Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Lengyelországi zsidók pert indítottak németországi székhelyű multinacionális óriásvállalatok ellen „a szüleiket és nagyszüleiket ért világháborús atrocitások miatt” – írja a PCh24 lengyel hírportál.

A lap beszámolója szerint a krakkói kerületi bíróságon kettő keresetet nyújtott be a Védelmi Kárpótlási Alapítvány, amely több száz millió forintnak megfelelő kártérítést követel a védenceinek. A zsidókat képviselő szervezet reméli, hogy a bíróság kedvező döntést hoz a felperesek számára, és a megítélt kártérítések precedenst teremtenek az ilyen és ehhez hasonló peres követelésekhez a jövőben.

Az egyik bírósági keresetet Leopold Wellisz zsidó tőkés unokái nyújtották be. Welliszt az 1940-es évek elején tették el láb alól a németek, a tulajdonában lévő Fablok gépipari céget pedig átvette a német Henschel und Sohn. Az 1957-ben megszűnt vállalat ma is létező jogutódja a Henschel GmBH, melytől több mint 17 millió zloty (1,5 milliárd forint) kártérítést, valamint „nyilvános bocsánatkérést” követelnek a felperesek.

A másik ügyben a Bayer AG gyógyszeripari és vegyipari vállalattól követel 1,7 millió zloty (136 millió forint) kártérítést Tadeusz Sledzinski lánya. Sledzinski az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor fogvatartottja volt, ahol az IG Farben vállalatnak végzett munkát. Az IG Farbent a háború után feldarabolták, a legnagyobb részét – köztük termelőegységeit – pedig a ma is működő Bayer kapta meg. A felperesek szerint a Bayer, mint jogutód, kártérítéssel tartozik a zsidóknak.

Cikkében a PCh24 külön kiemelte, hogy az IG Farben igazgatótanácsának több tagját, köztük az elnököt is elítélték a nürnbergi perben, amiért aktívan részt vettek az auschwitz-birkenaui táborban végzett orvosi kutatásokban. Az IG Farben azzal szerzett világhírnevet, hogy a cég egyik üzemében állították elő a koncentrációs táborokban használt Zyklon-B gázt.

„Hónapok, ha nem évek óta készülünk ezekre a perekre. Hatalmas, jogi elemzésen alapuló munka volt az előkészítésük, melyeket az Egyesült Államokban, Görögországban, Olaszországban és Szerbiában végeztünk el. A kompenzáció témája régóta jelen van a társadalmunk vérkeringésében, de elsősorban állam-állam (Lengyelország-Németországot) viszonyban, és inkább a jóvátétel szempontjából. Mi viszont egy teljesen más oldalról, vagyis szigorúan polgári eljárásból közelítjük meg ezt a kérdést” – fogalmazott a lengyel sajtónak Jerzy Pasieka, a Védelmi Kárpótlási Alapítvány jogi tanácsadója.

Mint ismert, Lengyelország évek óta világháborús jóvátételt követel – immár többedszer – Németországtól. Egy tavaly szeptemberi közleményében a kormányzó Jog és Igazságosság párt azt írta, hogy Berlinnek 1300 milliárd dollárt, vagyis 523 ezer milliárd forintot kellene fizetni a német megszállás miatt. Németország szerint viszont az ügy már le van zárva, hiszen a háború után már fizettek kártérítést, valamint több terület is Lengyelországhoz került ekkor (Kelet-Poroszország 16 millió német elűzésével lényegében némettelenítve lett a második világháború után közvetlenül és ma már Lengyelország területének szerves része).

A németek állítása szerint Lengyelország már 1953-ban lemondott a további kártérítésekről, ez pedig most is érvényes.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Meglepő hirdetés tűnt fel nemrég a legnagyobb magyar ingatlanos oldalon – egy, a csobánkai villaövezetben, a főváros szívétől alig húsz kilométerre fekvő századfordulós épület leírása ugyanis a következő mondattal nyit: eladóvá vált a hajdani Szálasi-villa.

Az osztrák parlament szigorította a nemzetiszocialista jelképek betiltásáról szóló törvényt, kiszélesítette annak hatályát és megerősítette a tiltott jelképek megjelenítésére és terjesztésére kiszabott büntetéseket arra hivatkozva, hogy erősödik az „antiszemitizmus”.

Megvonta az állami támogatást a következő hat évre a német alkotmánybíróság a zsidó-liberális sajtóban „neonáciként” számon tartott Die Heimat nevű párttól.

Diszkréten szállították le a nyomozók Ulain Ferencet a Bécs felé tartó gyorsvonatról. Bár a nemzetgyűlési képviselő és ügyvéd meghallgatása és társainak elfogása minden paláver nélkül történt meg, az ügy mégis nagyot robbant.

Bár gyors javítást ígértek, végül 6 hónapba telt, hogy javítsák a Gemini történelmileg pontatlan emberábrázolását a Google-nél.

Az aHang nevű baloldali civilszervezet egyik koordinátora fordult Budapest rendőr-főkapitányához, hogy betiltasson vele egy magánrendezvényt – írja a Magyar Jelen.

A ceglédi táborban 1945 elején mint elhurcoltakat bevagoníroztak bennünket, azzal a mesével, hogy Debrecenbe visznek, és ott az új magyar hadsereg tagjai leszünk.

Harrisburg belvárosában a Blood Tribe fehér fajvédő, nemzetiszocialista csoport tartott demonstrációt, amelyet a zsidók és liberálisok hisztérikusan elítélték, mondván, hogy a résztvevők „gyűlöletkeltő üzenetet terjesztettek, és álarcok mögé bújtak, hogy elrejtsék kilétüket”.

Vád alá helyezték a németországi hazafias szélsőjobb egyik vezető politikusát, Björn Höckét, mert „náci” jelszó használatával vádolják, írja a BBC.

Egykor négy légvédelmi ágyú állt annak a toronynak a tetején, amely ma szállodaként működik Hamburg belvárosában. 

A korábbi másodrendű vádlott, a német Tobias Edelhoff meghallgatásával folytatódott az antifa-per a Fővárosi Törvényszéken. A „Hammerbande” korábbi kiképzője ezúttal tanúként állt a bíróság elé, igaz, csak videóhívás keretében.

Egy szentesi patrióta még tavaly decemberben az ablakában tett közszemlére egy horogkeresztes zászlót, emiatt „önkényuralmi jelkép” használatának vétsége miatt ütöttek rajta otthonában.

Miután Olaszországban EP-képviselőnek választották az antifasiszta Ilaria Salist, a magyar rendőrség elengedte a házi őrizetből az antifasiszta útonállót. Most a Guardiannek panaszkodott egy sort, hogy milyen körülmények között tartották fogva.

Ha már múlt héten szóba került a Fanta, arra gondoltam, nézzük meg közelebbről ennek az italnak az eredettörténetét, illetve tegyük rendbe az üdítőt övező féligazságokat, tévedéseket.

A szovjet hadsereg katonái 1945. január 17-én hurcoltak el budapesti lakásomról, a Fővámtér 8. alatti épületből.