Kövess minket: Telegram — X — Vkontakte
Lengyelországi zsidók pert indítottak németországi székhelyű multinacionális óriásvállalatok ellen „a szüleiket és nagyszüleiket ért világháborús atrocitások miatt” – írja a PCh24 lengyel hírportál.
A lap beszámolója szerint a krakkói kerületi bíróságon kettő keresetet nyújtott be a Védelmi Kárpótlási Alapítvány, amely több száz millió forintnak megfelelő kártérítést követel a védenceinek. A zsidókat képviselő szervezet reméli, hogy a bíróság kedvező döntést hoz a felperesek számára, és a megítélt kártérítések precedenst teremtenek az ilyen és ehhez hasonló peres követelésekhez a jövőben.
Az egyik bírósági keresetet Leopold Wellisz zsidó tőkés unokái nyújtották be. Welliszt az 1940-es évek elején tették el láb alól a németek, a tulajdonában lévő Fablok gépipari céget pedig átvette a német Henschel und Sohn. Az 1957-ben megszűnt vállalat ma is létező jogutódja a Henschel GmBH, melytől több mint 17 millió zloty (1,5 milliárd forint) kártérítést, valamint „nyilvános bocsánatkérést” követelnek a felperesek.
A másik ügyben a Bayer AG gyógyszeripari és vegyipari vállalattól követel 1,7 millió zloty (136 millió forint) kártérítést Tadeusz Sledzinski lánya. Sledzinski az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor fogvatartottja volt, ahol az IG Farben vállalatnak végzett munkát. Az IG Farbent a háború után feldarabolták, a legnagyobb részét – köztük termelőegységeit – pedig a ma is működő Bayer kapta meg. A felperesek szerint a Bayer, mint jogutód, kártérítéssel tartozik a zsidóknak.
Cikkében a PCh24 külön kiemelte, hogy az IG Farben igazgatótanácsának több tagját, köztük az elnököt is elítélték a nürnbergi perben, amiért aktívan részt vettek az auschwitz-birkenaui táborban végzett orvosi kutatásokban. Az IG Farben azzal szerzett világhírnevet, hogy a cég egyik üzemében állították elő a koncentrációs táborokban használt Zyklon-B gázt.
„Hónapok, ha nem évek óta készülünk ezekre a perekre. Hatalmas, jogi elemzésen alapuló munka volt az előkészítésük, melyeket az Egyesült Államokban, Görögországban, Olaszországban és Szerbiában végeztünk el. A kompenzáció témája régóta jelen van a társadalmunk vérkeringésében, de elsősorban állam-állam (Lengyelország-Németországot) viszonyban, és inkább a jóvátétel szempontjából. Mi viszont egy teljesen más oldalról, vagyis szigorúan polgári eljárásból közelítjük meg ezt a kérdést” – fogalmazott a lengyel sajtónak Jerzy Pasieka, a Védelmi Kárpótlási Alapítvány jogi tanácsadója.
Mint ismert, Lengyelország évek óta világháborús jóvátételt követel – immár többedszer – Németországtól. Egy tavaly szeptemberi közleményében a kormányzó Jog és Igazságosság párt azt írta, hogy Berlinnek 1300 milliárd dollárt, vagyis 523 ezer milliárd forintot kellene fizetni a német megszállás miatt. Németország szerint viszont az ügy már le van zárva, hiszen a háború után már fizettek kártérítést, valamint több terület is Lengyelországhoz került ekkor (Kelet-Poroszország 16 millió német elűzésével lényegében némettelenítve lett a második világháború után közvetlenül és ma már Lengyelország területének szerves része).
|
|
|
|
|
|
A németek állítása szerint Lengyelország már 1953-ban lemondott a további kártérítésekről, ez pedig most is érvényes.
