Kövess minket -on és -en!

Samuel Hayek, a Zsidó Nemzeti Alap szigetországi szervezetének (JNF UK) elnöke a Jerusalem Postnak adott interjújában beszélt arról, hogy az antiszemitizmus és a muzulmánok szaporodása a brit zsidókat kivándorlásra fogja kényszeríteni.

Az izraeli születésű Hayek több mint 40 éve él az Egyesült Királyságban. Hayek szerint itt az ideje, hogy a brit zsidók tervezni kezdjék, hogyan és mikor hagyják el a szigetországot. „Hogy a zsidók képtelenek megvédeni a tulajdonukat, hogy erős diszkrimináció érvényesül velük szemben – ez olyasmi, ami nagyon könnyen megtörténhet – sőt itt és most már történik is.”

Már a 2019 évi brit választások nagy kihívást jelentettek az angliai zsidók számára. Ott volt a lehetőség, hogy az anticionista Jeremy Corbyn győz és sokan a kivándorlást fontolgatták.

„Tegyük föl, hogy Corbyn lett volna a miniszterelnök. Mindnyájunk élete gyökeresen megváltozott volna. A kivándorlóké akár nehezebbé válhatott volna. Olyan könnyű talán fölszámolni egy vállalkozást? Hová mennének? Dél-Afrikába, az Egyesült Államokba, Kanadába – és remélhetőleg Izraelbe.”

Hayek így folytatja: „A helyzet most jobb, mert végül Boris Johnson győzött. Az okok azonban fönnmaradtak. Az antiszemitizmus folyamatosan nő, és változás továbbra sem várható.”

Az egyik ok a demográfiai trendek változása. A zsidóellenes és Izrael-ellenes személyek, elsősorban pedig a muszlim bevándorlók száma nő, és ezek nyomást gyakorolnak a kormányzatra. A Telegraph 2017-es cikke szerint a muszlim népesség két évtized alatt megháromszorozódhat és létszáma 2050-re 13 millióra emelkedhet, ezzel szemben a legismertebb brit zsidó think tank, az Institute for Jewish Policy Research adatai szerint a szigetországban élő zsidók száma 290.000 és 370.000 közé tehető.

„Semmi kifogásom bármely kisebbség ellen, vagy a moszlimok ellen az Egyesült Királyságban, vagy Európában – kizárólag azokkal van problémám, akik a zsidók elleni gyűlöletet terjesztik… Akik azt hiszik, hogy a Corbyn-veszély elhárulásával az antiszemitizmus visszavonult, nem tudják, mit beszélnek. Egyre növekszik, és növekedni is fog.”

A statisztika Hayeket igazolja.

A Community Security Trust (CST) nemrég közzétett jelentése az antiszemitizmus népszerűségéről számol be minden területen – a politikától az egyetemi campusokig. A Munkáspárton kívül ott van a konzervatív pártban, a liberális demokratáknál és a Skót Nemzeti pártban. 2019-2020 során, a CST az eddigi legtöbb antiszemita incidenst regisztrálta a campusokon egy tanítási éven belül. A 2018-2019-es időszak 58 incidense 65-re emelkedett az elmúlt tanévben – annak dacára, hogy COVID-19 miatt a diákok sokkal kevesebb időt töltöttek az egyetemeken. Az atrocitások között szerepel a zaklatás, horogkereszt és más antiszemita üzenetek felfestése zsidók vagy zsidó intézmények birtokában lévő épületekre, és szemita személyek elleni támadás.

„Egyes intézmények a zsidó diákok segítségére voltak, de akadtak olyan egyetemek is, amelyek nem tettek eleget kötelességüknek, hogy tisztességesen, objektíven és gyorsan kivizsgálják az antiszemita cselekményre vonatkozó panaszt” – áll a jelentésben.

A Hamasz és Izrael közötti 2021. májusi háború idején az incidensek száma rekordot döntött 1984 óta. A CST-nek 460 incidenst jelentettek május 8 és június 7 között; 316 offline és 144 online eseményt.

„Az antiszemitizmus nőttön nő, és a válasz süket csönd. Felelős vezetők fölkeresnék a brit kormányt, és azt mondanák: „Önök nem tesznek eleget a mi védelmünkre… Az igazi vezetőtől elvárható, hogy összehívja embereit, elmondja, mi a helyzet, és segít nekik megtalálni a kiutat… Ehelyett a helyi nem akarják magukra haragítani a kormányzatot. Azt mondják, hogy beszélünk velük privát úton. De a magánbeszélgetések kora lejárt”. Hozzáteszi: nemcsak itt, hanem sok nyugati országban, köztük Amerikában is nő az antiszemitizmus.

Stop Jew Hatred nevű zsidóvédelmi szervezet az FBI-ra hivatkozva tett közzé új adatokat. A statisztika alapján 2020-ban az összes vallási indíttatásból elkövetett „gyűlölet-bűncselekmények” 55 százaléka irányult zsidók ellen – akik az Államok lakosságának 2 (kettő) százalékát teszik ki. Minden negyedik amerikai zsidó tapasztalt valamiféle antiszemitizmust a múlt évben, és tízből négy változtatott viselkedésén, nehogy zsidósága miatt megtámadják.

Hayek szerint az egyik megoldás az alija (Izralebe való kivándorlás) lehetne. Hozzátette, hogy a zsidó állam nem sokat tesz a brit zsidók fogadásáért. Hayek azt mondta, hogy ő ugyan nem próféta, de elég Franciaország példáját tekinteni, ahol a rekord szintű antiszemitizmus űzi el a zsidókat. 2020 első félévi adatai 60 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál.

Az Izrael alapítása óta az alijázó francia zsidók egyharmada az utóbbi 10 év során érkezett, amint azt a Szohnut adataira hivatkozva írta a National Geographic 2019-ben.

„Ami most zajlik Franciaországban, néhány év múlva megismétlődhet Nagy Britanniában. 10-15 évvel ezelőtt senki sem mondta volna, hogy ez bekövetkezhet, de a folyamat igen gyors volt.”

Hayek hozzátette: „A válságot igyekeztek a szőnyeg alá söpörni. De nemsokára újra előjön.”

Kövess minket -on és -en!

Június 1-jén, szombat hajnalban az ausztrál National Socialist Network tagjai gyülekeztek a melbourni Northland Bevásárlóközpont előtt, hogy fehér fajvédő tüntetést tartsanak.

A földbe épített barakk 1945 júliusában így nézett ki: a lépcsőlejárat mellett volt az ablak, amelyet nem lehetett kinyitni. Bár a nap magasan járt az égbolton, a barakkban mégis félhomály volt.

1951. május 21-én kezdődtek meg a kitelepítések Budapesten. A kommunista rendszer által nemkívánatosnak nyilvánított személyek ingatlanjait elkobozták, őket pedig kijelölt lakhelyre költöztették, ahol mezőgazdasági kényszermunkát kellett végezniük.

Simeon Ravi Trux ellen a 2023-as antifatámadások miatt zajlik eljárás Budapesten, a német Deutsche Welle magyar nyelvű kiadása pedig riportfilmet készített a „megpróbáltatásairól”. Ebben aztán van minden: neonácizás, orbánozás, és egy nagy adag aggódás – persze nem a megvert magyarok miatt, írja a Magyar Jelen.

Amikor 1945 nyarán Voronyezsben kiszálltunk a vagonokból, szinte összeestünk a gyengeségtől és a kimerültségtől. Az elénk táruló látvány is rontotta amúgy is rossz kedélyállapotunkat.

A spanyol rendőrség és az Europol közös akcióban csapott le a Bázis nevű, „terrorszervezetként” emlegetett nemzetiszocialista aktivistacsoport feltételezett tagjaira, három embert letartóztattak – írja közleményében az Europol.

Magyarországot, tágabb értelemben a Kárpát-medencét a nyugati és a keleti szakirodalomban egyaránt másodlagos, esetenként mellékhadszíntérként említik. A puszta számok ezt látszanak alátámasztani.

Donald Trump a maga bumfordi módján nyilvánvalóvá tette, hogy az Egyesült Államok fel akarja számolni az Európai Unió maradék politikai-gazdasági önállóságát.

Az időpont: 1946. október 7. A színhely: a kaposvári katonai szűrőtábor. Sólyom András őrnagy táborparancsnok korábban már több ezer embert vett őrizetbe a Magyarországra hazatérők közül. Számára egyegy újabb őrizetbe vétel már nem jelent különösebb eseményt.

Nem nehéz elképzelni, hogy valaki, aki lendületet és fejlődést hoz egy pénzügyi és gazdasági válság utáni világba, az szerethető ember, mi több, imádat tárgya. Adolf Hitlert pedig olyan rajongás vette körül, mint ma bármelyik popsztárt. Erről tanúskodnak a neki írt levelek is.

Magyarországon köztudomásúlag zéró tolerancia érvényesül az antiszemitizmussal szemben, ami kiterjed Izrael bírálatára is. A magyarok körében nyilvánvalóan teljes nemzeti konszenzus mutatkozik legalább e tekintetben.

Több órára csatatérré változtak Torinó utcái, ahol szélsőbaloldali tüntetők csaptak össze a rendőrökkel szombaton. A baloldali pártok Milánóban is tüntettek az amerikai idegenrendészet (ICE) embereinek jelenléte ellen a téli olimpiai játékokon.

Adolf Hitler álmainak egyike Berlin nagyszabású, pénzt, időt, energiát nem sajnáló átalakítása volt, hogy az a győztes háború után a világ fővárosa lehessen.

Ma 1945. május 8-át a második világháború végének és a „náci rezsim” bukásának napjaként tartják számon hivatalosan Németországban.

Az Észak-Karolinai Egyetem (UNC) hétfőn bejelentette, hogy azonnali hatállyal fizetett kényszerszabadságra küldi Dwayne Dixont, az Ázsiai és Közel-Keleti Tanulmányok tanszék professzorát – számolt be a Fox News.