Kövess minket -on és -en!

A kommunista párt polgármesterjelöltje elsőre el sem hitte, hogy ők kapták a legtöbb szavazatot.

Vasárnap önkormányzati választásokat tartottak Grazban és nagy megdöbbenésre az Osztrák Kommunista Párt (KPÖ) helyi szervezete az első helyen végzett (28,9 százalékkal) megelőzve a 25,7 százalékos Osztrák Néppártot (ÖVP) és az is elképzelhető, hogy a párt jelöltje, Elke Kahr lesz a polgármester – derült ki a Die Presse cikkéből.

Kahr elsőre el sem hitte, hogy nyertek, hibára gyanakodott. A Die Presse szerint azt még nem tudni, ő lesz-e a polgármester, korábban utalt rá, hogy nem tart kizártnak egy koalíciót a szociáldemokratákkal és a zöldekkel.

Siegfried Nagl (ÖVP), aki 2003 óta volt Graz polgármestere elismerte a vereséget, és – még a hivatalos végeredmény bejelentése előtt – azonnali hatállyal lemondott hivataláról. Az ÖVP egyébként 12 százalékot esett vissza a korábbi eredményéhez képest, a Zöldek 17,3, a jobboldali-populista Osztrák Szabadságpárt 10,9, a szociáldemokraták 9,6, míg a liberális NEOS 5,3 százalékot ért el.

Az AP hírügynökség ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy Elke Kahr, a kommunisták polgármester-jelöltje eddig nem jelentette be hivatalosan, hogy igényt tart a városvezető pozícióra.

Az ORF.at beszámolója szerint a KPÖ a legutóbbi, 2017-es választáson 26 ezer szavazatot kapott, amivel már akkor második helyen futott be, most pedig 34 ezret, úgy, hogy gyakorlatilag az összes riválisától elszipkázott szavazatot, nemcsak a szocialistáktól és a zöldektől, de a jobboldali Néppárttól (ÖVP) és a szélsőjobb Szabadságpárttól (FPÖ) is.

Az osztrák belpolitikát ismerők szerint helyi jelenségről van szó, a grazi kommunisták kiemelkedő szereplése nem jelenti azt, hogy a párt népszerűsége országosan is rohamos emelkedésnek indul.

Kövess minket -on és -en!

Korábban az athéni magyar nagykövetet támadták meg szélsőbaloldaliak, most Stuttgartban rongálták meg a magyar konzulátus épületét a Budapesten fogva tartott bűnöző, Ravi Trux elvtársai. Az esetről a Stuttgarter Nachrichten nyomán a Magyar Jelen számolt be.

Napról napra „fokozódik a helyzet” a mesterséges intelligencia (MI) frontján, amelyről az utóbbi időben többször is tudósítottam, és ahol az amerikaiak egyre inkább úgy állnak a kínaiakkal szemben, mint az ukránok az ukrajnai fronton az oroszokkal szemben. Vagyis vesztésre. Nem kicsit, hanem nagyon.

Egy 29 éves ontariói nemzetiszocialista, Matthew Althorpe, csütörtökön állt bíróság elé Torontó belvárosában, ahol három „terrorcselekmény” elkövetését ismerte be. A vádak szerint a férfi az Atomwaffen Division nemzetiszocialista csoport aktív tagja volt.

Isabel Peraltat három és fél éves börtönbüntetéssel fenyegetik, mivel a vádirat szerint „gyűlöletet és diszkriminációt” szított muszlimok és marokkói bevándorlók ellen.

Görögország legfelsőbb választási bírósága kizárta a parlamentből a Spártaiak párt három képviselőjét, arra hivatkozva, hogy megtévesztették a választókat a 2023-as választásokon – jelentette az ERT görög közszolgálati televízió igazságügyi forrásokra hivatkozva.

1987. augusztus 17-én halt meg Rudolf Hess német nemzetiszocialista vezető, Hitler egykori helyettese, aki élete utolsó negyven évét a spandaui börtönben töltötte, az utolsó két évtizedet az intézmény egyedüli foglyaként.

A táborparancsnokság 1944 telének egyik éjszakáján riadóztatott bennünket, és összeállítva egy 70 fős csoportot, kiküldött bennünket Birzsa településre tüzifáért a láger részére. Rettenetes hideg volt, a szél is fújt.

Németország katonai erejét az első világháború után a győztes hatalmak szétzúzták. Már a weimari időkben elkezdődött az a folyamat, amely a versailles-i békeszerződés katonai rendelkezéseinek áthágására törekedett.

Az első világháborút követő nemzetközi megszorítások nem kedveztek, sőt hatalmas hátrányt jelentettek a magyar harckocsizás kialakulásának és fejlődésének.

Az 1912. március 29-én született Hanna Reitsch kislány korában doktornőnek készült, de emellett imádta a vitorlázórepülést is, amivel már ekkor is felállított néhány rekordot.

A Waffen-SS gyalogsági harcászata (a szárazföldi haderő elődjétől némileg eltérően) elsősorban az első világháborús német rohamcsapatok tapasztalatai alapján alakult ki.

Megérkezett az Egyesült Államokba a dél-afrikai menekültek első csoportja, akiket a Trump-kormányzat azért fogad be, mert az afrikai köztársaságban igazságtalan faji megkülönböztetéssel és erőszakkal kell szembenézniük.

Október 5-én antifa terroristák felgyújtottak egy nemesi vadászkastélyt a bajorországi Donaustaufban. A kastély teljesen leégett. A hírről a Nacionalista Zóna számolt be.

Volt idő, amikor az egyesített Európát úgy mutatták be, mint egy versenyképes bástyát az Egyesült Államokkal szemben, mint egy olyan szupranacionális szervezetet, amely megfelelő kritikus tömeggel rendelkezik ahhoz, hogy érvényesíteni tudja magát a nemzetközi színtéren.

Teljesen nyilvánvaló, hogy „a D-nap sikere végső soron a fehér civilizáció tragédiája” és ráadásul a fajárulás minősített esete, amelyet elsöprő többségükben európai gyökerű fehér katonák követtek el anyakontinensük ellen, miközben a néger katonák részéről ez faji bosszú volt, amelyet fajáruló fehér vezetők tettek lehetővé számukra.