Lengyelországi zsidók a Zyklon-B gyártóját és más német multikat perelnek

Kövess minket -on és -en!

Lengyelországi zsidók pert indítottak németországi székhelyű multinacionális óriásvállalatok ellen „a szüleiket és nagyszüleiket ért világháborús atrocitások miatt” – írja a PCh24 lengyel hírportál.

A lap beszámolója szerint a krakkói kerületi bíróságon kettő keresetet nyújtott be a Védelmi Kárpótlási Alapítvány, amely több száz millió forintnak megfelelő kártérítést követel a védenceinek. A zsidókat képviselő szervezet reméli, hogy a bíróság kedvező döntést hoz a felperesek számára, és a megítélt kártérítések precedenst teremtenek az ilyen és ehhez hasonló peres követelésekhez a jövőben.

Az egyik bírósági keresetet Leopold Wellisz zsidó tőkés unokái nyújtották be. Welliszt az 1940-es évek elején tették el láb alól a németek, a tulajdonában lévő Fablok gépipari céget pedig átvette a német Henschel und Sohn. Az 1957-ben megszűnt vállalat ma is létező jogutódja a Henschel GmBH, melytől több mint 17 millió zloty (1,5 milliárd forint) kártérítést, valamint „nyilvános bocsánatkérést” követelnek a felperesek.

Archívum

A másik ügyben a Bayer AG gyógyszeripari és vegyipari vállalattól követel 1,7 millió zloty (136 millió forint) kártérítést Tadeusz Sledzinski lánya. Sledzinski az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor fogvatartottja volt, ahol az IG Farben vállalatnak végzett munkát. Az IG Farbent a háború után feldarabolták, a legnagyobb részét – köztük termelőegységeit – pedig a ma is működő Bayer kapta meg. A felperesek szerint a Bayer, mint jogutód, kártérítéssel tartozik a zsidóknak.

Cikkében a PCh24 külön kiemelte, hogy az IG Farben igazgatótanácsának több tagját, köztük az elnököt is elítélték a nürnbergi perben, amiért aktívan részt vettek az auschwitz-birkenaui táborban végzett orvosi kutatásokban. Az IG Farben azzal szerzett világhírnevet, hogy a cég egyik üzemében állították elő a koncentrációs táborokban használt Zyklon-B gázt.

„Hónapok, ha nem évek óta készülünk ezekre a perekre. Hatalmas, jogi elemzésen alapuló munka volt az előkészítésük, melyeket az Egyesült Államokban, Görögországban, Olaszországban és Szerbiában végeztünk el. A kompenzáció témája régóta jelen van a társadalmunk vérkeringésében, de elsősorban állam-állam (Lengyelország-Németországot) viszonyban, és inkább a jóvátétel szempontjából. Mi viszont egy teljesen más oldalról, vagyis szigorúan polgári eljárásból közelítjük meg ezt a kérdést” – fogalmazott a lengyel sajtónak Jerzy Pasieka, a Védelmi Kárpótlási Alapítvány jogi tanácsadója.

Mint ismert, Lengyelország évek óta világháborús jóvátételt követel – immár többedszer – Németországtól. Egy tavaly szeptemberi közleményében a kormányzó Jog és Igazságosság párt azt írta, hogy Berlinnek 1300 milliárd dollárt, vagyis 523 ezer milliárd forintot kellene fizetni a német megszállás miatt. Németország szerint viszont az ügy már le van zárva, hiszen a háború után már fizettek kártérítést, valamint több terület is Lengyelországhoz került ekkor (Kelet-Poroszország 16 millió német elűzésével lényegében némettelenítve lett a második világháború után közvetlenül és ma már Lengyelország területének szerves része).

A németek állítása szerint Lengyelország már 1953-ban lemondott a további kártérítésekről, ez pedig most is érvényes.

Kövess minket -on és -en!

Az első világháborút követő nemzetközi megszorítások nem kedveztek, sőt hatalmas hátrányt jelentettek a magyar harckocsizás kialakulásának és fejlődésének.

Adolf Hitler álmainak egyike Berlin nagyszabású, pénzt, időt, energiát nem sajnáló átalakítása volt, hogy az a győztes háború után a világ fővárosa lehessen.

Nyugaton a fehér tömegek az etnomazochizmus (Guillaume Faye) és az önpusztítás között ingadoznak, és ez a magatartás felelőtlen toleranciában nyilvánul meg minden iránt, ami valójában pusztítja a társadalmukat.

Görögország legfelsőbb választási bírósága kizárta a parlamentből a Spártaiak párt három képviselőjét, arra hivatkozva, hogy megtévesztették a választókat a 2023-as választásokon – jelentette az ERT görög közszolgálati televízió igazságügyi forrásokra hivatkozva.

Egy fiatal brit nemzetiszocialista aktivista, aki zsinagógák elleni terrortámadást tervezhetett, a jövő évben áll bíróság elé.

Sokasodnak a viharfelhők az amerikai gazdaság fölött. Az utóbbi időben már többször is foglalkoztam a témával, amely azonban globális fontossága miatt egyáltalán nem lerágott csont.

A magyar hadifoglyokat 1945 őszén átszállították a 180/5. lágerbe. (Ez a Don-medence egyik szénbányája közelében létesült.) Örömmel fogadtuk az áttelepítést abban a reményben, a háború befejezése utáni hazaszállításunkkal kapcsolatos lépésről van szó.

Úgy látszik, hogy az ünnepek közeledtével a német rendőrök szeretnek sportot űzni abból, hogy kiröhögtessék magukat a józanul gondolkodó polgárok által.

Alulírottak, a magyar igazság érvényesítésére alkalmas kedvező történelmi pillanatot felismerve, továbbá magyar hazánkhoz és nemzetünkhöz való olthatatlan szeretetünktől és hűségünktől vezérelve, a magyar összetartozás jegyében nem nézhetjük tovább tétlenül és szótlanul, hogy a történelem által felkínált újabb esélyt szalasszon el nemzetünk az igazságtalan és önrendelkezési jogot sárba tipró diktátumok által szabott határok felülvizsgáltatására.

M. Katonka Mária (1913–1997) hungarista újságírónő a II. világháború után Nyugat-Európába, majd Kanadába került és onnan politikai meggyőződése miatt soha haza nem térhetett.

A második világháborúban elesett német katona földi maradványait tárták fel Kecskeméten a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadisírgondozó és Hőskultusz Igazgatóság munkatársai.

Egy most előkerült rendőrségi dokumentumból kiderül, hogy a több a híres német orvos, doktor Josef Mengele 1959-ben megpróbált Argentínából visszatérni Németországba – írja az MDR német televízió értesülései nyomán a világsajtó.

A fehér fajvédelmet hirdető Patriot Front csoport vonult fel Des Moines belvárosában, arcukat biztonsági okokból eltakarva és zászlókat lengetve. 

Gyomorforgató riportban sajnáltatja a 2023-as budapesti antifa terrortámadásokban való részvételért a Fővárosi Törvényszék előtt álló, magát nőnek képzelő és ezért nevét hivatalosan is Majára változtató Simeon Ravi Truxot a Deutsche Welle magyar kiadása.

„Magyarország egy Franciaországban menedékstátuszt kapott szír antifasiszta kiadását kéri, akit a magyar hatóságok azzal vádolnak, hogy erőszakcselekményeket követett el egy budapesti gyűlésen” – közölte a párizsi fellebbviteli bíróság.

József Attila: A nemzeti szocializmus (1933) A nemzeti szocializmus lobogója alá sorakozó német dolgozók történelmi harca új irányt szab minden ország munkásmozgalmának.

Igen ritka az olyan – különösen modern kori – történelmi személyiség, akit hazájában szinte osztatlan elismerés övez.

Most, amikor szívemre tett kézzel és felemelt fővel esküszöm, hogy mindörökre ott hagyom a szélsőbaloldalt és katonás, kemény léptekkel átmasírozok a legszélsőjobboldal frontjára, be kell vallanom, hogy ezt végtelen keserűséggel, nagy kíváncsisággal és ugyanakkor örömkönnyet fakasztó forró magyarsággal teszem.

Sokan ma már nem is tudják, hogy a német nemzetiszocialisták "találták fel" az autópályát, a híres autobahnt, s az építkezéseknek köszönhetően lényegében felszámolták a tömeges munkanélküliséget Németországban.

Időről időre, újra és újra találkozunk a Nagynémet Birodalommal kapcsolatban azzal a megállapítással, hogy a német intellektuális elit a nemzetiszocialista kormányzat 1933 januári hatalomra kerülését és hatalmának megszilárdulását követően elhagyta Németországot és számkivetésbe ment.

A "Festung Budapest" védelmét ellátó honvéd seregtestek egyike volt az esztergom-tábori 1. honvéd páncéloshadosztály.

A „modern Nyugat” néven ismert pszeudocivilizációs csődtömeg, vagyis az angolszász világ és a kulturális gyarmatának számító nyugat-európai blokk feltartóztathatatlanul sodródik végzete felé.

Nincs annál szórakoztatóbb, mint amikor a balliberálisok azzal szembesülnek, hogy a való világ jelenségei ellentmondanak az ideológiai dogmáiknak.

A cionisták által megszállt Németország híres arról, hogy konfrontálódik nemzetiszocialista múltjával.

1944. április 3-án 180 db Boeing B-17 és Consolidated B-24 négymotoros nehézbombázó, 137 db P-38 és P-47 vadászgép védelme mellett támadott budapesti célpontokat.

A hivatalosan „25. Waffen-Grenadier-Division der SS” nevet kapott hadosztály egy 1944. októberében megkötött államközi egyezmény alapján jött létre.

Churchill már egy 1941. október 25-i beszédében a háború egyik céljaként jelölte meg az ellenség politikai és társadalmi elitje körében végzett tömeges kivégzéseket.