Kövess minket -on és -en!

Egy év és egy hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte holokauszttagadásért a bukaresti harmadik kerületi bíróság Vasile Zarnescu tartalékos hírszerzőtisztet, az ítélet egyelőre nem jogerős.

A bíróság egy 2013-ban, illetve egy 2014-ben interneten publikált cikkéért, valamint a bukaresti Tempus kiadónál 2017-ben megjelent "Sabin Oran Suporter" című könyvéért ítélte Zarnescut hat-, kilenc-, illetve hat hónapos börtönbüntetésre, majd halmazati büntetésként állapította meg a - kétéves próbaidőre felfüggesztett - 13 hónapos szabadságvesztést.

A francia közszolgálati rádió (RFI) román adása szerint azóta nem született jogerős elmarasztaló ítélet holokauszttagadásért Romániában, hogy 2002-ben a Nastase-kormány sürgősségi rendeletben hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekménnyé nyilvánította a holokausztnak, illetve következményeinek nyilvános tagadását, vitatását, helyeslését vagy jelentőségének lekicsinylését.

Az RFI felidézte: Zarnescut 2020-ban állították bíróság elé, de már a 2016-ban megjelent "Holokauszt - ördögi rémmese" című könyvében is a "világtörténelem legnagyobb hazugságának" nevezte a holokausztot.

A Hotnews.ro hírportál annak idején azt írta: az Antiszemitizmust Figyelő Központ (MCA) a román legfőbb ügyésznél panaszolta be a tartalékos hírszerzőtisztet, aki a vaskos, csaknem ezer oldalas könyv borítóján látható fotón a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) egyenruhájában mutatkozott.

Az MCA a vádhatósághoz intézett levélben felhívta a figyelmet, hogy Zarnescu írásaiban "tagadja a Holokauszt hatmillió áldozatának - köztük másfélmillió gyermeknek - a létezését és halálát, gúnyt űzve mind az áldozatok hozzátartozóiból, mind a túlélőkből".

A Justitiarul.ro honlapon korábban publikált önéletrajz szerint a 71 éves, szociológus végzettségű Zarnescu 1991-től 2002-es leszereléséig volt a román hírszerzés tisztje, majd a Románok Nemzeti Egységpártjában (PUNR) és a Nagy-Románia Pártban (PRM) politizált.

Kövess minket -on és -en!

Alulírottak, a magyar igazság érvényesítésére alkalmas kedvező történelmi pillanatot felismerve, továbbá magyar hazánkhoz és nemzetünkhöz való olthatatlan szeretetünktől és hűségünktől vezérelve, a magyar összetartozás jegyében nem nézhetjük tovább tétlenül és szótlanul, hogy a történelem által felkínált újabb esélyt szalasszon el nemzetünk az igazságtalan és önrendelkezési jogot sárba tipró diktátumok által szabott határok felülvizsgáltatására.

A kelet-poroszországi Farkasverem olyan volt, akár egy szigorúan őrzött és álcázott kisváros. A Führer több mint 800 napot töltött itt.

Az elmúlt években Mozgalmunk központi, nyári táborának egy fejér vármegyei szálláshely adott otthont, ahol az eddigiekben problémáktól mentesen tudtuk lebonyolítani a zártkörű eseményt.

Miután Izrael hat Hirosimára elegendő (százezer tonna) bombát dobott Gázára, elpusztítva infrastruktúrájának 92 százalékát (436 ezer épületet) és megölve legalább 61 ezer (főleg polgári) lakosát, most az enklávé teljes elfoglalását tervezi.

A Hungarista Munkaállam nemzetvezetője és a Nagynémet Birodalom vezére közötti egyetlen személyes tárgyalás 1944 decemberében. 

Ma 1945. május 8-át a második világháború végének és a „náci rezsim” bukásának napjaként tartják számon hivatalosan Németországban.

Az elmúlt napokban a Budapestet megjárt izraeli turisták lefényképeztek egy horogkeresztes „náci zászlót” a Belvárosban, majd a figyelemfelhívás szándékával posztolták a közösségi médiákban, illetve beküldték egyes portálok szerkesztőségébe.

🌍 Ősi motívumok modern köntösben – bemutatjuk a Sunwheel Shopot A Harcunk.info most egy különleges nemzetközi webáruházra hívja fel olvasói figyelmét: a Sunwheel Shop egy olyan online bolt, ahol a történelmi és kulturális szimbólumok modern ruhadarabokon és használati tárgyakon jelennek meg – világszinten elérhető formában, angol nyelven.

Joszif Visszarionovics Sztálin (1878-1953) kegyetlen diktátorként a világtörténelem egyik leghírhedtebb vezetője volt, aki személyi kultuszt épített ki maga körül, és milliókat küldött Gulag kényszermunkatáborokba.

Németország katonai erejét az első világháború után a győztes hatalmak szétzúzták. Már a weimari időkben elkezdődött az a folyamat, amely a versailles-i békeszerződés katonai rendelkezéseinek áthágására törekedett.

Börtönbüntetésre ítéltek egy 48 éves magyar férfit, miután beismerte, hogy „szélsőséges jobboldali zenéket és anyagokat” birtokolt, illetve terjesztett az Egyesült Királyságban és Európa több országában.

Egy héttel ezelőtt Lyonban antifasiszták csoportosan halálra rugdostak egy 23 éves hazafias diákot, Quentin Deranque-t.

Simeon Ravi Trux ellen a 2023-as antifatámadások miatt zajlik eljárás Budapesten, a német Deutsche Welle magyar nyelvű kiadása pedig riportfilmet készített a „megpróbáltatásairól”. Ebben aztán van minden: neonácizás, orbánozás, és egy nagy adag aggódás – persze nem a megvert magyarok miatt, írja a Magyar Jelen.

A Dnyepropetrovszktól mintegy 100 kilométerre fekvő bányatelepi táborban az első másfél-két év alatt a hadifoglyok létszám mintegy harmaddal csökkent.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.