Kövess minket 
-on és 
-en!
Mint közismert, az Ukrajna ellen indított, úgynevezett különleges katonai művelet egyik fő céljaként Vlagyimir Putyin elnök Ukrajna nácitlanítását nevezte meg.
Tyimofej Szergejcev Kreml-közeli elemző a napokban a RIA Novosztyi állami hírügynökség által kiadott esszéjében fejtette ki erre vonatkozó konkrét elképzeléseket.
„Nácitlanításra akkor van szükség, ha egy náci rezsim a nép jelentős részét uralma alá vonja és belerángatja politikájába” – szögezte le, hogy Ukrajna ebben a helyzetben van.
„A fegyvert fogó nácikat a lehető legnagyobb mértékben el kell pusztítani a hadszintéren. Ebben nem szabad különbséget tenni az ukrán hadsereg és az úgynevezett nemzetbiztonsági erők illetve a területvédelmi milíciák kötelékében harcolók között” – írja. „Mindegyikük egyformán (…) bűnös az orosz nép elleni népirtásban, a háborús jogok és szokásjog be nem tartásában” – jelentette ki. „A háborús bűnösöket és az aktív nácikat példásan meg kell büntetni. Teljes átvilágítást kell végezni. Meg kell szüntetni és be kell tiltani minden szervezetet, amely a nácizmus gyakorlatához kötődik. A felső vezetőkön kívül azonban az ukránok jelentős része is bűnös, mert passzív nácik, a nácizmus kollaboránsai.”
„A lakosság e tömegének további nácitlanítása átneveléssel valósulhat meg, amelyet a náci attitűdök ideológiai elnyomásával és kemény cenzúrával lehet elérni: nemcsak a politikai szférában, hanem szükségszerűen a kultúra és az oktatás területén is.” Hiszen – érvelése szerint – a kultúrán és az oktatáson keresztül hajtották végre a lakosság mély, tömeges nácivá nevelését, amit egyebek közt „a belső erőszak és terror, valamint a Donyec-medence nácizmus ellen lázadó ukrán népével szemben vívott nyolcéves háború erősített meg.”
Az elemző azt is állítja, hogy „az ukrán nácizmus nagyobb fenyegetés Oroszországra és a világra nézve, mint amit a német nácizmus hitleri változata jelentett, mert a függetlenség és az európai fejlődés útjának álcázza magát, tervezője, forrása és támogatója pedig maga a kollektív Nyugat”.
Ezért nemcsak Ukrajna NATO-, de európai uniós tagsága, sőt semleges státusza sem megengedhető. „Az ukránság egy mesterséges oroszellenes konstrukció, amelynek nincs saját civilizációs tartalma, egy idegen civilizáció alárendelt eleme” – ismétli el a Putyin elnöktől is hallott nézeteket.
|
|
|
|
|
|
„A nácizmus alól felszabadított terület az Ukrajna elnevezést sem őrizheti meg, új népköztársaságokat kell létrehozni, amelyek az újjáépítés, a megújulás és a fejlődés folyamatában csak Oroszországra támaszkodhatnak, kizárva egy nyugati Marshall-terv lehetőségét. A nácitlanítást a köztársaságok szabályozási keretének orosz ellenőrzés alatt történő elfogadásával kell folytatni. E tekintetben Oroszországnak a nürnbergi folyamat letéteményeseként kell fellépnie” – mondja Szergejcev.
Az integrálódást elfogadó területek mellett az elemző szerint „egy Oroszországgal szemben ellenséges, de erőszakkal semlegesített és demilitarizált Ukrajna marad majd, s e maradék Ukrajna semlegességének garanciája a katonai művelet azonnali folytatásával való fenyegetés kell legyen”.
„Oroszországnak nem lesznek szövetségesei Ukrajna nácitlanításában. Mivel ez tisztán orosz ügy. És azért sem, mert nemcsak a náci Ukrajna banderista változata lesz a felszámolás tárgya, hanem mindenekelőtt a nyugati totalitarizmus, a civilizációs leépítés és szétesés erőltetett programjai, a nyugati szuperhatalomnak és az USA-nak való alávetettség mechanizmusai.”
Ehhez „Oroszországnak is fel kell végre adnia Európa-párti és Nyugat-barát illúzióit, s a történelmi Európa Nyugat által feladott értékeinek utolsó védvonalaként kell megvalósítsa magát” – vonja le végső következtetését az elemző.
Szergejcev nézeteit Dmitrij Medvegyev volt államfő, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese Telegram-bejegyzésében erősítette meg. Az orosz médiában számolatlanul hangzik el a különleges műveletnek a „nácizmus ukrajnai újjáéledésével” való igazolása, a Rosszija 24 tévén például a műsorok közé illesztett visszatérő reklámblokkban.
A világháborús reflexek, az ellenség „nácinak” bélyegzése azonban Ukrajnában is felbuzog. A nagy honvédő háború indulóját az oroszok ellen átszövegezve játszák, s az orosz csapatok által magára hagyott Kijev megyei településeken a túlélők „németekként” emlegetik az állítólagos rémtetteket elkövető orosz katonákat.
