Kövess minket -on és -en!

A fehérgyűlölő mozgalom vezetői szerint a feketék nyerték meg a választásokat Bidennek.

Levelet írt Joe Bidennek, az Egyesült Államok januárban hivatalba lépő elnökének Patrisse Cullors, a Black Lives Matter mozgalom egyik vezetője.

Cullors szerint Biden a néger szavazóknak köszönheti győzelmét, ezért el is várnak valamit cserébe.

"Mint ahogyan sokan mások, mi is megkönnyebbültünk, hogy Trump kormányzásának korszaka a végéhez közeledik" – idézte Cullors Bidennek és leendő alelnökének, Kamala Harrisnek címzett, szombaton írt és most nyilvánosságra került levelét a Newsweek magazin. "A néger szavazók kifejezett támogatása nélkül egészen más választási eredményeket láthattunk volna."

Röviden: ezeket a választásokat a négerek nyerték meg – véli a BLM mozgalom egyik vezetője.

Patrisse Cullors személyes találkozót kért Joe Bidentől, hogy átbeszélhessék azokat az elvárásokat, amelyeket a mozgalom a demokrata politikus elnöksége iránt táplál, valamint ígéreteket kapjanak a négerek ügyének támogatására.

"Szeretnénk kapni valamit a szavazatainkért. Azt akarjuk, hogy meghalljanak minket, és az ügyünket prioritással kezeljék" – írta levelében Cullors.

Az exit poll felmérések szerint a néger szavazók 87 százaléka szavazott Bidenre, miközben csupán 12 százalékuk választotta Donald Trump hivatalban lévő elnököt. E szavazatok nélkül valóban aligha jöhetett volna össze Biden győzelme olyan csatatér államokban, mint Wisconsin, Pennsylvania vagy Michigan.

Győzelmi beszédében mind Joe Biden, mind Kamala Harris külön megköszönte a néger szavazók voksait.

"Az afrikai amerikai közösség ismét kiállt mellettem. Mindig mögöttem állnak, én pedig mellettük" – idézte Bident a Foxnews amerikai hírportál.

A jamaikai és indiai szülőktől származó Kamala Harris az Egyesült Államok első női alelnöke lesz, de az alelnökök sorában ez idáig nem volt még sem néger, sem indiai hátterű politikus.

Joe Biden alelnöke, Kamala Harris korábban is több nyilatkozatában támogatta a BLM mozgalmat, a rendőrség és a büntető igazságszolgáltatási rendszer szétzilálását követelve. Szeptember 25-ei nyilatkozatában Harris a következőket mondta:

"Semmi, amit elértünk a fejlődésünk során, elsősorban az állampolgári jogok terén, nem történt harc nélkül, ezért ezeket a tiltakozásokat az országunkban mindig is az evolúció lényeges alkotóelemeként fogom értelmezni – a valódi demokrácia lényeges alkotóelemeként"  – idézte Harrist a New York Post.

A leendő alelnök nyilatkozatai után többen bírálták Harrist, amiért nem tett különbséget a BLM-maszlag és az erőszakos cselekedetek között. A tüntetéshullámot és fosztogatásokat átélt vállalkozások például felhívták a figyelmét, hogy kérdezze meg a tönkretett üzleteket, mennyire érzik magukat fejlettebbnek.

Kövess minket -on és -en!

Erre már sokan nem emlékeznek: 1919 júliusában a hajdúböszörményi "Ébredő"-nyomda tulajdonosa, Szabó Ferenc kirakatában megjelent egy plakát. Rajta kormánykerék, amelyet egy kemény kéz fog.

A második világháborúban elesett német katona földi maradványait tárták fel Kecskeméten a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadisírgondozó és Hőskultusz Igazgatóság munkatársai.

Donald Trump háborúval kapcsolatos retorikája olyan, mintha egy skizoid bohócot hallgatnánk. Az egyik nap azzal dicsekszik, hogy a „Midnight Hammer” hadművelet Irán atomlétesítményeit kráterekkel teli parkolóvá változtatta, a következőn pedig azzal riogat, hogy az iráni atomfenyegetés olyan létfontosságú vészhelyzet, amely közös amerikai–izraeli támadást igényel. 

A mai Németország nemzeti szocialista szellemben fölnevelkedett fiataljai talán el sem tudják képzelni azt a világot és azokat az állapotokat, amelyek abban az időben uralkodtak, amikor tort ült a német birodalomban a weimari szellem.

Fáklyás felvonulással emlékeztek meg Kijevben, Lembergben és más városokban a második világháborús vezető, a tengellyel szövetséges Sztepan Bandera 117. születésnapjáról.

A német rendőrség a minap másodszorra hajtott végre több tartományban razziát a Der Schelm nevű nemzetiszocialista könyvkiadó ellen. Ezzel egyidőben Spanyolországban és Lengyelországban is végrehajtottak az ottani hatóságok házkutatásokat a német rendőrállam kérésére.

Immár világos, hogy az Irán elleni háború elindításakor Donald Trump súlyosan alábecsülte Irán kormányát, katonai erejét és népét. Irán megtámadása során ismét a cionista érdekeket helyezte az amerikaiak és a világ érdekei elé.

Egy svájci egyetem kiállítást szentelt az egykori olasz diktátor, Benito Mussolini díszdoktori elismerésének, reflektorfénybe állítva a múlt század harmincas éveiben a fasiszta kormány és a svájci társadalom között szövődött kapcsolatokat.

A Tresigallóban látható városszerkezettel ma akár Olaszország ezernyi pontján találkozhatnánk – feltéve, ha nem tör ki a második világháború.

Hungáriát egy földalatti pályaudvarral és egy autópályával kötötték volna össze Budapesttel, többek között egy 250 méter magas felhőkarcolót és egy 25 ezer fős egyetemvárost is akartak a háború befejezése után építeni a Budaörs feletti Csíki-hegyekben.

Amerika gazdasága rossz bőrben van, és ezt nemcsak én mondom, hanem az amerikai média szalagcímei is erről árulkodnak.

A szélsőbaloldali, kommunista szellemiségű Mérce azon sajnálkozik, hogy úgy tűnik, idén nem várt akadályokba ütközik a szokásos tiltakozás a Becsület napja ellen. Érdemes azonban tényszerűen végigjárni az állításaikat.

A kanadai közszolgálati média (CBC) egy belső kormányzati jelentésre hivatkozva kongatja a vészharangot: eszerint az országban gombamód szaporodnak az úgynevezett „aktív klubok” (Active Clubs).

A Szálasi-kormánynak a Sándor palota sárga termében tartott utolsó minisztertanácsai már nyomasztó légkörben folytak le. A város szélén ott állt az ellenséges, politrukoktól agyontűzdelt Vörös Hadsereg és közben fenn a Várban minisztertanácsot tartottak.

A Budapest elfoglalásáért vívott ütközet Sztálingrád, Varsó és Berlin mellett a második világháború egyik legpusztítóbb városostromaként vonult be az egyetemes történetírásba.