Szexrabszolgaként tartott két tinilányt egy pakisztáni muszlim Görögországban

Kövess minket -on és -en!

Drogoztatott és szexrabszolgaként tartott két tinilányt egy pakisztáni migráns Görögországban.

A két fiatalnak szombaton sikerült megszöknie, tíz percen keresztül menekültek az utcán fogva tartójuk elől, aki félmeztelenül üldözte őket. A férfire kitoloncolás várhat, írja az Origo.

Őrizetbe vett a görög rendőrség Athén belvárosában egy pakisztáni bevándorlót, aki a gyanú szerint a lakásán tartott fogva két tinilányt, akiket kábítószerrel „itatott" és rendszeresen megerőszakolt – írja a Ripost a Proto Thema görög hírportál alapján.

Elemzések

A cikk szerint a 16 és 17 éves áldozatnak szombat éjjel, kicsivel éjfél előtt sikerült megszöknie a Thiseio nevű városnegyedben található lakásból.

A szabadulásuk után a lányok szakadt ruhákban segítségérért kiáltva futottak az utcára, a fogva tartójuk pedig félmeztelenül üldözte őket. Végül belefutottak egy kijárási korlátozásokat felügyelő járőrbe, aki földre vitte és megbilincselte a pakisztáni migránst.

A két áldozat elmondta, hogy a férfi fogva tartotta, droggal itatta és többször megerőszakolta őket.

Ha nem engedelmeskedtek neki, akkor pedig megverte, vagy gyilkossággal fenyegette meg őket.

A pakisztáni férfi lakásán a házkutatás során 49 csomag szárított kannabiszt, 40 darab vényköteles erős nyugtatótablettát és pár gramm heroint foglaltak le. Azt nem tudni, hogy az előzetes letartóztatásban lévő migráns illegálisan tartózkodott-e az országban. Vádemelés még nem történt az ügyben, de valószínűleg kitoloncolás vár az elkövetőre.

Kövess minket -on és -en!

1915. április 20-án született Szeleczky Zita, az 1940-es évek első felének egyik legkedveltebb magyar filmsztárja.

Az 1945. április 5-én zalai leventeként kezdődött amerikai, majd francia fogságom sok megaláztatással és szenvedéssel járt. Az amerikai őrök azzal fogadtak, hogy elszedték ékszereinket, óráinkat, gyűrűinket, kis vagyonkáinkat. 

A második világháború minden karácsonya szomorú volt, azonban 1944 decembere kimondottan komoly megpróbáltatásokat jelentett a budapestiek számára.

Az Árpád-vonalban estem fogságba 1944 novemberében. Az elszállítási útvonal: Mikulics, Nedvorna, Samburg. Az utóbbi helyen lehettünk már 20-25 ezren. A halottakat hajnalonként két tevehúzta kocsival szállították ki a táborból.

Lakossági bejelentés alapján egy körülbelül 25 fős, Wehrmacht-egyenruhát viselő csoportot igazoltatott szombaton a berni kantoni rendőrség a Simmental-völgyben.

Fáklyás felvonulással emlékeztek meg Kijevben, Lembergben és más városokban a második világháborús vezető, a tengellyel szövetséges Sztepan Bandera 117. születésnapjáról.

Bár a kommunisták rémtettei közül a Magyar GULAG, azaz a recski haláltábor története viszonylag jól feltárt, ennek ellenére vannak olyan történések, amelyek bár Recskhez kötődnek, mégis alig, vagy egyáltalán nem ismertek.

Budapest 1944. december 25-i bekerítése után nyilvánvalóvá vált a német hadvezetés számára, hogy a katlanban rekedt német-magyar csapatoknak az utánpótlást valamilyen módon biztosítani kell.

Immár 30 év telt el azóta, hogy 1914-ben szerény erőmmel szolgálatba álltam az első világháborúban, amelyet ráerőltettek a Birodalomra.

Kilenc embert vettek őrizetbe, állítólagos „fegyvereket” és nemzetiszocialista emléktárgyakat foglaltak le, miután egy csoport Adolf Hitler születésnapját ünnepelte egy angliai pubban.

Körülbelül ezer aktivista – sokan feketébe öltözve és maszkot viselve – vonult végig Párizs utcáin, hogy megemlékezzenek egy nacionalista diák 1994-es haláláról.

Kevesen tudják, hogy a második világégés idején a Szent Korona földjét védő honvédeink a német fegyvertársaktól igazi nagymacskákat is kaptak. A magyar kezek által megszelídített ragadozók sokszor nagyot haraptak a vörös rém testéből. A legsikeresebb vadász Tarczay Ervin páncélos százados volt.

Az erfurti rendőrség keresi azt az antiszemita aktivistát, aki egy 24 éves zsidó férfit bántalmazott a villamoson, miután észrevette, hogy Dávid-csillagos nyakláncot visel. A hatóságok az esetet „politikailag motivált gyűlölet-bűncselekményként” vizsgálják.

Az első világháború után, az 1920-30-as években számos kisebb fasiszta, nemzetiszocialista párt alakult meg Magyarországon. Az első egyik legjelentősebb ilyen szerveződés a Böszörmény Zoltán alapította Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt, ismertebb nevükön a Kaszáskeresztes Párt volt. 

Fű és moha lepi be az egykor szebb napokat is látott nürnbergi Zeppelin-mezőn található létesítményt, ahonnan a Führer szavait százezrek hallgatták.

1940. augusztus 30-án Bécsben aláírták azt az egyezményt, mely a hónapok óta tartó magyar-román területi vitát volt hivatott rendezni.

Alapvetés, hogy az 1945 utáni magyar emlékezetpolitikát, s így az ebből folyó identitáspolitikát alapjaiban határozta meg világháborús vereségünk, a szovjet bolsevizmus győzelme.

„Rendben lévő fehérnek lenni.” Manapság már ez a teljesen ártatlan kijelentés is elég ahhoz, hogy általános tömeghisztériát gerjesszen Amerikában, ahol a feketék imádata az utóbbi évtizedekben hivatalos államvallássá vált.

Amikor 1944 decemberében egyre jobban körvonalazódott egy második, magyarokból álló SS-hadosztály felállítása, az SS Vezetési Főhivatala és a Honvédelmi Minisztérium részéről felmerült, hogy az SS magyarokból felállított hadosztályai számára a későbbiek folyamán egy felettes parancsnokságot szervezzenek.

Kétnapi hajóút után megérkeztünk Szevasztopolba. A kiszállás után a kikötő melletti nagy rétre tereltek bennünket. Rongyos, kiéhezett lakosság rohant meg bennünket – ruhát, cipőt és ennivalót kunyeráltak tőlünk.

Az 1945 kora tavaszán elindított Tavaszi ébredés kódnevű hadműveletnek, a második világháború utolsó nagy német offenzívájának – amellyel a Führer kísérletet tett a Vörös Hadsereg visszaszorítására, és a létfontosságú zalai olajmezők biztosítására –, a Dunántúl volt a terepe.

Szálasi Ferenc özvegye a rejtőzködő emberek közé tartozott. 1945 előtt is kerülte a nyilvánosságot, és a háború után minden oka meg volt arra, hogy ezen ne is változtasson.

Benito Mussoliniről és fasiszta rendszeréről az amerikaiak olyan képet alkottak, amely jelentős mértékben a második világháborús propaganda terméke.

A második világháború azért lehetett az emberiség történetének legpusztítóbb háborúja, mert a szemben álló felek modern haditechnikai eszközökkel oltottak ki megszámlálhatatlanul sok életet.

A berdicsevi munkatáborban mostoha viszonyok uralkodtak. Először fel kellett építeni szállásunkat, kitermelni a hozzá szükséges anyagokat, rendezni kellett a terepet.

Afrikát két pusztító kór sújtja: a demog­ráfia és a demokrácia. A fekete földrészen a születési arányszám (natalitás) megállíthatatlanul emelkedik.

1945. január 21-ről 22-re virradó hajnalban a Budapest országúti Regent-ház fölrobbanásával bekövetkezett az ostromlott főváros egyik legtöbb polgári halálos áldozatot követelő tragédia.