Kövess minket -on és -en!

Felvette a szélsőséges és terrorista szervezetek lajstromába a Meta Platforms amerikai IT-óriásvállalatot az orosz pénzügyi felügyelet (Roszfinmonitoring).

A moszkvai városi bíróság júniusban elutasította a Meta Platforms fellebbezését az amerikai vállalat szélsőségesnek nyilvánításáról szóló határozat ellen, ami a Facebook és az Instagram oroszországi betiltását eredményezte. Egy orosz fővárosi bíróság március 21-én minősítette szélsőségesnek az anyavállalatot, és tiltotta be a két közösségimédia-szolgáltatót.

Az ugyancsak a Meta tulajdonában lévő WhatsApp messengert a verdikt nem érintette.

A TASZSZ hírügynökség szerint az ügyben a főügyészség nyújtott be keresetet, miután a két közösségi médium több országban visszavonta az erőszakra buzdító üzenetekre vonatkozó tilalmát Vlagyimir Putyin orosz elnök és az általa február 24-én Ukrajnába háborúba küldött orosz hadsereg katonái esetében.

A Meta, valamint az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor) által már korábban blokkolt Instagram és a Facebook számára márciusban megtiltották, hogy üzleti tevékenységet folytassanak, valamint hogy irodákat működtessenek Oroszországban.

Az Instragramot erőszakra való felbujtás, a Facebookot orosz médiumok letiltása címén szankcionálták.

Az orosz főügyészség szerint a Meta közösségi oldalai nagymértékben befolyásolják a közvéleményt, maga a vállalat pedig alternatív valóságot hozott létre, amelyben gyűlöletet szított az oroszok ellen. A Roszkomnadzor arra hívta fel a figyelmet, hogy az ukrajnai háború kitörése nyomán az Instagramon már márciusban 4600 olyan bejegyzést tettek közzé, amely hazugságot terjesztett az orosz hadseregről és több mint 1800 olyan felhívást, amely részvételre buzdított nem engedélyezett tüntetéseken.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) ragaszkodott a vállalat azonnali betiltásához, mert szerinte tevékenysége Oroszország és fegyveres erői ellen irányult.

A Meta Platforms a tárgyalás elhalasztását, valamint nyelvészeti szakvéleményt elkészíttetését kérte akkor azokról a nyilatkozatokról, amelyek a főügyészség kérelmének indokául szolgáltak, de elutasító választ kapott.

A Meta egyik képviselője a bíróságon azt mondta, hogy a vállalat megváltoztatta a politikáját, és elfogadhatatlannak nyilvánítja a ruszofóbiát, valamint a felhívásokat az oroszok elleni erőszakra. Azt hangoztatta, hogy az oroszok jelenléte a közösségi hálózatokon, amelyeket 2 milliárd ember használ világszerte, fontos tényező a globális kommunikációban és az üzleti tevékenységben.

Az ügyészségi kereset indoklása szerint a Meta március 11-én engedélyezte, hogy olyan információkat tegyenek közzé az oldalain, amelyek az orosz hadsereg elleni erőszakra szólítanak fel az ukrajnai háborúval kapcsolatban. A hasonló uszítás a civilek ellen továbbra is tilos.

Az ügyről elsőként beszámoló Reuters azt írta akkor, hogy a katonák gyilkolására vonatkozó felszólítást 12 országban, Azerbajdzsánban, Örményországban, Észtországban, Georgiában, Magyarországon, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Romániában, Oroszországban, Szlovákiában és Ukrajnában engedélyezték.

A Vlagyimir Putyin orosz és az Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök elleni uszítást az oroszországi, lengyelországi és ukrajnai felhasználók számára tették lehetővé.

A Facebook blokkolásának lehetősége már 2017-ben felmerült Oroszországban mert a vállalat nem tartotta be a személyes adatok helyi tárolására vonatkozó törvényt. A bíróság többször is megbírságolta a közösségi hálózatot, amely a bírságokat ki is fizette.

2021-ben a Facebookot 43 millió rubeles (a rubel jelenleg mintegy 6,9 forintot ér) bírsággal sújtották, mert nem távolította el Oroszországban a tiltott tartalmakat. A helyzet az ukrajnai háború és a nyugati szankciók teremtette légkörben tovább éleződött.

A Meta közösségi hálózatai megtiltották az orosz felhasználóknak, hogy reklámkampányokat indítsanak, az Instagram leállította a felhasználók oroszországi és ukrajnai követőire vonatkozó információk megjelenítését, és Stories funkcióban elkezdte címkézni az orosz állami média linkjeit tartalmazó történeteket.

A Facebook az RT-hez, a Sputnikhoz és más, egyebek között állami tulajdonú állami médiumokhoz korlátozta a hozzáférést.

A Facebook és az Instagram csak VPN segítségével érhető el Oroszországban.

Kövess minket -on és -en!

Tényleges életfogytiglani börtönbüntetést szabtak ki Kaliforniában egy antiszemita aktivistára. Egy homokos, zsidó egyetemi hallgatót tettek el láb alól még 2018-ban, a 19 éves Blaze Bernsteint. 

Zsidó-liberális megbotránkoztatást váltott ki a jelenleg az Atlético Madridban futballozó Marcos Llorente és a már visszavonult spanyol labdarúgó, Ibai Gómez által promotált új spanyol kávémárka.

Beregszászon voltam 1944 októbere elején, amikor az oroszok bekerítették a várost. Levetettük a katonaruhát, és civilben – amit a lakosságtól kaptunk – elindultunk hazafelé.

A „Hunyadi” hadosztály törzse gépkocsi-szállítással 1944. november 3-án megérkezett Zalaszentgrótra, s várta az első önkéntesek érkezését.

„A »Lázadó Franciaország« (LFI) egy antifasiszta aktivista megmentésére sietett, akinek Magyarország kéri a kiadatását erőszakos cselekmények miatt” – írta meg a Le Figaro.

Az 1920. június 4-én bekövetkezett trianoni tragédiát követően a két világháború közötti megcsonkított Magyarországon nem lehetett nem beszélni a területi revízióról.

A komáromi várból indított szerelvény foglyait 1945. május 26-án rakták ki Cegléden. Vérhasgyanúsak voltunk, ezért nem mertek továbbvinni. 

Egy fiatal nő tett feljelentést, miután tanúja volt egy antiszemita kifakadásnak a párizsi metrón.

1956. október 23-án délután a budai Bem-szobornál hatalmas, százezres tüntető tömeg gyűlt össze, hogy meghallgassa az egyetemi ifjúság előző nap, a Műegyetemen megfogalmazott 16 pontból álló petícióját.

A mai Puskin mozi 1946-ból származó moziműsoránál bizarrabbat ritkán lehet látni.

Körülbelül 30–40 ember gyűlt össze a Niedermüller Péter által meghirdetett tüntetésre a Nordic Sun Pub előtt kedd délután. 

Oroszországban visszatért egy hazafias trend: a tettre kész nacionalisták elrettentő támadásokat osztanak meg invazív etnikumok és más idegenhonos személyek ellen.

Amióta megnyílt, azóta áll szélsőbaloldali támadások középpontjában a Nordic Sun Kulturális Központ Budapest VII. kerületében, írja a Magyar Jelen.

Lina Engelt még 2023 májusában ítélte egy drezdai bíróság öt év és három hónap börtönre bűnszövetkezet tagjaként elkövetett súlyos testi sértést okozó támadások miatt. 

Gyorsított bírósági eljárással két év börtönbüntetésre ítéltek egy patrióta francia férfit, aki akciót tervezett az olimpiai fáklyát vivő staféta ellen.