Kövess minket -on és -en!

A wroclawi malomipari műemlékegyüttest felújítva megőrizték a létesítmény eredeti kovácsoltvas kapuját is, ami most rossz emlékeket idéz a zsidókban.

Össztűz alá került egy lengyel ingatlancég, amiért felújított egy olyan kaput, ami a tiltakozók szerint úgy néz ki, mintha az auschwitzi táborból származna, írja a Daily Mail. A Wroclawban található ipari műemlékegyüttes, a Różanka malom alapos felújításon esett át, aminek részeként megőrizték és felújították a malom eredeti kovácsoltvas kapuját is.

Dominik Gawron Twitter-felhasználó május 24-én közzétett egy fotót a Różanka feliratú kapuról a következőket írva hozzá:

„El kell ismernem, hogy a wrocławi építészek felnőttek a feladathoz.”

A fotó elég hamar körbement a lengyel interneten, és sokan felháborodtak rajta, a Nowe Miasto Różanka loft lakópark kivitelezőit „érzéketlenséggel” vádolva. Azt állítják, hogy nagyon hasonlít az auschwitzi tábor híres kapujára, amin az „Arbeit Macht Frei” felirat áll.

Az egykori malom felújítói a felháborodást látva védekezni kényszerültek. „A létesítményt történelmi műtárgyként őriztük meg és restauráltuk, a revitalizálást a műemlékvédelmi felügyelet hagyta jóvá és ellenőrizte” – nyilatkozta Marek Thorz, a befektető cég illetékese a Tu Wroclaw internetes lapnak.

„A kapu a hely történelméről tanúskodik, és a lengyel kézművesség emlékezete miatt is értékes” – tette hozzá Thorz, emlékeztetve arra, hogy az év elején még lakossági petíció is indult, amiben műemlékvédők felszólították a fejlesztőket, hogy újítsák fel a történelmi Różanka-kaput.

A kapu egyébként így nézett ki a felújítás előtt:

 
Példa a fentihez hasonló vaskapura Magyarországról:
 

 

Lehet, hogy a tiszelt felháborodók képzelőereje szárnyalt túlságosan (már megint)?

Kövess minket -on és -en!

1944. október kilencedikétől kezdett el kibontakozni Debrecen és a Hortobágy térségében az a három hétig tartó ütközet, amely a kurszki csata után a második világháború legnagyobb páncélos összecsapása volt.

Az első világháború után, az 1920-30-as években számos kisebb fasiszta, nemzetiszocialista párt alakult meg Magyarországon. Az első egyik legjelentősebb ilyen szerveződés a Böszörmény Zoltán alapította Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt, ismertebb nevükön a Kaszáskeresztes Párt volt. 

Bár a Harmadik Birodalomban leginkább a férfiak töltöttek be befolyásos szerepet, akadtak olyan asszonyok is, akik vezető pozíciót kaptak. Közéjük tartozott a birodalom legmagasabb rangú nője, Gertrud Scholtz-Klink is.

Sorsfordító nap volt 1956. október 25. Máig nem teljesen tisztázott okokból a Parlament elé vonuló fegyvertelen tüntetőkbe tankokból és gépfegyverekből belelőttek az épület védelmére odarendelt orosz katonák és az ÁVH kirendelt fegyveresei. A forradalom és szabadságharc ettől a vérengzéstől vált igazán szovjetellenessé.

Az athéni fellebbviteli bíróság szerdai jogerős ítéletében bűnszervezetnek nyilvánította a nemzetiszocialista gyökerű Arany Hajnal pártot, és helybenhagyta az öt és fél évvel ezelőtti elsőfokú ítéletet, amely 42 tagjukat bűnösnek találta.

Kevesen tudják, hogy a második világégés idején a Szent Korona földjét védő honvédeink a német fegyvertársaktól igazi nagymacskákat is kaptak. A magyar kezek által megszelídített ragadozók sokszor nagyot haraptak a vörös rém testéből. A legsikeresebb vadász Tarczay Ervin páncélos százados volt.

Az Olasz Zsidó Hitközségek Uniója (UCEI), valamint a Milánói, Bolognai és Római Zsidó Hitközségek felháborodva ítélik el a milánói, bolognai és római demonstrációkon történteket, amit erőszakos antiszemita incidensek zavartak meg.

Olaszország a zsidó-liberális történészek ítélete szerint mind a mai napig „nem nézett szembe” az 1922-tól 1943-ig tartó időszakkal.

Az 1936-os berlini olimpián egy ismeretlen nő az őrségen áttörve Adolf Hitler székéhez rohant, és megpróbált csókot adni a Führer arcára, a vidám pillanatokat fotó- és filmfelvétel is megörökítette.

Az ember által használt egyik legősibb szimbólumot, a horogkeresztet a modern kori Európában a régészeti és archeológiai kutatások tették ismertté az 1880-1920-as években, és mint a jó szerencse szimbóluma terjedt el széleskörűen.

Újra megméretteti magát a namíbiai regionális választásokon Adolf Hitler, aki elsősorban nem a politikai teljesítménye, hanem a neve miatt visszatérő nemzetközi hírforrás. A beszámolója szerint Hitlert öt évvel ezelőtt a szavazatok 80 százalékát szerezte meg. 

A hatóságok szerint a szélsőjobboldali „Letzte Verteidigungswelle” (Utolsó Védelmi Hullám) csoport célja Németország demokratikus rendszerének összeomlasztása.

Diszkréten szállították le a nyomozók Ulain Ferencet a Bécs felé tartó gyorsvonatról. Bár a nemzetgyűlési képviselő és ügyvéd meghallgatása és társainak elfogása minden paláver nélkül történt meg, az ügy mégis nagyot robbant.

Miután Izrael hat Hirosimára elegendő (százezer tonna) bombát dobott Gázára, elpusztítva infrastruktúrájának 92 százalékát (436 ezer épületet) és megölve legalább 61 ezer (főleg polgári) lakosát, most az enklávé teljes elfoglalását tervezi.

Gömbös Gyula egykori miniszterelnök fia katonatisztként fontos szerepet játszott a magyar rohamtüzérség létrehozásában. Gömbös Ernő a nyilas hatalomátvétel után Szálasi Ferenc mellett szolgált szárnysegédként.