Kövess minket -on és -en!

A rabszolgaság témájában utazó Slave Play című drámát novembertől kizárólag négerek átal látogatható előadásokon is meg lehet tekinteni, amelyekre a producerek szerint csak a „feketékkel azonosuló” emberek kapnak meghívót.

Visszatér a Broadwayre a Slave Play című dráma. A Jeremy O. Harris által írt mű a „fajok közötti kapcsolatok történetét meséli el az amerikai történelemben”, ehhez pedig a rabszolgaságot használja központi motívumként a „rasszizmus, a mikroagresszió és hasonló jelenségek” feltárására.

A producerek elmondták, hogy visszahozzák a csak négereknek szóló előadásokat, amelyeket „black out”-nak neveznek. Ezek „meghívásos előadások lesznek, kizárólag fekete identitású közönség számára, hogy megnézhessék és megvitathassák a darabot”.

Robert O’Hara, a darab rendezője 2019-ben a New York Timesnak kifejtette: „Nekünk, feketéknek mindig is meg kellett találnunk a fehérségen belüli teret.” Azt mondta, hogy „egy előadás megtekintése teljesen fekete közönség körében valahogy lehetővé teszi, hogy letegyél valamit abból a traumából, amit mindennap magaddal cipelsz csak azért, mert fekete testben kell élned, főleg ha egy fekete, queer testben”.

Harris, a dráma írója azt nyilatkozta az American Theatre magazinnak, hogy a fekete közönség másképp reagált a darabra.

„Úgy éreztük, hogy a színház »megszentelt« terét egyszerűen egy épületté változtattuk – egy új lehetőségekkel és szabályokkal rendelkező épületté. Az emberek felálltak a helyükről, hogy kimehessenek a mosdóba, amikor kellett, beszélgettek, hangosan nevettek, visszabeszéltek (mon dieu!), kikapcsolt csengőhanggal és halványan világító képernyővel SMS-eztek” – panaszolta. 

Bár más bőrszínű embereket kizárni egy nyilvános eseményről egyértelműen illegális Amerikában, a Slave Play, úgy tűnik, megkerülte a lehetséges jogi problémákat azzal, hogy a csak négereknek szóló előadásokat kizárólag meghívóval lehet látogatni – írta meg a Breitbart.

Kövess minket -on és -en!

Goebbels ezt a beszédét 1928. január 9-én mondta el. Ez a legterjedelmesebb fejtegetése a propaganda természetéről. Annál érdekesebb, mert korai időpontban hangzott el.

A nemzetiszocialista Németországgal való jó viszony mellett, a fegyveres semlegesség fenntartása érdekében Magyarország 1940-ben a Londonnal jó viszonyt ápoló Jugoszláviához kezdett közeledni.

Az amerikai Georgia állambeli Athens városának homokos közössége és szövetségeseik PrideFest rendezvényét a Blood Tribe nemzetiszocialista csoport zavarta meg.

Francis Fukuyama, aki a „történelem vége” jóslatával elfuserált Nostradamus-epigonnak bizonyult, most időben felszállt a mozgó vonatra, és másokkal együtt észrevette a nyilvánvalót, miszerint „Trump hatalma omladozik a MAGA-mozgalomban”.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

A nyugat-ausztráliai rendőrség lőfegyvereket és lőszereket foglalt le egy perthi férfi otthonában. Az indoklás szerint a tulajdonossal egy háztartásban élő apa „nemzetiszocialista nézeteket vall”, ezért alkalmatlan arra, hogy fegyverekhez férhessen hozzá.

A „White Australia” (Fehér Ausztrália) nevű csoportot betiltották az anyaországban olyan gyűlöletbeszéd-ellenes gumijogszabályok alapján, amelyek bűncselekménnyé nyilvánítják a szervezettel való pusztán gondolati vagy szervezeti társulást.

Az európaiak imádják a cenzúrát. Egy új felmérés, amelyet Németországban, Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban és Lengyelországban végeztek, azt mutatja, hogy az európaiak közel fele (47 százalék) támogatná az X közösségimédia-platform betiltását az EU-ban, ha az továbbra is megsértené az európai szabályokat.

Egy békésen folydogáló kis patak az alaszkai Aleut-szigeteken 80 éven át hivatalosan a „Nazi Creek” nevet viselte – egészen máig.

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.

Donald Trump külpolitikai hiperaktivitása nemcsak az egyre jobban a körmére égő Epstein-ügyről való figyelemelterelést szolgálja, hanem az amerikai gazdaság és a dollár mind súlyosabb gyengélkedését is jótékony homályban tartja.

A Budapest elfoglalásáért vívott ütközet Sztálingrád, Varsó és Berlin mellett a második világháború egyik legpusztítóbb városostromaként vonult be az egyetemes történetírásba.

Az újrafegyverkező hitleri Nagynémet Birodalomban fejlesztették ki, és olyan jól sikerült, hogy azóta globálisan mindenki ezt használja.

Ahol éltünk, a tél már október közepén beállt, az Okán április közepe táján indult meg a jégzajlás. Brigádunkat a zajlás megindulásakor a folyóhoz vezényelték, partőrök lettünk.

Az Árpád-vonalban estem fogságba 1944 novemberében. Az elszállítási útvonal: Mikulics, Nedvorna, Samburg. Az utóbbi helyen lehettünk már 20-25 ezren. A halottakat hajnalonként két tevehúzta kocsival szállították ki a táborból.