Kövess minket -on és -en!

A wroclawi malomipari műemlékegyüttest felújítva megőrizték a létesítmény eredeti kovácsoltvas kapuját is, ami most rossz emlékeket idéz a zsidókban.

Össztűz alá került egy lengyel ingatlancég, amiért felújított egy olyan kaput, ami a tiltakozók szerint úgy néz ki, mintha az auschwitzi táborból származna, írja a Daily Mail. A Wroclawban található ipari műemlékegyüttes, a Różanka malom alapos felújításon esett át, aminek részeként megőrizték és felújították a malom eredeti kovácsoltvas kapuját is.

Dominik Gawron Twitter-felhasználó május 24-én közzétett egy fotót a Różanka feliratú kapuról a következőket írva hozzá:

„El kell ismernem, hogy a wrocławi építészek felnőttek a feladathoz.”

A fotó elég hamar körbement a lengyel interneten, és sokan felháborodtak rajta, a Nowe Miasto Różanka loft lakópark kivitelezőit „érzéketlenséggel” vádolva. Azt állítják, hogy nagyon hasonlít az auschwitzi tábor híres kapujára, amin az „Arbeit Macht Frei” felirat áll.

Az egykori malom felújítói a felháborodást látva védekezni kényszerültek. „A létesítményt történelmi műtárgyként őriztük meg és restauráltuk, a revitalizálást a műemlékvédelmi felügyelet hagyta jóvá és ellenőrizte” – nyilatkozta Marek Thorz, a befektető cég illetékese a Tu Wroclaw internetes lapnak.

„A kapu a hely történelméről tanúskodik, és a lengyel kézművesség emlékezete miatt is értékes” – tette hozzá Thorz, emlékeztetve arra, hogy az év elején még lakossági petíció is indult, amiben műemlékvédők felszólították a fejlesztőket, hogy újítsák fel a történelmi Różanka-kaput.

A kapu egyébként így nézett ki a felújítás előtt:

 
Példa a fentihez hasonló vaskapura Magyarországról:
 

 

Lehet, hogy a tiszelt felháborodók képzelőereje szárnyalt túlságosan (már megint)?

Kövess minket -on és -en!

A német rendőrség összehangolt akcióban csapott le Brémában öt német nemzetiszocialistára. A házkutatások során egy puskát, több pisztolyt, késeket, machetéket, valamint nagy mennyiségű propagandanyagot foglaltak le.

1915. április 20-án született Szeleczky Zita, az 1940-es évek első felének egyik legkedveltebb magyar filmsztárja.

A belga főváros, Brüsszel egyik éke az Atomium, amit az 1958-as világkiállításra készítettek. Ugyanerre az expóra egy másik, teljesen őszinte, ma már elképzelhetetlen bemutatót is létrehoztak.

Feszült hangulatban kezdődött az antifa támadások tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken, miután kezdés előtt közel egy órával a Betyársereg, valamint a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Légió Hungária tagjai zászlókkal, csendben tüntettek a törvényszék épülete előtt.

A hatóságok szerint a szélsőjobboldali „Letzte Verteidigungswelle” (Utolsó Védelmi Hullám) csoport célja Németország demokratikus rendszerének összeomlasztása.

1943. október 4-én Himmler Posenben beszédet mondott. Ebben az SS-t „fegyveres rendnek” nevezte, amelynek a jövőben – a Szovjetunió felszámolása után – meg kell védenie Európát az Urálon túli „ázsiai hordáktól”. 

Az I. világháborús vereség után aláírt trianoni békeszerződés a szomszédos államoknak juttatta Magyarország területének kétharmadát, valamint a magyar népesség egyharmadát.

Nyugaton a fehér tömegek az etnomazochizmus (Guillaume Faye) és az önpusztítás között ingadoznak, és ez a magatartás felelőtlen toleranciában nyilvánul meg minden iránt, ami valójában pusztítja a társadalmukat.

Egy békésen folydogáló kis patak az alaszkai Aleut-szigeteken 80 éven át hivatalosan a „Nazi Creek” nevet viselte – egészen máig.

A zsidó szervezet ismét jó érzékkel találta meg a legnagyobb problémát, ami Magyarországot sújtja.

Az első világháborút követő nemzetközi megszorítások nem kedveztek, sőt hatalmas hátrányt jelentettek a magyar harckocsizás kialakulásának és fejlődésének.

Erdély védelmével és a Déli-Kárpátok birtokbavételének kérdésével a magyar minisztertanács először 1944. augusztus 25-én foglalkozott rendkívüli ülés keretében.

Az 1944. december 22-én megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány még Debrecenben volt, amikor magyar területekről elhurcolt civilek hozzátartozói a kormány közbenjárását kérő levelek ezreit küldték a Külügyminisztériumba.

Hungáriát egy földalatti pályaudvarral és egy autópályával kötötték volna össze Budapesttel, többek között egy 250 méter magas felhőkarcolót és egy 25 ezer fős egyetemvárost is akartak a háború befejezése után építeni a Budaörs feletti Csíki-hegyekben.

Az Egyesült Államok példáját követve az Antifa mozgalom terrorszervezetté minősítését kezdeményezte a magyar kormány az Európai Unióban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben.