Kövess minket -on és -en!

A fehérgyűlölő mozgalom vezetői szerint a feketék nyerték meg a választásokat Bidennek.

Levelet írt Joe Bidennek, az Egyesült Államok januárban hivatalba lépő elnökének Patrisse Cullors, a Black Lives Matter mozgalom egyik vezetője.

Cullors szerint Biden a néger szavazóknak köszönheti győzelmét, ezért el is várnak valamit cserébe.

"Mint ahogyan sokan mások, mi is megkönnyebbültünk, hogy Trump kormányzásának korszaka a végéhez közeledik" – idézte Cullors Bidennek és leendő alelnökének, Kamala Harrisnek címzett, szombaton írt és most nyilvánosságra került levelét a Newsweek magazin. "A néger szavazók kifejezett támogatása nélkül egészen más választási eredményeket láthattunk volna."

Röviden: ezeket a választásokat a négerek nyerték meg – véli a BLM mozgalom egyik vezetője.

Patrisse Cullors személyes találkozót kért Joe Bidentől, hogy átbeszélhessék azokat az elvárásokat, amelyeket a mozgalom a demokrata politikus elnöksége iránt táplál, valamint ígéreteket kapjanak a négerek ügyének támogatására.

"Szeretnénk kapni valamit a szavazatainkért. Azt akarjuk, hogy meghalljanak minket, és az ügyünket prioritással kezeljék" – írta levelében Cullors.

Az exit poll felmérések szerint a néger szavazók 87 százaléka szavazott Bidenre, miközben csupán 12 százalékuk választotta Donald Trump hivatalban lévő elnököt. E szavazatok nélkül valóban aligha jöhetett volna össze Biden győzelme olyan csatatér államokban, mint Wisconsin, Pennsylvania vagy Michigan.

Győzelmi beszédében mind Joe Biden, mind Kamala Harris külön megköszönte a néger szavazók voksait.

"Az afrikai amerikai közösség ismét kiállt mellettem. Mindig mögöttem állnak, én pedig mellettük" – idézte Bident a Foxnews amerikai hírportál.

A jamaikai és indiai szülőktől származó Kamala Harris az Egyesült Államok első női alelnöke lesz, de az alelnökök sorában ez idáig nem volt még sem néger, sem indiai hátterű politikus.

Joe Biden alelnöke, Kamala Harris korábban is több nyilatkozatában támogatta a BLM mozgalmat, a rendőrség és a büntető igazságszolgáltatási rendszer szétzilálását követelve. Szeptember 25-ei nyilatkozatában Harris a következőket mondta:

"Semmi, amit elértünk a fejlődésünk során, elsősorban az állampolgári jogok terén, nem történt harc nélkül, ezért ezeket a tiltakozásokat az országunkban mindig is az evolúció lényeges alkotóelemeként fogom értelmezni – a valódi demokrácia lényeges alkotóelemeként"  – idézte Harrist a New York Post.

A leendő alelnök nyilatkozatai után többen bírálták Harrist, amiért nem tett különbséget a BLM-maszlag és az erőszakos cselekedetek között. A tüntetéshullámot és fosztogatásokat átélt vállalkozások például felhívták a figyelmét, hogy kérdezze meg a tönkretett üzleteket, mennyire érzik magukat fejlettebbnek.

Kövess minket -on és -en!

Mind a mai napig széles körben elfogadott az a téves nézet, miszerint a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 1941. június 22-én egy meglepett, katonailag felkészületlen Szovjetuniót támadott meg, amelynek Németországgal szemben semmiféle agresszív szándéka nem volt.

A német külügyminiszter, Johann Wadephul közölte, hogy a jövő héten ismét felveszik a kapcsolatot Magyarországgal, mert jobb fogvatartási körülményeket kívánnak elérni a szélsőbalos erőszakkal vádolt Maja T. (eredeti nevén Simeon Ravi Trux) számára – írja a Die Welt.

Az amerikai–kínai vámháborúban átmenetileg fegyverszünet van érvényben, a frontvonalak megmerevedtek, a szembenálló felek készülnek a végső (?) összecsapásra.

Churchill már egy 1941. október 25-i beszédében a háború egyik céljaként jelölte meg az ellenség politikai és társadalmi elitje körében végzett tömeges kivégzéseket.

A második világháború hadtörténetét vizsgálva, pusztán a tények alapján megállapíthatjuk, hogy a döntő katonai események a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom és a Szovjetunió 1941 és 1945 között megvívott világnézeti háborúja keretében, a keleti fronton zajlottak le.

Az időpont: 1946. október 7. A színhely: a kaposvári katonai szűrőtábor. Sólyom András őrnagy táborparancsnok korábban már több ezer embert vett őrizetbe a Magyarországra hazatérők közül. Számára egyegy újabb őrizetbe vétel már nem jelent különösebb eseményt.

Donald Trump külpolitikai hiperaktivitása nemcsak az egyre jobban a körmére égő Epstein-ügyről való figyelemelterelést szolgálja, hanem az amerikai gazdaság és a dollár mind súlyosabb gyengélkedését is jótékony homályban tartja.

Becslések szerint mintegy 200 ember vett részt a nemzetiszocialista felvonuláson Svédországban, amely a 17 éves skinhead, Daniel Wredström meggyilkolásának 25. évfordulóján elevenítette fel az emlékére rendezett salemi menetet.

Brüsszelben a különleges egységek tartottak házkutatást a NATION nevű belga nacionalista párt volt vezetőjénél, Hervé Van Laethemnél. Otthonát átkutatták, őrizetbe vették, majd hosszas kihallgatás után végül vádemelés nélkül elengedték, de a telefonját és a laptopját lefoglalták.

Az Amerikai Egyesült Államokban működő fehér fajvédő szervezet, a Ku Klux Klán története több szakaszra osztható, és tulajdonképpen minden időszakban aktívan szerepelnek benne a nők is.

Rövid idő múltán ötödik évtizedébe lép a forrongó, nyugtalan XX. század, s ki tudná előre, hogy mit hoznak a gyötrődő emberiség számára a negyvenes évek?

Egy újabb borzalmas antiszemita merénylet adott alkalmat rettegésre a hivatásos rettegőknek. Az egyik londoni kávéházban olyan cappuccinót szolgáltak fel egy zsidó párnak, amelyen a tejhabot, horribile dictu, kakaóhorogkereszt díszítette. Az esetből világhír lett. Ez nem vicc, bármilyen viccesen is hangzik.

Édesapám – Kremnicsán János – is azok közé tartozott, akik már letöltötték sorkatonai szolgálatukat, amikor 1944 májusában tartalékosként behívták őket, őt az utászokhoz Tokajba. Édesanyámmal itthon kistestvérem születését vártuk.

A Nap égi útjának motívuma, mely a világmindenség örök körforgását is jelképezi, az emberiség egyik legősibb jelképének számít. E szimbólum jelentésére tökéletesen illeszkedik a „napforgás” szó, amely a magyar nyelv első tudományos igényű szótára, a Czuczor-Fogarasi (1862) meghatározása szerint így hangzik: „A Napnak látszatos mozgása, keringése, melyet a Föld körül és az úgynevezett állatkörön tesz.”

Hungáriát egy földalatti pályaudvarral és egy autópályával kötötték volna össze Budapesttel, többek között egy 250 méter magas felhőkarcolót és egy 25 ezer fős egyetemvárost is akartak a háború befejezése után építeni a Budaörs feletti Csíki-hegyekben.