Kövess minket -on és -en!

Több száz nacionalista vonult fel az ukrán fővárosban a hitleri Németország mellett harcoló ukrán Galícia SS-hadosztály megalakulásának évfordulóján.

"A Waffen SS-alakulatok súlyos háborús bűncselekményekben vettek részt, és a holokauszthoz is közük volt a második világháború idején. Semmilyen önkéntes szervezet, amely ma Ukrajnában harcol vagy működik, nem kapcsolódhat hozzájuk" - háborgott másnap Anka Feldhusen, Németország kijevi nagykövete a Twitteren, írja az MTI.

Anton Drobovics, az Ukrán Nemzeti Emlékezet Intézetének vezetője szintén úgy ítélte meg, hogy "SS-csapatok dicsőítése elfogadhatatlan egy európai ország számára". Nemtetszését fejezte továbbá amiatt, hogy az évfordulón a felvonulók "visivánkában" azaz ukrán népi hímzésű blúzokban jelentek meg. Szerinte ugyanis a népviseletet a "náci" múlttal összekötni súlyos hiba.

Szerinte az önkéntes "náci" egységek - hadtestek, hadosztályok, légiók és zászlóaljak - létrejöttének okaira a közép- és kelet-európai országokban inkább a történészeknek kell megtalálni a választ.

A szerdai felvonulást, amelyen több százan vettek részt - és amelyet "visivánka-felvonulásnak" neveztek el, így kaptak rá engedélyt - nacionalista és háborús veterán szervezetek, pártok szervezték, köztük a Szabadság párt és a Jobboldali Szektor (PSZ). Horogkeresztet nem használtak, így a menet békésen zajlott, atrocitások és őrizetbe vétel nélkül.

A szervezők azt mondták az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint, hogy a rendezvény célja az 1943-ban bevonult önkéntesek emlékének tiszteletben tartása, akik azért szereztek fegyveres kiképzést, hogy megakadályozzák az 1941-es sztálinista borzalmak visszatérését az ukrán területekre. Egyúttal ugyancsak április 28-án volt 2014-ben az utolsó ukránpárti tüntetés Donyeckben, így egyben megemlékeztek mindenkiről, aki "a moszkvai terror" ellen harcol.

A napokban hosszas bírósági pereskedés után egy fellebbviteli bíróság helybenhagyta, hogy a kijevi Moszkva sugárút ezentúl Sztepan Banderának, az 1942-ben létrejött Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) alapítójának nevét viselje.

Március közepén a nyugat-ukrajnai Lviv (Lemberg) vezetése kezdeményezte a kormánynál, hogy városuk sportarénáját szintén Banderáról nevezhessék el. Néhány nappal korábban az ugyancsak a nyugati országrészben lévő másik megyeszékhely, Ternopil helyi vezetése már elnevezte stadionját az UPA egy másik vezetőjéről, egykori főparancsnokáról, Roman Suhevicsről.

Az UPA megítélése még mindig vita tárgya Ukrajnában: a zsidók kollaboránsoknak tartják a partizánhadsereg egykori tagjait - mint ahogy a szovjet történelem kezelte őket -, sokan viszont hősként tekintenek rájuk, mint akik elsősorban az ukrán függetlenségért harcoltak. A mai hivatalos ukrán álláspont szerint az UPA egy darabig valóban együttműködött a németekkel, de később szembefordult velük, és egyaránt harcolt ellenük és az előrenyomuló szovjet csapatok ellen.

Kövess minket -on és -en!

Bárhogy is zajlott le a magyar állam Kárpát-medencébe költözése, azaz a honfoglalásnak nevezett folyamat, annyi tény, hogy a környező nagyhatalmaknak nagyon nem tetszett.

A nyugat-ausztráliai rendőrség lőfegyvereket és lőszereket foglalt le egy perthi férfi otthonában. Az indoklás szerint a tulajdonossal egy háztartásban élő apa „nemzetiszocialista nézeteket vall”, ezért alkalmatlan arra, hogy fegyverekhez férhessen hozzá.

A kelet-poroszországi Farkasverem olyan volt, akár egy szigorúan őrzött és álcázott kisváros. A Führer több mint 800 napot töltött itt.

„Meg kell bosszulnom, érted? Ha ezt kiteszed, elkaplak és megöllek. Nem érdekel, mi lesz belőle. Ez tönkre fog tenni. Ez az egyetlen dolog, amiért élek”– így fenyegette meg Dan Burros amerikai nemzetiszocialista és a Ku-Klux-Klan (KKK) prominens tagja a New York Times újságíróját, amikor az egy interjú alkalmával elmondta neki: tud Burros zsidó származásáról.

A Tresigallóban látható városszerkezettel ma akár Olaszország ezernyi pontján találkozhatnánk – feltéve, ha nem tör ki a második világháború.

Amerika gazdasága rossz bőrben van, és ezt nemcsak én mondom, hanem az amerikai média szalagcímei is erről árulkodnak.

A The Base nevű nemzetiszocialista akciócsoport újra aktivizálta magát az Egyesült Államokban, és paramilitáris kiképzőtáborokat hirdet – írja a brit The Guardian.

A politikai korrektség és a „társadalmi béke” megőrzésének hamis mítosza oltárán áldozták fel a brit munkásosztálybeli lányokat, miközben kínzóik, a pakisztáni hátterű bandák tagjai nyíltan hirdették rasszista indítékaikat.

Az 1936-os berlini olimpián egy ismeretlen nő az őrségen áttörve Adolf Hitler székéhez rohant, és megpróbált csókot adni a Führer arcára, a vidám pillanatokat fotó- és filmfelvétel is megörökítette.

Számos olyan kommunista szörnyeteg volt, akik emberek kínzásáért és haláláért feleltek, ezért nem meglepő módon az ő halálukat is rengetegen kívánták. A leginkább gyűlöltebb személy a Szovjetunió kegyetlen diktátora, Sztálin volt, aki egészen rejtélyes körülmények között hunyt el.

A sörpuccs utáni bírósági eljárás akár véget is vethetett volna Adolf Hitler és az NSDAP politikai karrierjének, ám még a per bírája is szimpatizált Németország későbbi vezérének és kancellárjának nézeteivel.

Sven Liebichet, akit most Marla-Svenja Liebich néven tartanak nyilván, hazafias tevékenységért, hivatalosan „gyűlöletkeltésért” ítélték el, és hamarosan megkezdi börtönbüntetését. A hallei hatóság Liebichet a chemnitzi női börtönbe rendelte be.

Az első világháború után, az 1920-30-as években számos kisebb fasiszta, nemzetiszocialista párt alakult meg Magyarországon. Az első egyik legjelentősebb ilyen szerveződés a Böszörmény Zoltán alapította Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt, ismertebb nevükön a Kaszáskeresztes Párt volt. 

1945. május 9-én, éjfél után néhány perccel írták alá a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom hadserege, a Wehrmacht feltétel nélküli megadásáról szóló nyilatkozatot, de ezzel az európai hadszíntéren még nem ért a második világháború.

Charles Augustus Lindbergh (1902–1974) svéd bevándorlók leszármazottjaként látta meg a napvilágot Amerikában.