Kövess minket -on és -en!

Szabadon engedték az antifasiszta Ilaria Salist, akit egy erőszakos bűncselekmény miatt tartottak eddig fogva a magyar hatóságok – írta a La Repubblica.

Az olasz napilap arról számolt be, hogy a Magyarországon bíróság elé állított, de Olaszországban EP-képviselőnek választott szélsőbalos antifasiszta útonálló lábáról pénteken a rendőrség eltávolította az elektromos nyomkövetőt, és elengedték a házi őrizetből.

Mint írták, Ilaris Salis ezt követően olaszországi ügyvédeit is felhívta telefonon, és megerősítette, hogy megkapta a bíróság határozatát arról, hogy elhagyhatja a házi őrizetet. Ennek következtében hétfőn már Olaszországban ünnepelheti a 40. születésnapját az ártatlan emberek összeverése ellenére (vagy éppen ezért?) megválasztott antifa briganti.

Az olasz lapok már akkor azt pedzegették, hogy Ilaria Salis ezzel mentelmi jogot is nyert, és emiatt az ellene zajló eljárás is véget érhet. Az, hogy ezt az antifát EP-képviselővé választották, előkerült még a csütörtöki Kormányinfón is. 

A La Repubblica szerint Magyar György ügyvéd (aki Ilaria Salis magyarországi jogi képviselője a perben) nyújtotta be a kérelmet a szabadon bocsátásért, azt követően, hogy Salis az EP-választáson mandátumot nyert.

A törvényszék is lépett: kezdeményezték Salis mentelmi jogának felfüggesztését

Magyar György a La Repubblicának beszélt arról, hogy szerinte a magyar törvényszék kezdeményezni fogja Salis mentelmi jogának felfüggesztését, hogy folytathassák az ellene zajló (jelenleg már felfüggesztett) eljárást. Előrejelzése bevált, ugyanis a birosag.hu oldalán valóban megjelent péntek délután egy közlemény arról, hogy a Fővárosi Törvényszék S. I. [vagyis Ilaris Salis – a szerk.] mentelmi jogának felfüggesztését indítványozza az Európai Parlamentnél.

„A Fővárosi Törvényszék 2024. június 14-én az ún. ANTIFA-ügy I. rendű vádlottjával szemben folyamatban lévő büntetőeljárást felfüggesztette, s arról határozott, hogy az Európai Parlament Elnökéhez fordul, hogy az EP hozzon döntést a nő mentelmi jogának felfüggesztéséről, hiszen S. I.-t a magyar ügyészség két esetben társtettesként, egy esetben pedig bűnsegédként, bűnszervezetben elkövetett életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletével vádolja, ezért büntetőeljárás van ellene a Fővárosi Törvényszéken” – írták a közleményben.

Részletezték, hogy „az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv szerint az Európai Parlament ülésszakainak ideje alatt az Európai Parlament tagjai saját államuk területén a parlamentjük tagjaira vonatkozó mentességet élvezik, a többi tagállam területén pedig mentességet élveznek mindenfajta őrizetbe vételre és bírósági eljárásra vonatkozó intézkedés alól. Az Európai Unió Bíróságának döntése szerint az immunitás már akkor megilleti a képviselőket, amikor a választási eredmények hivatalos kihirdetését követően szervezett első ülésre utaznak annak érdekében, hogy az új jogalkotó testület megtarthassa az alakuló ülését. Az Európai Unió Bírósága e döntésében azt is rögzítette, hogy azt a személyt, akinek az Európai Parlamentbe való megválasztását hivatalosan kihirdették, úgy kell tekinteni, hogy ő az unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv alkalmazásában e kihirdetéstől – e kihirdetés időpontjától – kezdve megszerezte az említett intézmény tagjának jogállását, következésképp őt megilleti a mentelmi jog”. 

Ezután tértek ki arra, hogy miért kezdeményezik a mentelmi jog felfüggesztését.

A hatályos jogszabályok értelmében a mentelmi joggal rendelkező személyt gyanúsítottként kihallgatni, vele szemben kényszerintézkedést alkalmazni stb. csak mentelmi jogának felfüggesztését követően lehet.

„A vádemelést követően mentelmi jog felfüggesztése iránti indítványt a bíróság terjeszthet elő, az indítvány benyújtásával egyidejűleg pedig a büntetőeljárást fel kell függeszteni. Mivel a magyar jogszabályok szerint a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés megszűnik, ha az eljárást felfüggesztették, S. I. bűnügyi felügyelete megszűnt. A végzés ellen a kézbesítéstől számított nyolc napon belül van helye fellebbezésnek” – fogalmaztak a közleményben.

Kövess minket -on és -en!

Arab migránsok az izraeli szurkolókra vadásztak múlt héten az Ajax-Maccabi meccs után, a régi időket idéző pogrom volt, és ez folytatódott a hét elején.

Az 1945 telén a budai Várban rekedt magyar és német katonák ostromgyűrűt áttörő támadási kísérlete, a háború és az európai történelem egyik legtragikusabb és leghősiesebb pillanata.

Számos olyan kommunista szörnyeteg volt, akik emberek kínzásáért és haláláért feleltek, ezért nem meglepő módon az ő halálukat is rengetegen kívánták. A leginkább gyűlöltebb személy a Szovjetunió kegyetlen diktátora, Sztálin volt, aki egészen rejtélyes körülmények között hunyt el.

A kelet-poroszországi Farkasverem olyan volt, akár egy szigorúan őrzött és álcázott kisváros. A Führer több mint 800 napot töltött itt.

A hatóságok szerint a szélsőjobboldali „Letzte Verteidigungswelle” (Utolsó Védelmi Hullám) csoport célja Németország demokratikus rendszerének összeomlasztása.

Teljesen nyilvánvaló, hogy „a D-nap sikere végső soron a fehér civilizáció tragédiája” és ráadásul a fajárulás minősített esete, amelyet elsöprő többségükben európai gyökerű fehér katonák követtek el anyakontinensük ellen, miközben a néger katonák részéről ez faji bosszú volt, amelyet fajáruló fehér vezetők tettek lehetővé számukra.

Archív filmfelvétel került elő a Magyarország történő német bevonulásról, ami 1944. március 19-én történt. A film tanúsága szerint a magyarok barátságosan fogadták a szövetséges csapatokat.

Az 1944. évi fogságba esésem után a zaporozsjei 100/1-es hadifogolylágerben kerültem. Repülőgépgyárba jártunk munkára. 

Görögország legfelsőbb választási bírósága kizárta a parlamentből a Spártaiak párt három képviselőjét, arra hivatkozva, hogy megtévesztették a választókat a 2023-as választásokon – jelentette az ERT görög közszolgálati televízió igazságügyi forrásokra hivatkozva.

A 24 éves Daan C.-t, aki egy nemzetiszocialista akciócsoport vezetője volt, nyolc év börtönre ítélte kedden az antverpeni büntetőbíróság.

Egy párizsi zsidó férfit megtámadott két fiatal, akik megpróbálták megerőszakolni, miután felfedeztek a telefonján egy izraeli zászlót.

Az Amerikai Egyesült Államokban működő fehér fajvédő szervezet, a Ku Klux Klán története több szakaszra osztható, és tulajdonképpen minden időszakban aktívan szerepelnek benne a nők is.

Kádár ugyan nem törekedett rá, de Rákosi és Nagy Imre küzdelmében egyfajta harmadik erőnek tekintették őt. Kifelé a pártvezetés egységét mutatta, a színfalak mögött viszont elvi és gyakorlati okokból is Rákosihoz állt közelebb, és tudta, ha a főtitkár bukik, akkor neki is mennie kell.

Erdély védelmével és a Déli-Kárpátok birtokbavételének kérdésével a magyar minisztertanács először 1944. augusztus 25-én foglalkozott rendkívüli ülés keretében.

Nem nehéz elképzelni, hogy valaki, aki lendületet és fejlődést hoz egy pénzügyi és gazdasági válság utáni világba, az szerethető ember, mi több, imádat tárgya. Adolf Hitlert pedig olyan rajongás vette körül, mint ma bármelyik popsztárt. Erről tanúskodnak a neki írt levelek is.