Riadalmat keltett a Führer képe az óriáskivetítőn

Kövess minket -on és -en!

Bocsánatkérő közleményt adott ki a Michigani Állami Egyetem, miután a szombat esti meccs előtt Adolf Hitler képe jelent meg az eredményjelzőn – írja a CNN nyomán a 24.

A rivális Michigani Egyetem csapata ellen játszottak volna, és ahogy az lenni szokott, kvízzel vezették fel a meccset. Az egyik kérdésnél Hitlerről volt szó, ezért jelent meg a Führer képe.

Az egyetem közleménye szerint a képek a The Quiz Channel nevű YouTube-oldalról származtak, mindig innen vették a videókat a hazai meccsek előtt.

Fókusz

„A tegnap este előtt a tartalom nem volt kifogásolható” – közölte az iskola, elismerve, hogy ezúttal nem nézték át a videó tartalmát a meccs előtt.

Floris van Pallandt, a The Quiz Channel munkatársa azt mondta, nem tudott semmit az egészről, az egyetem jogosulatlanul használta fel csatornája tartalmát.

„A nyilvánosan elérhető YouTube-tartalmaim stadioni szórakoztatásra való felhasználása enyhén szólva is erősen megkérdőjelezhető…” – szúrta oda.

Az egyetem a sajnálatát fejezte ki, és közölte, hogy a jövőben nem fog harmadik féltől származó videót használni a kvízeknél, és szigorúbban fogják szűrni a tartalmakat.

Kövess minket -on és -en!

Az 1945 novemberében kezdődő nürnbergi koncepciós perben a Nagy-Britannia, Franciaország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok által létrehozott Nemzetközi Katonai Törvényszék a legyőzött nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 24 prominens katonai, politikai és gazdasági vezetőjének egyoldalú felelősségét állapította meg a második világháború bűneiben.

M. Katonka Mária (1913–1997) hungarista újságírónő a II. világháború után Nyugat-Európába, majd Kanadába került és onnan politikai meggyőződése miatt soha haza nem térhetett.

Az újrafegyverkező hitleri Nagynémet Birodalomban fejlesztették ki, és olyan jól sikerült, hogy azóta globálisan mindenki ezt használja.

Amikor 1945 nyarán Voronyezsben kiszálltunk a vagonokból, szinte összeestünk a gyengeségtől és a kimerültségtől. Az elénk táruló látvány is rontotta amúgy is rossz kedélyállapotunkat.

1915. június 23-án kezdődött az a több mint két évig elhúzódó összecsapás-sorozat az észak-olaszországi Isonzó folyó mentén, amelyben az első világháborúban elesett több mint ötszázezer magyar katona mintegy fele lelte halálát.

A „Hunyadi” hadosztály törzse gépkocsi-szállítással 1944. november 3-án megérkezett Zalaszentgrótra, s várta az első önkéntesek érkezését.

Egy ottawai nemzetiszocialistát elítéltek az miatt, hogy „gyűlöletet, félelmet és megosztottságot keltett”, amikor segített létrehozni fajvédő toborzóvideókat és más fehér nacionalista propagandát a mostanra megszűnt szélsőjobboldali Atomwaffen division számára.

Kedden reggel hiába várták az antifa támadások második olasz vádlottját, nem jelent meg a tárgyalóteremben, így a bíróság nem tudott érdemben továbbhaladni az ügyben. 

Megjelent az Antifa szervezeteket terrorszervezetté nyilvánító kormányrendelet, amiről péntek reggel beszélt a Kossuth rádióban Orbán Viktor. 

Bár a Harmadik Birodalomban leginkább a férfiak töltöttek be befolyásos szerepet, akadtak olyan asszonyok is, akik vezető pozíciót kaptak. Közéjük tartozott a birodalom legmagasabb rangú nője, Gertrud Scholtz-Klink is.

Ausztrália szigorú „gyűlölet-bűncselekmények” elleni törvényeket fogadott el, beleértve a terrorista bűncselekmények és a „gyűlöletszimbólumok” felmutatása esetén kiszabható kötelező minimumbüntetést.

Októberben kapta meg a Fővárosi Törvényszék kérelmét az Európai Parlament elnöke, amiben kérik Ilaria Salis mentelmi jogának felfüggesztését. 

Brandon Russellt, egy amerikai nemzetiszocialista csoport vezetőjét bűnösnek találták abban, hogy Maryland áramellátó rendszerét akarta támadni egy „terrorista összeesküvésben” – közölte az Egyesült Államok Ügyészsége.

Az 1945 kora tavaszán elindított Tavaszi ébredés kódnevű hadműveletnek, a második világháború utolsó nagy német offenzívájának – amellyel a Führer kísérletet tett a Vörös Hadsereg visszaszorítására, és a létfontosságú zalai olajmezők biztosítására –, a Dunántúl volt a terepe.

A hatóságok szerint a szélsőjobboldali „Letzte Verteidigungswelle” (Utolsó Védelmi Hullám) csoport célja Németország demokratikus rendszerének összeomlasztása.

E történelmi visszatekintés nem lesz teljesen átfogó, csupán a Henney Árpád-féle Hungarista Mozgalom 56-os tevékenységét mutatja be.

1908. június 12-én született Otto Skorzeny, a Waffen-SS egyik leghíresebb katonája, aki többek között merész ejtőernyős és kommandós akcióival szerzett magának hírnevet.

Pár nappal azután, hogy a magyar kormányzó fehér lován belovagolt Kassára, szívélyes levelet küldött a Nagynémet Birodalomba.

1456. augusztus 11-én halt meg Zimonyban Hunyadi János Magyarország kormányzója. A Hunyadi-családot az országos politika élvonalába emelő törökverő hadvezér születésének helye és ideje  máig vitatott. 

A darnicai 2. számú táborból 1948 novemberében váratlanul hazaindítottak néhányunkat. Kijevben 50-60 fő csatlakozott hozzánk.

A magyar nemzetiszocializmus 1942-es évének eredményeit, tapasztalatait összegző Ifj. dr. virtsologi Rupprecht Olivér gondolatai így, több mint 70 év távlatából inkább történeti jelentőségűek, semmint aktuálisak, hiszen az adott kor aktuálpolitikai helyzete értelemszerűen már a múlté.

„Rendben lévő fehérnek lenni.” Manapság már ez a teljesen ártatlan kijelentés is elég ahhoz, hogy általános tömeghisztériát gerjesszen Amerikában, ahol a feketék imádata az utóbbi évtizedekben hivatalos államvallássá vált.

Herschel Grynszpan volt a kristályéjszaka, azaz a nemzetiszocialista Németországban 1938-ban megindult zsidóellenes pogromok kirobbantója.

A Jamato 1945. április 6-án a Ten-go hadművelet keretein belül – kilenc kisebb hadihajóval együtt – megfelelő légi biztosítás nélkül, és csak az odaútra elegendő mennyiségű üzemanyaggal vágott neki az Okinavánál állomásozó amerikai flotta megsemmisítésére indított támadásnak.

Szálasi Ferenc özvegye a rejtőzködő emberek közé tartozott. 1945 előtt is kerülte a nyilvánosságot, és a háború után minden oka meg volt arra, hogy ezen ne is változtasson.

Az olajipar a németországi export miatt, a Balkán, Ukrajna és a Nagynémet Birodalom közötti elhelyezkedés pedig a közlekedés szempontjából tette jelentőssé hazánkat, ezért tonnaszám szórták a bombát a magyar földek felett a „felszabadítók”.

Egy multikulturális birodalom – és minden birodalom lényegénél fogva multikulturális – létalapja területek meghódítása és népességeik áttelepítése az ellenőrzésük végett.