és ezreket internált a magyar kommunista vezetés, hogy a jugoszláv határon kiépítse a „magyar Maginot-vonalat”. Nem volt semmi értelme.

Néha érdemes egy-egy szürreális, szatirikus nézőpontot előrántani a "kalapból", mert ezekből szemlélve meglehetősen megvilágító erejű látleletet kaphatunk a valóságról.

Amerika az úgynevezett megállított érzelmi fejlődés (Arrested Emotional Development/AED) járványszerűségében szenved. Lényegében permanens infantilizmusról van szó, és a következők valamilyen kombinációja jellemzi: függőség, kapzsiság, éretlenség, félelem, hibáztatás, szégyen, neheztelés és düh.

Harrisburg belvárosában a Blood Tribe fehér fajvédő, nemzetiszocialista csoport tartott demonstrációt, amelyet a zsidók és liberálisok hisztérikusan elítélték, mondván, hogy a résztvevők „gyűlöletkeltő üzenetet terjesztettek, és álarcok mögé bújtak, hogy elrejtsék kilétüket”.

Nem sok fotós használt színes filmet az 1930-as években, és közülük is kevesen hagytak hátra olyan nagyszerű képeket, mint Hugo Jaeger, aki tehetségét és egyéni látásmódját már jóval a háború előtt a német nemzetiszocializmus szolgálatába állította.

Adolf Hitler álmainak egyike Berlin nagyszabású, pénzt, időt, energiát nem sajnáló átalakítása volt, hogy az a győztes háború után a világ fővárosa lehessen.

Cikkünkben az amerikai, a német, a szovjet és más haderők harcászati felderítési alakulatait, módszereit és hírszerzését hasonlítjuk össze az alapvető jellemzőiket tekintve.

A komáromi várból indított szerelvény foglyait 1945. május 26-án rakták ki Cegléden. Vérhasgyanúsak voltunk, ezért nem mertek továbbvinni.