Meghalt az utolsó zsidó, akinek sikerült meglépnie Auschwitzból

Kövess minket -on és -en!

A 90 éves korában elhunyt Israel Levin családja elmondta, hogy fontosnak tartotta, hogy mindenki megtudja, milyen borzalmas élete volt a második világháború idején.

Levin 11 éves volt, amikor apjával és egy csapat felnőtt társával együtt sikerült megpattannia a koncentrációs tábor kanálisán keresztül.

Levin gyermekei visszaemlékezve az életére elmondták, hogy az öreg gyakran mesélt nekik a nehézségekről, amelyeket fiatalkorában átélt és azzal korholta őket, hogy számára sokkal nehezebb volt az élet. Gyakran mondogatta: „13 éves koromig harcoltam az életemért, nem úgy, mint ti”. 

Hírek

Levin fia, Ejal szerint az apjuk azt is fontosnak tartotta, hogy minduntalan elmesélje csodás megmenekülésének történetét.

„Az elmúlt években apa beteg lett, de tiszta öntudattal mesélt nekünk a partizánokról, akik segítettek a csoportjának az erdőkben, és arról, hogy egy lengyel család hónapokig rejtegette őt”.

Levin 1945-ben, 13 évesen érkezett Izraelbe az apjával, ahol az észak-izraeli Jagur kibucban telepedett le és ott gyerekkori megpróbáltatásai ellenére tisztes kort élt meg most bekövetkezett természetes haláláig.

Kövess minket -on és -en!

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

Rákosi néhány bőrönddel, felesége és orvosa társaságában utazott a Szovjetunióba. Abban reménykedett, hogy néhány hét, esetleg néhány hónap múlva visszatérhet Magyarországra, de végül a Szovjetunióban érte a halál.

Trump által a kampány során beígért gazdasági csodának egyelőre nem látszódnak még az előjelei sem, éppen ellenkezőleg. 

Július 17-én elhunyt a Die Heimat - korábban NPD - legendás politikusa, Udo Voigt, akit a zsidó sajtó csak náci honatyának és Európa legfeketébb bárányának nevezett. Voidt rövid, de súlyos betegség után tért meg őseihez.

Teljesen nyilvánvaló, hogy „a D-nap sikere végső soron a fehér civilizáció tragédiája” és ráadásul a fajárulás minősített esete, amelyet elsöprő többségükben európai gyökerű fehér katonák követtek el anyakontinensük ellen, miközben a néger katonák részéről ez faji bosszú volt, amelyet fajáruló fehér vezetők tettek lehetővé számukra.

Gázában zavartalanul folytatódik a népirtás? Lépjünk tovább. Trump elsumákolja az Epstein-akták nyilvánosságra hozatalát? Felejtsük el az egészet. Cincinnatiban fehéreket lincselnek a négerek? Mindennapos eset, kit érdekel.

M. Katonka Mária (1913–1997) hungarista újságírónő a II. világháború után Nyugat-Európába, majd Kanadába került és onnan politikai meggyőződése miatt soha haza nem térhetett.

Egy vajdahunyadi férfit 24 órára őrizetbe vettek, mert „erőszakra, gyűlöletre és diszkriminációra uszítás” bűncselekményének elkövetésével gyanúsítják, miután „szélsőséges” tartalmú anyagokat tett közzé a közösségi médiában.

Október 5-én antifa terroristák felgyújtottak egy nemesi vadászkastélyt a bajorországi Donaustaufban. A kastély teljesen leégett. A hírről a Nacionalista Zóna számolt be.

Talán sohasem derült volna ki, hogy mit rejt a zernikowi erdő, ha nincs egy lelkes gyakornok az Ökoland Dederow nevű cégben.

Magyarországon köztudomásúlag zéró tolerancia érvényesül az antiszemitizmussal szemben, ami kiterjed Izrael bírálatára is. A magyarok körében nyilvánvalóan teljes nemzeti konszenzus mutatkozik legalább e tekintetben.

A második világháború hadtörténetét vizsgálva, pusztán a tények alapján megállapíthatjuk, hogy a döntő katonai események a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom és a Szovjetunió 1941 és 1945 között megvívott világnézeti háborúja keretében, a keleti fronton zajlottak le.

A Krummlauf, azaz a kanyar puska a németek kreatív ötlete egy hajlított csövű eszköz volt, amelyet egy MP-44-es puska végére rögzítettek, hogy a katonák átlőhessenek akadályokat anélkül, hogy kitették volna magukat a viszonzott tűznek.

Kevesen tudják, hogy a második világégés idején a Szent Korona földjét védő honvédeink a német fegyvertársaktól igazi nagymacskákat is kaptak. A magyar kezek által megszelídített ragadozók sokszor nagyot haraptak a vörös rém testéből. A legsikeresebb vadász Tarczay Ervin páncélos százados volt.

Rádióból hallgattuk a tárgyalást Salzburgban. Élénk figyelemmel kísértük a készülék minden budapesti adását ebben az időben.

A bolsevik terror legismertebb politikai szimbóluma – és hazánkban tiltott önkényuralmi jelkép – a kommunista mozgalmak és a néhai Szovjetunió által használt sarló-kalapács.

Amikor Imrédy személyes származása körül a közismert polémiák folytak, akkor én magam adtam utasítást Kelecsényinek, hogy figyelje meg Imrédyt és figyeltesse meg másokkal is, hogy faji hovatartozása eldönthető legyen.

Egy idős német asszonynak, aki személyesen ismerte, hiszen munkaadója volt, a név – Adolf Hitler – mosolyt csalt az arcára, nem pedig borzongást.

November 30-án hajnali 02.00 óra körül az osztálytól egy futár érkezett a 3. századhoz a következőírásbeli paranccsal: "Az osztályt egy új bevetési körzetbe helyezik. A lánctalpas járműveket Vácon rakodják fel vasúti szerelvényekre. A páncélozott részeket Koppe hadnagy vezeti oda. Indulás azonnal".

1944 szeptember utolsó napjaiban sajátos közjáték zajlott le az német 503. nehézpáncélos-osztály otthont adó Sennelagerben. Noha az újabb bevetés helyszínét még nem ismerték a katonák, egyes részek már el is indultak.

A Life Magazine hét évtizeddel Berlin eleste után tett közzé korábban ismeretlen, a szovjet megszállás után két héttel az úgynevezett Hitler-bunkerben és annak környékén készült fényképeket.

Napjaink Amerikájában a neobolsevizmus woke ideológiája nevében nyílt fehérellenes faji uszítás folyik. A fekete hatalom (black power) megvalósítása érdekében a szórakoztatóiparban, a tömegtájékoztatásban és a felsőoktatásban ténykedő fekete agitátorok és fehér kollaboránsaik egyáltalán nem titkolják, hogy mire számíthatnak a fehérek – mindenekelőtt a heteroszexuális fehér férfiak – a jövő Amerikájában, amikor majd relatíve kisebbségbe kerülnek az össz­népességen belül (a jelenlegi demográfiai tendenciák alapján 2050 körül).

Németországban nagyon sokan gondolják, hogy az 1923-as hiperinfláció jelentősen hozzájárult a nemzetiszocialista párt felemelkedéséhez.

Európa nyugati fertályán még manapság is hajlamosak paranoiásnak titulálni azt, aki megemlíti vagy pláne kárhoztatja az ott rohamléptekkel zajló népességcserés gyarmatosítást, vagyis a fehér őshonosok színes bőrű bevándorlókra való lecserélését.

1915. június 23-án kezdődött az a több mint két évig elhúzódó összecsapás-sorozat az észak-olaszországi Isonzó folyó mentén, amelyben az első világháborúban elesett több mint ötszázezer magyar katona mintegy fele lelte halálát.

Erdély védelmével és a Déli-Kárpátok birtokbavételének kérdésével a magyar minisztertanács először 1944. augusztus 25-én foglalkozott rendkívüli ülés keretében.

József Attila: A nemzeti szocializmus (1933) A nemzeti szocializmus lobogója alá sorakozó német dolgozók történelmi harca új irányt szab minden ország munkásmozgalmának.