Terrorizmusra hivatkozva tömegesen cenzúrázza a jobboldaliakat a Facebook

Kövess minket -on és -en!

A cenzorokat leleplező legújabb akció főszereplője Zach McElroy, volt Facebook-alkalmazott. A felvételekből kiderült, hogy a moderátorok akkor is törlik a Trumpot támogató bejegyzéseket, ha azok nem ütköznek a platform "közösségi alapelveibe".

Az egyik moderátort arról kérdezték a rejtett kamerás felvételen, hogy törli-e az összes konzervatív tartalmat, ami elé kerül, mire azt felelte:

"Igen! Lesz*rom, én törlöm őket."

Hírek

Ugyanez a moderátor a felhasználói feltételeket sértő Trump-ellenes bejegyzésekkel kapcsolatban elmondta, hogy "azokat bár törölnie kellene, de ő fent hagyja őket."

A titkos felvételek között akad egy olyan is, amely szerint a moderátorok túlnyomó többsége az összes Trump-féle Make America Great Again (MAGA) sapkás képet törli.

"Ha valaki MAGA sapkát visel, azt terrorizmusért törlöm. Azt hiszem a többiek is ezt csinálják"

– hallhatjuk Lara Kontakos Facebook-moderátort a felvételen.

A Facebook tampai irodájáról készült leleplező anyag azért különösen fontos, mert Mark Zuckerberg, a Facebook hipokrita vezérigazgatója korábban váltig állította, hogy pusztán politikai nézetek alapján nem törölnek tartalmakat. Az új felvételekből kiderül azonban, hogy ez természetesen közel sem igaz.

A volt Facebook-alkalmazott elárulta azt is, hogya Facebook algoritmusa által cenzúrázott tartalmak 75-80 százalékban republikánus-konzervatív bejegyzések. Majd hozzátette, hogy bár az algoritmus nem egy intelligens személy, viszont intelligens személyek programozták olyanra, hogy így működjön.

A felvételek alapján egyértelmű továbbá az is, hogy a Facebook a baloldali, demokrata párti érdekeknek megfelelően befolyásolja a felhasználókat. Bár Mark Zuckerberg eddig azt állította, hogy nem avatkoznak bele a politikába, a korábban és most is leleplezett cenzúra-gyakorlatukkal mégis világszinten befolyásolhatják például a választások kimenetelét.

Alábbiakban a leleplező videó angol nyelven:

Archívum

Kövess minket -on és -en!

Volt idő, amikor az egyesített Európát úgy mutatták be, mint egy versenyképes bástyát az Egyesült Államokkal szemben, mint egy olyan szupranacionális szervezetet, amely megfelelő kritikus tömeggel rendelkezik ahhoz, hogy érvényesíteni tudja magát a nemzetközi színtéren.

A Magyar Március 1946 óta nemcsak a szabadságharcot jelenti nekünk, hanem miként az 1849-es és 1956-os október, a mártíromságot is. 1946. március 12-én végezték ki Szálasi Ferenc Nemzetvezetőt.

Az 1980-as, 90-es évek voltak a futballmezek aranykorszaka, amikor a könnyű poliészterből készült trikók leváltották a kevésbé szellőző és nehéz pamutmezeket.

Manapság Európát alapjában véve két erő fenyegeti, az egyik kívülről, a másik belülről. Az egyik strukturális, a másik pusztán reakciós: egyrészt az Amerika-központú neoliberális kozmopolitizmus, amelyet Davosban a Wall Street-i finánctőke képvisel Larry Finkkel, a BlackRock főnökével az élén, másrészt az európai szeparatista-szuverenista „ötödik hadoszlop”, amely ugyanennek a hatalomnak udvarol áldás reményében.

Donald Trump háborúval kapcsolatos retorikája olyan, mintha egy skizoid bohócot hallgatnánk. Az egyik nap azzal dicsekszik, hogy a „Midnight Hammer” hadművelet Irán atomlétesítményeit kráterekkel teli parkolóvá változtatta, a következőn pedig azzal riogat, hogy az iráni atomfenyegetés olyan létfontosságú vészhelyzet, amely közös amerikai–izraeli támadást igényel. 

1987. augusztus 17-én repült világgá a hír, hogy Rudolf Hess, Hitler egykori helyettese, a Nürnbergben életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt "nemzetiszocialista háborús főbűnös", a spandaui fegyház utolsó foglyaként, 93 éves korában meghalt.

A 84 éves Bosnyák Imrét, a Nyilaskeresztes Párt egykori propagandistáját, 1997. augusztus 24-én temették a Rákoskeresztúri köztemető 298-as parcellájába.

Hungáriát egy földalatti pályaudvarral és egy autópályával kötötték volna össze Budapesttel, többek között egy 250 méter magas felhőkarcolót és egy 25 ezer fős egyetemvárost is akartak a háború befejezése után építeni a Budaörs feletti Csíki-hegyekben.

1945 februárjáig Európa egyik legszebb barokk városát, az Elba menti Firenzeként is emlegetett Drezdát megkímélte a második világháború vérzivatara, és elkerülték az 1943 nyara óta folyamatos, a Németországot romba döntő szövetséges terrorbombázások.

A szélsőbaloldali, kommunista szellemiségű Mérce azon sajnálkozik, hogy úgy tűnik, idén nem várt akadályokba ütközik a szokásos tiltakozás a Becsület napja ellen. Érdemes azonban tényszerűen végigjárni az állításaikat.

A 32 éves Joel Davist szerdán tartóztatták le gyűlöletre való uszítás és félelemkeltés vádjával Ausztráliában. A letartóztatásra azt követően került sor, hogy a rendőrséget éles kritikák érték az antiszemitizmussal foglalkozó királyi bizottság előtt.

Adolf Hitler kultusza és a nemzetiszocialista korszellem számos neves német és külföldi állampolgár lelkét megihlették az 1930-as, ’40-es években, köztük több olyan ismert hírességét, akikről legtöbben ma már nem is gyanítanák, hogy rajongással tekintettek a Führerre.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

Charles Augustus Lindbergh (1902–1974) svéd bevándorlók leszármazottjaként látta meg a napvilágot Amerikában.

Bűnösnek vallotta magát a glasgow-i Legfelsőbb Bíróságon az a nemzetiszocialista, Hitler által inspirált skóciai tinédzser, aki egy mecsetben tervezett mészárlást, és ennek érdekében úgy tett, mintha áttért volna az iszlámra, hogy bejuthasson oda, írja a Sky News. 

1944. április 3-án szép, napos, szélcsendes tavaszi reggel és délelőtt köszöntötte a főváros és környéke lakóit.

47 éven át egy titokzatos spanyol család tulajdonában voltak azok a sokáig ismeretlen fotók, amelyek az 1967-ben a bolíviai hadsereg által kivégzett Che Guevara holttestéről készültek. 

1943. április 13-án a berlini rádió adta hírül, hogy a német megszállás alatt lévő Szmolenszk környékén, a katyni erdőben tömegsírokat találtak, amelyek az 1939 szeptemberében szovjet hadifogságba esett és az NKVD által agyonlőtt lengyel katonatisztek holttesteinek ezreit rejtették.

1943. január 12-én, nagyjából -35 fokos hidegben zajlott a Vörös Hadsereg által vezérelt doni áttörés az arcvonal északi részén, az urivi hídfőnél.

Április negyedike, vagy ahogyan az 1945 után kiépülő kommunista diktatúra kánonjában szerepelt, a felszabadulás, nem csak a pártállam piros betűs ünnepének, hanem négy évtizeden át a rendszer legfontosabb legitimációs pontjának számított, és nem véletlenül.

A nemzetiszocialista párt és az 1933-1945 közötti német rendszer egyik legfontosabb alapja a Hitlerjugend néven ismert ifjúsági szervezet volt, amelynek szinte kivétel nélkül valamennyi korabeli német gyermek a tagjává vált.

Minden genocídium előfeltétele a megcélzott (kiirtandó, megtizedelendő, elűzendő) népcsoport dehumanizálása. Nyugaton és főleg Amerikában manapság a fehéreket szisztematikusan megfosztják ember voltuktól azzal, hogy azt sugallják nekik: a ti életetek nem számít.

Nincs olyan harckocsi a II. világháború történetében, mely a Tigrisnél jobban jelképezné a hitleri Németország páncéloserejének ütőképességét.

1945. február 11-én Budapest védői lőszer és élelmiszer hiánya miatt úgy határoztak, hogy a még éppen maradt néhány páncélos fedezete alatt megkísérlik az ostromgyűrű áttörését és ha sikerül, átvágják magukat a német-magyar vonalig.

II. Vilmos császár zeppelinjei az első világháború folyamán 1915 és 1918 között a kor repülőgépei által nem vagy csak nehezen elérhető magasságokból dobták le nehezéküket.

Akármennyi bűnnel is vádolják, a Führer is csak ember volt, aki ráérős óráikban sokszor egészen hétköznapi hobbiknak hódolt.

Felső-Ausztriában, a Steyr folyó közelében ért bennünket 1945. május 9-e. Másnap vagy harmincan buszra szálltunk azzal, hogy Budapestig meg sem állunk.