Öt kiló német világháborús lőszert találtak egy lakóépület padlásán – egy Luger P08 is ott lapult

Kövess minket -on és -en!

Több kilogramm második világháborús lőszert találtak egy bontásra ítélt lakóépület padlásán a Veszprém megyei Úrkúton – közölte a Magyar Honvédség tűzszerész ezrede hétfőn a Facebook-oldalán.

A közelmúltban építkezés közben került elő a csaknem öt kilogramm német gyártmányú, második világháborús Mauser lőszer.

A lebontásra ítélt lakóépület padlástán feltételezhetően évtizedekkel ezelőtt rejthettek el a lövedékek mellett egy mára már erősen korrodált állapotú, német Luger P08 öntöltő pisztolyt is, a hozzá tartozó teli tárral - tették hozzá.

Archívum

Az eszközöket a tűzszerészek a Magyar Honvédség központi gyűjtőhelyére szállították. Felvették a kapcsolatot a hadtörténeti intézettel is, amelynek munkatársai megvizsgálják majd az előkerült lőfegyvert - áll a bejegyzésben.

Kövess minket -on és -en!

Az 1944. december 22-én megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány még Debrecenben volt, amikor magyar területekről elhurcolt civilek hozzátartozói a kormány közbenjárását kérő levelek ezreit küldték a Külügyminisztériumba.

Bár gyors javítást ígértek, végül 6 hónapba telt, hogy javítsák a Gemini történelmileg pontatlan emberábrázolását a Google-nél.

Három brit szélsőjobboldali aktivista olyan akciókat tervezett, amelynek célja mecsetek vagy zsinagógák elleni támadás lett volna, legalábbis a vádak szerint.

Alulírottak, a magyar igazság érvényesítésére alkalmas kedvező történelmi pillanatot felismerve, továbbá magyar hazánkhoz és nemzetünkhöz való olthatatlan szeretetünktől és hűségünktől vezérelve, a magyar összetartozás jegyében nem nézhetjük tovább tétlenül és szótlanul, hogy a történelem által felkínált újabb esélyt szalasszon el nemzetünk az igazságtalan és önrendelkezési jogot sárba tipró diktátumok által szabott határok felülvizsgáltatására.

A kisinyovi vasúti láger udvarán mukába indulásra sorakoztunk fel 1946 januárjában az egyik reggelen. Egyszer csak kiáll a munkaelosztó tiszt, és 6 fő jelentkezőt kér vágóhídi munkára.

Egy norvég anya meglepődve fedezte fel, hogy Adolf Hitler Mein Kampf című könyve a legnépszerűbb kötetek között van egy gyerekeknek szóló digitális olvasási kampányban – jelentette a norvég TV2 a Budstikka újságra hivatkozva.

A berdicsevi munkatáborban mostoha viszonyok uralkodtak. Először fel kellett építeni szállásunkat, kitermelni a hozzá szükséges anyagokat, rendezni kellett a terepet.

Harrisburg belvárosában a Blood Tribe fehér fajvédő, nemzetiszocialista csoport tartott demonstrációt, amelyet a zsidók és liberálisok hisztérikusan elítélték, mondván, hogy a résztvevők „gyűlöletkeltő üzenetet terjesztettek, és álarcok mögé bújtak, hogy elrejtsék kilétüket”.

Szovjet hadijelentések szerint 1945. április 4-én fejeződtek be Magyarországon a második világháborús harci cselekmények, amikor a Vörös Hadsereg "kiűzte" az utolsó német egységeket.

Korábban az athéni magyar nagykövetet támadták meg szélsőbaloldaliak, most Stuttgartban rongálták meg a magyar konzulátus épületét a Budapesten fogva tartott bűnöző, Ravi Trux elvtársai. Az esetről a Stuttgarter Nachrichten nyomán a Magyar Jelen számolt be.

A kelet-poroszországi Farkasverem olyan volt, akár egy szigorúan őrzött és álcázott kisváros. A Führer több mint 800 napot töltött itt.

A világháborús légi harcokban a légi fölényt a vadászgépek vívták ki. Azok teljesítményében pedig igen nagy szerepe volt a hajtóművek teljesítményének. A mostani cikkünkben ennek járunk utána a Luftwaffe esetében.

Az aHang nevű baloldali civilszervezet egyik koordinátora fordult Budapest rendőr-főkapitányához, hogy betiltasson vele egy magánrendezvényt – írja a Magyar Jelen.

Felmérések szerint az amerikai nép nem akar háborút. Legalábbis momentán még nem, de csak médiakampány kérdése az egész. Kezdetben a második világháborúba is vonakodott belépni, aztán a sajtónak köszönhetően már égett a vágytól, hogy Sztálin segítségére siessen.

Egy angol nemzetiszocialista éppen a saját fehér fajvédő kiáltványát írta, amikor elfogták a rendőrök, amiért megszúrt egy invazív migránst a mellkasán.

A Budapest elfoglalásáért vívott ütközet Sztálingrád, Varsó és Berlin mellett a második világháború egyik legpusztítóbb városostromaként vonult be az egyetemes történetírásba.

Szovjet-Oroszországban nyilvános szeánszokon kötelezték önkritikára a rezsim által ideológiai-politikai ellenségeknek tekintett elemeket (burzsujokat, kulákokat, értelmiségieket) veleszületett társadalmi kiváltságaik levezekléseként.

Magyarországról körülbelül 800 ezer embert hurcoltak el, mintegy húszezren sosem tértek vissza. Az elhurcoltak közül 60-65 ezer volt a magyarországi német.

A ceglédi táborban 1945 elején mint elhurcoltakat bevagoníroztak bennünket, azzal a mesével, hogy Debrecenbe visznek, és ott az új magyar hadsereg tagjai leszünk.

A Luftwaffe vezetői korán felismerték, hogy egy képzett pilóta nagyon sokat ér.

Azok, akik ma a szabadságért harcolnak - ezek a bátor emberek, akik az életüket és a vagyonukat kockáztatják fajuk és kultúrájuk védelmében -, az idejük és energiájuk nagy részét azzal töltik, hogy meghatározzák és leírják az "ellenséget".

Budapest, ha egy személy lenne és mesélni tudna, valószínűleg az a fajta ember lenne, akit bár ütött-rúgott élete során a sors, mégis minden alkalommal képes volt összeszedni magát és felkelni a sárból, miközben levegővételnyi szünetet alig hagyva, lelkesen mesélné a történeteit egy füstös kis kocsmában egy jó hideg fröccs mellett.

Négy évtized telt el azóta, hogy az ENSZ Közgyűlése 1975. november 10-én a cionizmust a „rasszizmus és faji megkülönböztetés” egyik formájával azonosította, egyértelműen elítélve Izrael alapító ideológiáját.

Amikor az Egyesült Államokban zajló társadalmi felforgatás jellemzésére az "afrobolsevizmus" fogalmat használom, egyesek azt gondolhatják, hogy ez csak egy üres szófordulat, egy propagandisztikus szólam a részemről, bármiféle tartalom nélkül.

Azokban a napokban, amikor Európa a második világháború végén megszabadult "a fasizmus igájától", a modern történelem legnagyobb tömeges nemi erőszakja zajlott. Berlin asszonyai valósággal rettegtek a betörő szovjetektől, akik elől nem volt menekvés. 

Budapesti, Üllői úti lakásomon kerültem fogságba 1945. január 18-án mint tanuló: az óvóhelyről vittek el, sebesülten.

1915. június 23-án kezdődött az a több mint két évig elhúzódó összecsapás-sorozat az észak-olaszországi Isonzó folyó mentén, amelyben az első világháborúban elesett több mint ötszázezer magyar katona mintegy fele lelte halálát.