A Black Lives Matter mozgalom követelésekkel fordult Joe Bidenhez

Magyar Nemzet

Kövess minket -on és -en!

A fehérgyűlölő mozgalom vezetői szerint a feketék nyerték meg a választásokat Bidennek.

Levelet írt Joe Bidennek, az Egyesült Államok januárban hivatalba lépő elnökének Patrisse Cullors, a Black Lives Matter mozgalom egyik vezetője.

Cullors szerint Biden a néger szavazóknak köszönheti győzelmét, ezért el is várnak valamit cserébe.

Archívum

"Mint ahogyan sokan mások, mi is megkönnyebbültünk, hogy Trump kormányzásának korszaka a végéhez közeledik" – idézte Cullors Bidennek és leendő alelnökének, Kamala Harrisnek címzett, szombaton írt és most nyilvánosságra került levelét a Newsweek magazin. "A néger szavazók kifejezett támogatása nélkül egészen más választási eredményeket láthattunk volna."

Röviden: ezeket a választásokat a négerek nyerték meg – véli a BLM mozgalom egyik vezetője.

Patrisse Cullors személyes találkozót kért Joe Bidentől, hogy átbeszélhessék azokat az elvárásokat, amelyeket a mozgalom a demokrata politikus elnöksége iránt táplál, valamint ígéreteket kapjanak a négerek ügyének támogatására.

"Szeretnénk kapni valamit a szavazatainkért. Azt akarjuk, hogy meghalljanak minket, és az ügyünket prioritással kezeljék" – írta levelében Cullors.

Az exit poll felmérések szerint a néger szavazók 87 százaléka szavazott Bidenre, miközben csupán 12 százalékuk választotta Donald Trump hivatalban lévő elnököt. E szavazatok nélkül valóban aligha jöhetett volna össze Biden győzelme olyan csatatér államokban, mint Wisconsin, Pennsylvania vagy Michigan.

Győzelmi beszédében mind Joe Biden, mind Kamala Harris külön megköszönte a néger szavazók voksait.

"Az afrikai amerikai közösség ismét kiállt mellettem. Mindig mögöttem állnak, én pedig mellettük" – idézte Bident a Foxnews amerikai hírportál.

A jamaikai és indiai szülőktől származó Kamala Harris az Egyesült Államok első női alelnöke lesz, de az alelnökök sorában ez idáig nem volt még sem néger, sem indiai hátterű politikus.

Archívum

Joe Biden alelnöke, Kamala Harris korábban is több nyilatkozatában támogatta a BLM mozgalmat, a rendőrség és a büntető igazságszolgáltatási rendszer szétzilálását követelve. Szeptember 25-ei nyilatkozatában Harris a következőket mondta:

"Semmi, amit elértünk a fejlődésünk során, elsősorban az állampolgári jogok terén, nem történt harc nélkül, ezért ezeket a tiltakozásokat az országunkban mindig is az evolúció lényeges alkotóelemeként fogom értelmezni – a valódi demokrácia lényeges alkotóelemeként"  – idézte Harrist a New York Post.

A leendő alelnök nyilatkozatai után többen bírálták Harrist, amiért nem tett különbséget a BLM-maszlag és az erőszakos cselekedetek között. A tüntetéshullámot és fosztogatásokat átélt vállalkozások például felhívták a figyelmét, hogy kérdezze meg a tönkretett üzleteket, mennyire érzik magukat fejlettebbnek.

Kövess minket -on és -en!

Gázában zavartalanul folytatódik a népirtás? Lépjünk tovább. Trump elsumákolja az Epstein-akták nyilvánosságra hozatalát? Felejtsük el az egészet. Cincinnatiban fehéreket lincselnek a négerek? Mindennapos eset, kit érdekel.

Erdély védelmével és a Déli-Kárpátok birtokbavételének kérdésével a magyar minisztertanács először 1944. augusztus 25-én foglalkozott rendkívüli ülés keretében.

Tanúk, trombitálás, skandálás – ismét hangosan vette kezdetét a 2023-as antifa támadások tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken. A teremben Simion Trux ismét a bv. kommandósai gyűrűjében érkezett, a padsorokban a német vádlott antifa szimpatizánsaival, eközben az utcán többször is kiabálva követeltek a terroristáknak szabadságot.

Csúrog, Zsablya, Temerin, Mozsor, Bácsföldvár, Óbecse, Péterréve – Nagy-Magyarországhoz tartozó délvidéki települések. 1944 október végén magyar könnyel és magyar vérrel áztatott helységek: szerb partizánok által ártatlan magyarok ellen elkövetett tömeggyilkosságok színhelyei.

Trump által a kampány során beígért gazdasági csodának egyelőre nem látszódnak még az előjelei sem, éppen ellenkezőleg. 

A zsidó szervezet ismét jó érzékkel találta meg a legnagyobb problémát, ami Magyarországot sújtja.

Miközben a világ lélegzetét visszafojtva figyeli az USA és Izrael Irán elleni háborújának most éppen „béketárgyalással” álcázott állását, a közel-keleti terrorállam Libanont bombázza, ráadásul az „Örök sötétség” (sic!) hadműveleti név alatt.

Adolf Hitler kultusza és a nemzetiszocialista korszellem számos neves német és külföldi állampolgár lelkét megihlették az 1930-as, ’40-es években, köztük több olyan ismert hírességét, akikről legtöbben ma már nem is gyanítanák, hogy rajongással tekintettek a Führerre.

Egy észak-német kisvárosból szóló hír háborította fel a németországi zsidókat: egy flensburgi bolt kirakatában a Nagynémet Birodalom időszakát idéző felirat jelent meg. 

„Magyarország egy Franciaországban menedékstátuszt kapott szír antifasiszta kiadását kéri, akit a magyar hatóságok azzal vádolnak, hogy erőszakcselekményeket követett el egy budapesti gyűlésen” – közölte a párizsi fellebbviteli bíróság.

Az ausztrál hatóságok visszavonták egy brit férfi vízumát, miután a gyanú szerint nemzetiszocialista jelképeket terjesztett és „erőszakra uszított” a zsidókkal szemben. Ausztrália belügyminisztere megerősítette, hogy megtették az előkészületeket a férfi kiutasítására.

Churchill már egy 1941. október 25-i beszédében a háború egyik céljaként jelölte meg az ellenség politikai és társadalmi elitje körében végzett tömeges kivégzéseket.

Rákosi néhány bőrönddel, felesége és orvosa társaságában utazott a Szovjetunióba. Abban reménykedett, hogy néhány hét, esetleg néhány hónap múlva visszatérhet Magyarországra, de végül a Szovjetunióban érte a halál.

Az első világháború után, az 1920-30-as években számos kisebb fasiszta, nemzetiszocialista párt alakult meg Magyarországon. Az első egyik legjelentősebb ilyen szerveződés a Böszörmény Zoltán alapította Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt, ismertebb nevükön a Kaszáskeresztes Párt volt. 

A német hatóságok letartóztattak egy férfit, akit azzal vádolnak, hogy saját vérével horogkereszteket festett épületekre, valamint csaknem 50 járműre a hesseni Hanau városában.

Még az ellene gyűlölködők is elismerik, hogy Adolf Hitler kiváló szónok volt, lelkesítő beszédeivel pedig mindig tűzbe tudta hozni népes közönségét.

Nyolc évtizednyi piacdemokrácia, konzumidiotizmus, feminista imperializmus és rendszerszintű férfiellenesség nyomán a nyugati fehér férfi mentálisan jórészt elvesztette a férfiasságát.

A belga főváros, Brüsszel egyik éke az Atomium, amit az 1958-as világkiállításra készítettek. Ugyanerre az expóra egy másik, teljesen őszinte, ma már elképzelhetetlen bemutatót is létrehoztak.

Keresztes-Fischer Ferenc, magyar királyi belügyminiszter a Magyar Nemzeti Szocialista Párt - Hungarista Mozgalmat 1939. február 24-én feloszlatta, a Mozgalom, illetőleg a párt helyiségeit a rendőrséggel megszállatta.

Bemutatjuk a második világháború egyik legsikeresebb páncélosát, valamint azt a nehézharckocsit, amely - ha elkészül - bátran felvehette volna a harcot a háború második felét meghatározó lánctalpas erőkkel.

A „modern Nyugat” néven ismert pszeudocivilizációs csődtömeg, vagyis az angolszász világ és a kulturális gyarmatának számító nyugat-európai blokk feltartóztathatatlanul sodródik végzete felé.

Ceausescuék híre természetesen Nagy-Britanniáig is elért, ám 1978-ban a brit külügyminisztérium nyomására Erzsébet királynő kénytelen volt meghívni magához a román diktátort és feleségét.

Fekete férfi és fehér nő – ez lenne a jövő álompárja. Legalábbis a globalista establishment vágyálmaiban. Sajnálatos módon azonban a fehér jónép és különösen a fehérnép az istennek sem akar meszticizálódni, hiába Hollywood, a show-biznisz és a média minden igyekezete.

„Hol zsarnokság van, ott zsarnokság van” – fogalmazta meg 1950-ben írt versében Illyés Gyula, ami nem csak az olyan diktatúrákra volt igaz, mint amilyen a sztálini Szovjetunió, a castroista Kuba, a Kim Dzsongil vezette Észak-Korea vagy a maoista Kína volt, de a kisebb, kelet-európai kommunista diktatúrákra is.

London köztudomásúlag a késelések világközpontja. A brit főváros unalmas mindennapjait többnyire feketék jóvoltából színesítő késelésjárvány (epidemic of black knife crime) főleg fekete tinédzserek körében szedi áldozatait.

Az 1945. április 5-én zalai leventeként kezdődött amerikai, majd francia fogságom sok megaláztatással és szenvedéssel járt. Az amerikai őrök azzal fogadtak, hogy elszedték ékszereinket, óráinkat, gyűrűinket, kis vagyonkáinkat. 

A bolsevik Vörös Hadsereg 1944 nyarán az egész keleti frontvonalon támadásba lendült. Északon Lengyelországban átkelt a Visztulán, de a Keleti-Kárpátokban az Árpád-vonalat nem tudta áttörni a magyar és német védők szívós ellenállása miatt.