Kövess minket -on és -en!

Egyenruhákat, zászlókat, jelvényeket, érméket, kitüntetéseket, Adolf Hitler portréit, fegyvereket, lőszereket: több mint nyolcezer, a Nagynémet Birodalom időszakából származó tárgyat találtak a Rio de Janeiro-i rendőrök.

„Soha nem láttam még ilyesmit, úgy éreztem magam, mintha a Becstelen brigantyk című filmbe csöppentem volna” – nyilatkozta Luis Armond, a Rio de Janeiro-i rendőrség parancsnoka, írja a CNN.

A nagyjából 3 millió euró (több mint egymilliárd forint) értékű gyűjteményt egy 58 éves férfi házában találták, akit a szomszédai jelentettek fel, mert az utcán állítólag „gyerekeket környékezett meg”, és „megpróbálta őket az otthonába csalogatni”.

A házkutatás után a gyanúsítottat többek között engedély nélküli fegyvertartással, és „rasszista bűncselekményekkel” vádolták meg, valamint a gyerekpornót is hozzácsapták, ami a szélsőjobboldali politikai disszidensekkel való leszámoláskor bevett gyakorlat szinte mindenhol a világon. Ha elítélik, összesen 30 év börtönbüntetést is kaphat.

A nemzetiszocialista emléktárgyak, melyek a világ különböző pontjairól, online aukciókról származnak, egyelőre a Rio de Janeiro-i rendőrség múzeumába kerülnek.

Kövess minket -on és -en!

Valószínűleg nem számított arra, hogy éppen Izraelben ébred fel egy kórházban az az ENSZ-munkatárs, akinek testét nézetei szerinti nemzetiszocialista tetoválások borítják.

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.

Az izraeli–amerikai támadás megrendítő ereje által kiváltott brutális sokkhatás elmúltával Irán reakciója jelentősen gyengébbnek tűnik, mint tavaly júniusban, pedig USrael ezúttal a legfelső vezetését likvidálta, teljesen nyíltan a szélesebb körű rezsimváltásra való törekvés jegyében.

Lipcsében az antiimperialista és szélsőbaloldali migránsok (Migrantifa) készültek összecsapni a filoszemita, németellenes szélsőbaloldaliakkal (Antifa Ost).

Adolf Hitler kultusza és a nemzetiszocialista korszellem számos neves német és külföldi állampolgár lelkét megihlették az 1930-as, ’40-es években, köztük több olyan ismert hírességét, akikről legtöbben ma már nem is gyanítanák, hogy rajongással tekintettek a Führerre.

Tapasztalataim szerint kétféle módon védekeztek az emberek a lágerélet szörnyűségei ellen: egészségrontással, amitől a mielőbbi hazajutást remélték, és egészségkarbantartással a majdani hazatérés reményében.

Sztálingrádot és Leningrádot leszámítva a második világháború leghosszabb ideig tartó ostroma Budapesten zajlott.

Az 1945. április 5-én zalai leventeként kezdődött amerikai, majd francia fogságom sok megaláztatással és szenvedéssel járt. Az amerikai őrök azzal fogadtak, hogy elszedték ékszereinket, óráinkat, gyűrűinket, kis vagyonkáinkat. 

A bad-kreuznachi amerikai táborban 1945 áprilisa végén megkezdődött a szelektálás: elengedték a betegeket, a lengyeleket, az oroszokat, és elkülönítették a tisztikart. Minket, magyarokat és a németeket vegyesen egy vonatszerelvénnyel Észak-Franciaországba, Torénba irányítottak.

A Harmadik Birodalom főépítésze, Albert Speer 1938. január 28-án állt a nyilvánosság elé a tervekkel, amit a sajtó lelkendezve fogadott.

A Falange hívei közül mintegy 700-an vonultak végig a spanyol fővároson az alkotmány ellen tüntetve, fasiszta jelszavakat skandálva.

Egy észak-német kisvárosból szóló hír háborította fel a németországi zsidókat: egy flensburgi bolt kirakatában a Nagynémet Birodalom időszakát idéző felirat jelent meg. 

A 2026-os év eleje jelentős fordulatot hozott az ausztrál nemzetiszocialista mozgalmak elleni fellépésben. Január közepén hivatalosan is bejelentette feloszlását a népszerű National Socialist Network (Nemzeti Szocialista Hálózat), miután a szövetségi kormány drasztikus szigorításokat vezetett be a szólásszabadság elleni törvényekben.

Immár világos, hogy az Irán elleni háború elindításakor Donald Trump súlyosan alábecsülte Irán kormányát, katonai erejét és népét. Irán megtámadása során ismét a cionista érdekeket helyezte az amerikaiak és a világ érdekei elé.

Az USA és Izrael Irán elleni háborújának első fordulójában az agresszor egyetlen stratégiai célja sem valósult meg: sem a rezsimváltás, sem az iráni atomprogram leállítása, sem pedig az ország ballisztikusrakéta-képességeinek felszámolása.