A Black Lives Matter mozgalom követelésekkel fordult Joe Bidenhez

Magyar Nemzet

Kövess minket -on és -en!

A fehérgyűlölő mozgalom vezetői szerint a feketék nyerték meg a választásokat Bidennek.

Levelet írt Joe Bidennek, az Egyesült Államok januárban hivatalba lépő elnökének Patrisse Cullors, a Black Lives Matter mozgalom egyik vezetője.

Cullors szerint Biden a néger szavazóknak köszönheti győzelmét, ezért el is várnak valamit cserébe.

Archívum

"Mint ahogyan sokan mások, mi is megkönnyebbültünk, hogy Trump kormányzásának korszaka a végéhez közeledik" – idézte Cullors Bidennek és leendő alelnökének, Kamala Harrisnek címzett, szombaton írt és most nyilvánosságra került levelét a Newsweek magazin. "A néger szavazók kifejezett támogatása nélkül egészen más választási eredményeket láthattunk volna."

Röviden: ezeket a választásokat a négerek nyerték meg – véli a BLM mozgalom egyik vezetője.

Patrisse Cullors személyes találkozót kért Joe Bidentől, hogy átbeszélhessék azokat az elvárásokat, amelyeket a mozgalom a demokrata politikus elnöksége iránt táplál, valamint ígéreteket kapjanak a négerek ügyének támogatására.

"Szeretnénk kapni valamit a szavazatainkért. Azt akarjuk, hogy meghalljanak minket, és az ügyünket prioritással kezeljék" – írta levelében Cullors.

Az exit poll felmérések szerint a néger szavazók 87 százaléka szavazott Bidenre, miközben csupán 12 százalékuk választotta Donald Trump hivatalban lévő elnököt. E szavazatok nélkül valóban aligha jöhetett volna össze Biden győzelme olyan csatatér államokban, mint Wisconsin, Pennsylvania vagy Michigan.

Győzelmi beszédében mind Joe Biden, mind Kamala Harris külön megköszönte a néger szavazók voksait.

"Az afrikai amerikai közösség ismét kiállt mellettem. Mindig mögöttem állnak, én pedig mellettük" – idézte Bident a Foxnews amerikai hírportál.

A jamaikai és indiai szülőktől származó Kamala Harris az Egyesült Államok első női alelnöke lesz, de az alelnökök sorában ez idáig nem volt még sem néger, sem indiai hátterű politikus.

Archívum

Joe Biden alelnöke, Kamala Harris korábban is több nyilatkozatában támogatta a BLM mozgalmat, a rendőrség és a büntető igazságszolgáltatási rendszer szétzilálását követelve. Szeptember 25-ei nyilatkozatában Harris a következőket mondta:

"Semmi, amit elértünk a fejlődésünk során, elsősorban az állampolgári jogok terén, nem történt harc nélkül, ezért ezeket a tiltakozásokat az országunkban mindig is az evolúció lényeges alkotóelemeként fogom értelmezni – a valódi demokrácia lényeges alkotóelemeként"  – idézte Harrist a New York Post.

A leendő alelnök nyilatkozatai után többen bírálták Harrist, amiért nem tett különbséget a BLM-maszlag és az erőszakos cselekedetek között. A tüntetéshullámot és fosztogatásokat átélt vállalkozások például felhívták a figyelmét, hogy kérdezze meg a tönkretett üzleteket, mennyire érzik magukat fejlettebbnek.

Kövess minket -on és -en!

1944. július 20-án reggel hat órakor két tiszt lépett ki a berlini Wannsee villanegyed egyik házából. Laus Schenk von Stauffenberg gróf vezérkari ezredes és jogász bátyja, Bertold tengerésztiszt.

„Ha nincs intervenció, akkor nem éltem volna túl. Ezt soha nem fogom elfelejteni. Ha nincs január 7-e, akkor ez a jelen sem létezne” – Chum Mey, a rettegett vörös khmerek által működtetett egyik kambodzsai börtöntábor túlélője.

A politikai korrektség és a „társadalmi béke” megőrzésének hamis mítosza oltárán áldozták fel a brit munkásosztálybeli lányokat, miközben kínzóik, a pakisztáni hátterű bandák tagjai nyíltan hirdették rasszista indítékaikat.

Az ötödik júniusi tárgyalási napot tartották Budapesten Simeon Ravi Trux, antifasiszta aktivista ügyében, aki a vád szerint részt vett a 2023-as támadásokban. Az utcán ezúttal a Betyársereg jelent meg jelentős létszámban a Fővárosi Törvényszék épületénél.

Valószínűleg nem számított arra, hogy éppen Izraelben ébred fel egy kórházban az az ENSZ-munkatárs, akinek testét nézetei szerinti nemzetiszocialista tetoválások borítják.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

Görögország legfelsőbb választási bírósága kizárta a parlamentből a Spártaiak párt három képviselőjét, arra hivatkozva, hogy megtévesztették a választókat a 2023-as választásokon – jelentette az ERT görög közszolgálati televízió igazságügyi forrásokra hivatkozva.

A Falange hívei közül mintegy 700-an vonultak végig a spanyol fővároson az alkotmány ellen tüntetve, fasiszta jelszavakat skandálva.

Erdély védelmével és a Déli-Kárpátok birtokbavételének kérdésével a magyar minisztertanács először 1944. augusztus 25-én foglalkozott rendkívüli ülés keretében.

Az első világháború után, az 1920-30-as években számos kisebb fasiszta, nemzetiszocialista párt alakult meg Magyarországon. Az első egyik legjelentősebb ilyen szerveződés a Böszörmény Zoltán alapította Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt, ismertebb nevükön a Kaszáskeresztes Párt volt. 

Adolf Hitler kultusza és a nemzetiszocialista korszellem számos neves német és külföldi állampolgár lelkét megihlették az 1930-as, ’40-es években, köztük több olyan ismert hírességét, akikről legtöbben ma már nem is gyanítanák, hogy rajongással tekintettek a Führerre.

A Little Rock-i négereket sokkolta, hogy a hétvégén a nemzetiszocialista Blood Tribe csoport tartott felvonulást a város több pontján.

A második világháború hadtörténetét vizsgálva, pusztán a tények alapján megállapíthatjuk, hogy a döntő katonai események a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom és a Szovjetunió 1941 és 1945 között megvívott világnézeti háborúja keretében, a keleti fronton zajlottak le.

A múlt hónapban Észak-Karolinában egy fajgyűlölő néger meggyilkolt egy 23 éves ukrán menekültet, Iryna Zarutskát, az esetből politikai ügy kerekedett.

A mai Magyarország 10 millió lakosának túlnyomó többsége, ha a Rajk nevet hallja, kizárólag a tragikus sorsú Rajk László, egykori kommunista belügyminiszter nevére asszociál, s az ő életútjából főleg a kivégzésére, majd a 7 évvel későbbi dísztemetésére emlékezik.

Történelmileg egyedül azok a sokszínű birodalmak, államok voltak stabilak, amelyek az egyes etnikumokat szigorúan hierarchizálták.

Egy multikulturális birodalom – és minden birodalom lényegénél fogva multikulturális – létalapja területek meghódítása és népességeik áttelepítése az ellenőrzésük végett.

Több mint száz éven át működött katonai létesítményként. Wünsdorf-Waldstadt városát sokáig csak Kis-Moszkvaként emlegették, ahonnan mindennap indult vonat a rendes, nagy Moszkvába.

1943 elejére az SS vezetése a múlt évben engedélyezett 30 000 fős keretet időközben 50 000 főre akarta emelni Magyarországon.

1944. november harmadikán egy szovjet páncélos jelent meg Budapest határában, ezzel pedig kezdetét vette Budapest százkét napon át tartó ostroma.

Rákosi elégedetten nyugtázhatta a perek után, hogy a „Gazda” balján ülhetett egy, a Kremlben rendezett lakomán, ami óriási kiváltságnak számított. 

Házunkba 1944. december 31-én lépett be az első szovjet katona, és németeket keresett. Miután jól megetettük őt, társai is meglátogattak egyre sűrűbben. Közben néha elvittek tolmácskodni, mert lengyelül beszéltem.

Oroszország fővárosa évszázadokon át Szentpétervár volt, aztán Lenin 1918-ban külföldi inváziótól tartva Moszkvát nevezte ki új központnak (pontosabban régi-újnak, mert korábban már volt cári főváros).

Korábban röviden – a „tudományos” értékéhez mérten – már szó esett egy bizonyos Robin DiAngelóról annak kapcsán, hogy az ő agyszüleménye a woke-izmus bibliájának számító White Fragility (Fehér törékenység) című könyv.

Arra még nem volt példa a történelemben, hogy egy népet a saját vezetői akartak volna kiirtani vagy (Bertold Brechttől ihletetten) „lecserélni”. Nyugat-Európában most éppen ez történik.

Négy évtized telt el azóta, hogy az ENSZ Közgyűlése 1975. november 10-én a cionizmust a „rasszizmus és faji megkülönböztetés” egyik formájával azonosította, egyértelműen elítélve Izrael alapító ideológiáját.

1944 őszére a szovjet csapatok megközelítették Budapestet. Felmerült a kérdés, hogy Budapestből frontváros lesz-e vagy nyílt várossá fogják-e nyilvánítani.