Kövess minket -on és -en!

Újabb politikailag korrekt agyrém Svédországból: törlik a néger szót Harisnyás Pippi kalandjaiból.

Astrid Lindgren világhírű mesehőse az új kiadásban már nem lesz a négerek hercegnője, apja pedig a négerek királya. A népszerű sorozat első kötete idén ünnepli megjelenésének hetvenedik évfordulóját. Ebből az alkalomból tavasszal újra megjelenik a széria – az 1945-ös könyvet még kettő követte 1946-ban és 1948-ban – Svédországban, de már a néger szó nélkül – számolt be róla az MTI.

Az eredeti szövegben Harisnyás Pippi a négerek hercegnője, hajóskapitány apja pedig a négerek királya egy messzi szigeten. Az új változatban a déltengerek királya lesz.

Az írónő lánya, Karin Nyman évekig gondolkodott a dolgon, mire beleegyezett a változtatásba. „Ez a megnevezés sértő, egyszerűen nem hagyhatjuk benne a Pippi-könyvekben” – nyilatkozta most a Dagens Nyheter című svéd lapnak.

Karin Nyman elképesztő magyarázattal állt elő az újságnak, kínosan kerülve, hogy ki kelljen mondania a „néger” szót.

„Kicseréljük a szót, amely káros a gyerekeknek. Én még egy másik világban nőttem fel, akkoriban csak fehér bőrű emberek éltek Svédországban. Az utóbbi években úgy gondoltam, hogy az n-betűs szó csak egy a sok közül, amely már a történelem része, miért ne maradhatna. De aztán meggondoltam magam, mert ezt a szót még mindig használják. Ártalmas, így semmi esetre sem maradhat a Pippiről szóló könyvekben” – mondta.

Az ügy nem előzmény nélküli: 2014 szeptemberében a svéd televízió „új változatban” mutatta be a Pippi kalandjairól szóló 1969-es sorozatot. A szövegből nemes egyszerűséggel törölte az általa rasszistának tartott kifejezéseket: nemcsak a vörös hajú lányka apjának leírását változtatta meg, hanem kivette azokat a jeleneteket, amelyekben Pippi a kínai emberek kinézetével kapcsolatos gondolatait ecseteli.

Fel lehetne tenni persze a kérdést, ha ennyire irtóznak ettől a mesétől, miért vetítik és adják ki újra. Azt gyanítjuk, az elkövetkező években sok hasonló hamisításra kerül majd sor. Hiszen – mint mondják oly örömmel – a világ változik.

És bár ebben a „szép új világban” állítólag mindent szabad – mégis folyton folyvást tilalomfákkal találkozunk. Hogy lassan már semmit ne lehessen a nevén nevezni.

Kövess minket -on és -en!

Egy hónapja tart az USA és Izrael „Epstein dühöngése” (eredetileg „Epic Fury”) nevű ún. villámhadjárata az iráni teokratikus rezsim megdöntésére, és az eddigi eredmény enyhén szólva nem az amerikai–izraeli hadvezetés várakozásai szerint alakult.

Budapest 1944. december 25-i bekerítése után nyilvánvalóvá vált a német hadvezetés számára, hogy a katlanban rekedt német-magyar csapatoknak az utánpótlást valamilyen módon biztosítani kell.

1945. május 9-én, éjfél után néhány perccel írták alá a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom hadserege, a Wehrmacht feltétel nélküli megadásáról szóló nyilatkozatot, de ezzel az európai hadszíntéren még nem ért a második világháború.

Egy friss YouGov európai közvélemény-kutatás szerint az európaiak (hat európai nemzet) nagy többsége immár ellenszenvet érez Trump Amerikájával szemben (a franciák 62, az olaszok 63, a britek 64, a spanyolok 66, a németek 72, a dánok 84 százaléka).

Egy vajdahunyadi férfit 24 órára őrizetbe vettek, mert „erőszakra, gyűlöletre és diszkriminációra uszítás” bűncselekményének elkövetésével gyanúsítják, miután „szélsőséges” tartalmú anyagokat tett közzé a közösségi médiában.

A híres német orvos, Josef Mengele, svájci történészek szerint a második világháború után többször is az országban tartózkodhatott. Az akták ezt segíthetnek feltárni.

Tapasztalati tény, hogy a fehérek sokkal kevésbé erőszakosak és rasszisták a feketékkel szemben, mint fordítva. Egyrészt, mert az erőszakosság genetikai eredetű, másrészt, mert a fehéreket kulpabilizáló (bűntudatébresztő) agykárosításnak vetik alá, hogy engedelmesek legyenek az antirasszista, vagyis par excellence fehérellenes ideológia kánonjaival szemben. 

1915. június 23-án kezdődött az a több mint két évig elhúzódó összecsapás-sorozat az észak-olaszországi Isonzó folyó mentén, amelyben az első világháborúban elesett több mint ötszázezer magyar katona mintegy fele lelte halálát.

1945 februárjáig Európa egyik legszebb barokk városát, az Elba menti Firenzeként is emlegetett Drezdát megkímélte a második világháború vérzivatara, és elkerülték az 1943 nyara óta folyamatos, a Németországot romba döntő szövetséges terrorbombázások.

Akkor is így köszöntött a tavasz és a március. A budai hegyek felől hideg, még a télre emlékeztető szél söpört végig a pesti utcákon.

Maja Trux, az antifa támadások egyik vádlottja kedden sem hazudtolta meg magát: ahogy annak idején az utcán emberekre támadt, most a börtön falai között is szembeszállt mindenkivel, aki szabályt akar érvényesíteni.

w A katolikus és nemzeti érzelmű diák, Quentin Deranque ügye, akit több mint egy héttel ezelőtt az Antifa terrorszervezethez köthető militánsok meglincseltek és meggyilkoltak továbbra is megrázza a francia társadalmat.

Egy norvég anya meglepődve fedezte fel, hogy Adolf Hitler Mein Kampf című könyve a legnépszerűbb kötetek között van egy gyerekeknek szóló digitális olvasási kampányban – jelentette a norvég TV2 a Budstikka újságra hivatkozva.

1945. február 1-jétől az SS 25. (1. magyar) és 26. (2. magyar) fegyveres-gránátoshadosztályai ismét együtt voltak, s gyakorlatilag e viszonyuk a háború végéig változatlan maradt.

A diktatúra Magyarországon 1950-re elérte az otthonokat, a hétköznapok része lett.