Kövess minket -on és -en!

Amerika végre kezd valamit az elharapózó fehér felsőbbrendűséggel.

Íme, eljött a várva várt béke Amerikában: a diktátor megbukott a választáson, a BLM-tüntetők és antifasiszták végre visszavonulhatnak fészkükbe, az egyetlen félelem már csak az, hogy a szélsőjobboldali Trump-szimpatizánsok randalíroznak az utcán. Mint ez a fehér pár, akik arra vetemedtek, hogy egy chicagoi utcán léteztek.

A helyi woke feketék persze rögtön kiszúrták őket, és "Basszátok meg Trump-kurvák!" felkiálássel nekitámadtak az agresszoroknak. A feleséget kirángatták az autóból, majd rágyújtották a férfire ("Mit szólsz feszfej? Ég a kocsid!"). Az autóba biztonságból többször bele is hajtottak sajátjukkal.

 
Mikor a feleség segíteni akart a férjének, fejét az autóhoz verték, majd a földre lökték, és ott rúgták, ahol érték "Kussolj Trump-kurva!" felkiáltások közepette. Szerencsétlen nő elhaltan mondogatta, hogy dehát ő csak a férjének akar segíteni. Azt nem tudni, hogy a férfi miért nem szállt ki a kocsiból, miközben feleségét lincselték néhány méterre, ez egy jó kérdés, de végső soron nem ez a lényeg. A lényeg, hogy öröm látni, amint Amerika végre kezd valamit a valós fenyegetéssel, a fehér felsőbbrendűséggel.

Kövess minket -on és -en!

„… Dwight D. Eisenhower nemcsak a nemzetiszocialista rendszert gyűlölte megszállottan, hanem mindent, ami német. Az amerikai és a francia megszállási zónában több mint ötmillió német katonát zsúfoltak össze szögesdróttal bekerített gyűjtőhelyeken...

Riadó! Náciveszély! Égen-földön, éjjel-nappal, mindenhol és mindenkor. A nácik a nyugati liberális-parlamentáris kleptokráciák és a kelet-európai illiberális-autokrata kleptokráciák spájzaiban vannak.

„Ha nincs intervenció, akkor nem éltem volna túl. Ezt soha nem fogom elfelejteni. Ha nincs január 7-e, akkor ez a jelen sem létezne” – Chum Mey, a rettegett vörös khmerek által működtetett egyik kambodzsai börtöntábor túlélője.

Gyászkeretes emlék marad számomra 1945. március 4. Szülővárosomra, Szombathelyre bombák hullottak, és a pusztulás az ország romvárosai közötti sorrendben a hatodik helyet juttatta...

Az 1945. április 5-én zalai leventeként kezdődött amerikai, majd francia fogságom sok megaláztatással és szenvedéssel járt. Az amerikai őrök azzal fogadtak, hogy elszedték ékszereinket, óráinkat, gyűrűinket, kis vagyonkáinkat. 

Az első világháborút követő nemzetközi megszorítások nem kedveztek, sőt hatalmas hátrányt jelentettek a magyar harckocsizás kialakulásának és fejlődésének.

1915. április 20-án született Szeleczky Zita, az 1940-es évek első felének egyik legkedveltebb magyar filmsztárja.

Bár a kommunisták rémtettei közül a Magyar GULAG, azaz a recski haláltábor története viszonylag jól feltárt, ennek ellenére vannak olyan történések, amelyek bár Recskhez kötődnek, mégis alig, vagy egyáltalán nem ismertek.

Még sokan emlékszünk egy régi novemberi estére, melyen a telefondrót elhozta a hírt: a bajorországi Hitler-puccs leveretett.

„Magyarország egy Franciaországban menedékstátuszt kapott szír antifasiszta kiadását kéri, akit a magyar hatóságok azzal vádolnak, hogy erőszakcselekményeket követett el egy budapesti gyűlésen” – közölte a párizsi fellebbviteli bíróság.

Úgy látszik, hogy az ünnepek közeledtével a német rendőrök szeretnek sportot űzni abból, hogy kiröhögtessék magukat a józanul gondolkodó polgárok által.

A múlt hónapban Észak-Karolinában egy fajgyűlölő néger meggyilkolt egy 23 éves ukrán menekültet, Iryna Zarutskát, az esetből politikai ügy kerekedett.

Egy norvég anya meglepődve fedezte fel, hogy Adolf Hitler Mein Kampf című könyve a legnépszerűbb kötetek között van egy gyerekeknek szóló digitális olvasási kampányban – jelentette a norvég TV2 a Budstikka újságra hivatkozva.

Talán egyetlen olyan film sem készült a második világháborúról, amelyikben ne hangozna el Németországra a Harmadik Birodalom kifejezés, pedig e megnevezés használata történelmietlen a korabeli német rendszerre.

Az első világháború után, az 1920-30-as években számos kisebb fasiszta, nemzetiszocialista párt alakult meg Magyarországon. Az első egyik legjelentősebb ilyen szerveződés a Böszörmény Zoltán alapította Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt, ismertebb nevükön a Kaszáskeresztes Párt volt.