Kövess minket -on és -en!

Samuel Hayek, a Zsidó Nemzeti Alap szigetországi szervezetének (JNF UK) elnöke a Jerusalem Postnak adott interjújában beszélt arról, hogy az antiszemitizmus és a muzulmánok szaporodása a brit zsidókat kivándorlásra fogja kényszeríteni.

Az izraeli születésű Hayek több mint 40 éve él az Egyesült Királyságban. Hayek szerint itt az ideje, hogy a brit zsidók tervezni kezdjék, hogyan és mikor hagyják el a szigetországot. „Hogy a zsidók képtelenek megvédeni a tulajdonukat, hogy erős diszkrimináció érvényesül velük szemben – ez olyasmi, ami nagyon könnyen megtörténhet – sőt itt és most már történik is.”

Már a 2019 évi brit választások nagy kihívást jelentettek az angliai zsidók számára. Ott volt a lehetőség, hogy az anticionista Jeremy Corbyn győz és sokan a kivándorlást fontolgatták.

„Tegyük föl, hogy Corbyn lett volna a miniszterelnök. Mindnyájunk élete gyökeresen megváltozott volna. A kivándorlóké akár nehezebbé válhatott volna. Olyan könnyű talán fölszámolni egy vállalkozást? Hová mennének? Dél-Afrikába, az Egyesült Államokba, Kanadába – és remélhetőleg Izraelbe.”

Hayek így folytatja: „A helyzet most jobb, mert végül Boris Johnson győzött. Az okok azonban fönnmaradtak. Az antiszemitizmus folyamatosan nő, és változás továbbra sem várható.”

Az egyik ok a demográfiai trendek változása. A zsidóellenes és Izrael-ellenes személyek, elsősorban pedig a muszlim bevándorlók száma nő, és ezek nyomást gyakorolnak a kormányzatra. A Telegraph 2017-es cikke szerint a muszlim népesség két évtized alatt megháromszorozódhat és létszáma 2050-re 13 millióra emelkedhet, ezzel szemben a legismertebb brit zsidó think tank, az Institute for Jewish Policy Research adatai szerint a szigetországban élő zsidók száma 290.000 és 370.000 közé tehető.

„Semmi kifogásom bármely kisebbség ellen, vagy a moszlimok ellen az Egyesült Királyságban, vagy Európában – kizárólag azokkal van problémám, akik a zsidók elleni gyűlöletet terjesztik… Akik azt hiszik, hogy a Corbyn-veszély elhárulásával az antiszemitizmus visszavonult, nem tudják, mit beszélnek. Egyre növekszik, és növekedni is fog.”

A statisztika Hayeket igazolja.

A Community Security Trust (CST) nemrég közzétett jelentése az antiszemitizmus népszerűségéről számol be minden területen – a politikától az egyetemi campusokig. A Munkáspárton kívül ott van a konzervatív pártban, a liberális demokratáknál és a Skót Nemzeti pártban. 2019-2020 során, a CST az eddigi legtöbb antiszemita incidenst regisztrálta a campusokon egy tanítási éven belül. A 2018-2019-es időszak 58 incidense 65-re emelkedett az elmúlt tanévben – annak dacára, hogy COVID-19 miatt a diákok sokkal kevesebb időt töltöttek az egyetemeken. Az atrocitások között szerepel a zaklatás, horogkereszt és más antiszemita üzenetek felfestése zsidók vagy zsidó intézmények birtokában lévő épületekre, és szemita személyek elleni támadás.

„Egyes intézmények a zsidó diákok segítségére voltak, de akadtak olyan egyetemek is, amelyek nem tettek eleget kötelességüknek, hogy tisztességesen, objektíven és gyorsan kivizsgálják az antiszemita cselekményre vonatkozó panaszt” – áll a jelentésben.

A Hamasz és Izrael közötti 2021. májusi háború idején az incidensek száma rekordot döntött 1984 óta. A CST-nek 460 incidenst jelentettek május 8 és június 7 között; 316 offline és 144 online eseményt.

„Az antiszemitizmus nőttön nő, és a válasz süket csönd. Felelős vezetők fölkeresnék a brit kormányt, és azt mondanák: „Önök nem tesznek eleget a mi védelmünkre… Az igazi vezetőtől elvárható, hogy összehívja embereit, elmondja, mi a helyzet, és segít nekik megtalálni a kiutat… Ehelyett a helyi nem akarják magukra haragítani a kormányzatot. Azt mondják, hogy beszélünk velük privát úton. De a magánbeszélgetések kora lejárt”. Hozzáteszi: nemcsak itt, hanem sok nyugati országban, köztük Amerikában is nő az antiszemitizmus.

Stop Jew Hatred nevű zsidóvédelmi szervezet az FBI-ra hivatkozva tett közzé új adatokat. A statisztika alapján 2020-ban az összes vallási indíttatásból elkövetett „gyűlölet-bűncselekmények” 55 százaléka irányult zsidók ellen – akik az Államok lakosságának 2 (kettő) százalékát teszik ki. Minden negyedik amerikai zsidó tapasztalt valamiféle antiszemitizmust a múlt évben, és tízből négy változtatott viselkedésén, nehogy zsidósága miatt megtámadják.

Hayek szerint az egyik megoldás az alija (Izralebe való kivándorlás) lehetne. Hozzátette, hogy a zsidó állam nem sokat tesz a brit zsidók fogadásáért. Hayek azt mondta, hogy ő ugyan nem próféta, de elég Franciaország példáját tekinteni, ahol a rekord szintű antiszemitizmus űzi el a zsidókat. 2020 első félévi adatai 60 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál.

Az Izrael alapítása óta az alijázó francia zsidók egyharmada az utóbbi 10 év során érkezett, amint azt a Szohnut adataira hivatkozva írta a National Geographic 2019-ben.

„Ami most zajlik Franciaországban, néhány év múlva megismétlődhet Nagy Britanniában. 10-15 évvel ezelőtt senki sem mondta volna, hogy ez bekövetkezhet, de a folyamat igen gyors volt.”

Hayek hozzátette: „A válságot igyekeztek a szőnyeg alá söpörni. De nemsokára újra előjön.”

Kövess minket -on és -en!

Donald Trump külpolitikai hiperaktivitása nemcsak az egyre jobban a körmére égő Epstein-ügyről való figyelemelterelést szolgálja, hanem az amerikai gazdaság és a dollár mind súlyosabb gyengélkedését is jótékony homályban tartja.

A nemzetiszocialista Németország a második világháború során több olyan fegyvertervet is kidolgozott, amik messze meghaladták a kor technológiai szintjét.

Az elmúlt napokban a Budapestet megjárt izraeli turisták lefényképeztek egy horogkeresztes „náci zászlót” a Belvárosban, majd a figyelemfelhívás szándékával posztolták a közösségi médiákban, illetve beküldték egyes portálok szerkesztőségébe.

Az ötödik júniusi tárgyalási napot tartották Budapesten Simeon Ravi Trux, antifasiszta aktivista ügyében, aki a vád szerint részt vett a 2023-as támadásokban. Az utcán ezúttal a Betyársereg jelent meg jelentős létszámban a Fővárosi Törvényszék épületénél.

Csúrog, Zsablya, Temerin, Mozsor, Bácsföldvár, Óbecse, Péterréve – Nagy-Magyarországhoz tartozó délvidéki települések. 1944 október végén magyar könnyel és magyar vérrel áztatott helységek: szerb partizánok által ártatlan magyarok ellen elkövetett tömeggyilkosságok színhelyei.

Iszonyatos dráma folyt a mai Széll Kálmán tér környékén 1945. február 11-én, amikor Budapest magyar és német védői megpróbálták áttörni a szovjet ostromgyűrűt. 

A finn légierő kivezeti a szimbólumai közül a horogkeresztet – írja az Associated Press. A légierő hivatalos zászlajáról még 2020-ban törölték a hazafias szimbólumot, de néhány egységnél még ma is használják, a következő időszakban ezek zászlóit és logóit is megváltoztatják majd.

Isabel Peraltat három és fél éves börtönbüntetéssel fenyegetik, mivel a vádirat szerint „gyűlöletet és diszkriminációt” szított muszlimok és marokkói bevándorlók ellen.

Szovjet hadijelentések szerint 1945. április 4-én fejeződtek be Magyarországon a második világháborús harci cselekmények, amikor a Vörös Hadsereg "kiűzte" az utolsó német egységeket.

Feszült hangulatban kezdődött az antifa támadások tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken, miután kezdés előtt közel egy órával a Betyársereg, valamint a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Légió Hungária tagjai zászlókkal, csendben tüntettek a törvényszék épülete előtt.

Svédországban pozitív jelenség terjed: szélsőjobboldali, hazafias csoportok már 10 éves fiúkat is toboroznak a soraikba – gyakran testépítő klubok és harci edzések égisze alatt.

Körülbelül 30–40 ember gyűlt össze a Niedermüller Péter által meghirdetett tüntetésre a Nordic Sun Pub előtt kedd délután. 

Nyomozás indult két kiskorú ellen, akik egy „neonáci” szervezet alapítóiként, illetve tagjaiként megrongálták egy zsidó temető kőtábláit Aradon.

Nem nehéz elképzelni, hogy valaki, aki lendületet és fejlődést hoz egy pénzügyi és gazdasági válság utáni világba, az szerethető ember, mi több, imádat tárgya. Adolf Hitlert pedig olyan rajongás vette körül, mint ma bármelyik popsztárt. Erről tanúskodnak a neki írt levelek is.

Újra megméretteti magát a namíbiai regionális választásokon Adolf Hitler, aki elsősorban nem a politikai teljesítménye, hanem a neve miatt visszatérő nemzetközi hírforrás. A beszámolója szerint Hitlert öt évvel ezelőtt a szavazatok 80 százalékát szerezte meg.