Meghalt az utolsó zsidó, akinek sikerült meglépnie Auschwitzból

Kövess minket -on és -en!

A 90 éves korában elhunyt Israel Levin családja elmondta, hogy fontosnak tartotta, hogy mindenki megtudja, milyen borzalmas élete volt a második világháború idején.

Levin 11 éves volt, amikor apjával és egy csapat felnőtt társával együtt sikerült megpattannia a koncentrációs tábor kanálisán keresztül.

Levin gyermekei visszaemlékezve az életére elmondták, hogy az öreg gyakran mesélt nekik a nehézségekről, amelyeket fiatalkorában átélt és azzal korholta őket, hogy számára sokkal nehezebb volt az élet. Gyakran mondogatta: „13 éves koromig harcoltam az életemért, nem úgy, mint ti”. 

Fókusz

Levin fia, Ejal szerint az apjuk azt is fontosnak tartotta, hogy minduntalan elmesélje csodás megmenekülésének történetét.

„Az elmúlt években apa beteg lett, de tiszta öntudattal mesélt nekünk a partizánokról, akik segítettek a csoportjának az erdőkben, és arról, hogy egy lengyel család hónapokig rejtegette őt”.

Levin 1945-ben, 13 évesen érkezett Izraelbe az apjával, ahol az észak-izraeli Jagur kibucban telepedett le és ott gyerekkori megpróbáltatásai ellenére tisztes kort élt meg most bekövetkezett természetes haláláig.

Kövess minket -on és -en!

A brit Telegraph arról ír: részletes útmutatót kaptak walesi óvodák, hogy a kisgyermekek körében is lépjenek fel a rasszista jelenségek ellen.

Az 503. nehézpáncélos-osztályt 1942. május 5-étől állították fel egy törzsszázaddal és két önálló nehézpáncélos-századdal.

A történészek által Göringnek tulajdonított alábbi levél először az angliai „The Independent Nationalist”-ban jelent meg.

Még sokan emlékszünk egy régi novemberi estére, melyen a telefondrót elhozta a hírt: a bajorországi Hitler-puccs leveretett.

Az 1936-os berlini olimpián egy ismeretlen nő az őrségen áttörve Adolf Hitler székéhez rohant, és megpróbált csókot adni a Führer arcára, a vidám pillanatokat fotó- és filmfelvétel is megörökítette.

A nemzetiszocialista Németországgal való jó viszony mellett, a fegyveres semlegesség fenntartása érdekében Magyarország 1940-ben a Londonnal jó viszonyt ápoló Jugoszláviához kezdett közeledni.

1945. május 9-én, éjfél után néhány perccel írták alá a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom hadserege, a Wehrmacht feltétel nélküli megadásáról szóló nyilatkozatot, de ezzel az európai hadszíntéren még nem ért a második világháború.

Riadó! Náciveszély! Égen-földön, éjjel-nappal, mindenhol és mindenkor. A nácik a nyugati liberális-parlamentáris kleptokráciák és a kelet-európai illiberális-autokrata kleptokráciák spájzaiban vannak.

A Waffen-SS gyalogsági harcászata (a szárazföldi haderő elődjétől némileg eltérően) elsősorban az első világháborús német rohamcsapatok tapasztalatai alapján alakult ki.

Az Amerikai Egyesült Államokban működő fehér fajvédő szervezet, a Ku Klux Klán története több szakaszra osztható, és tulajdonképpen minden időszakban aktívan szerepelnek benne a nők is.

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.

Az első világháború után, az 1920-30-as években számos kisebb fasiszta, nemzetiszocialista párt alakult meg Magyarországon. Az első egyik legjelentősebb ilyen szerveződés a Böszörmény Zoltán alapította Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt, ismertebb nevükön a Kaszáskeresztes Párt volt. 

A finn légierő kivezeti a szimbólumai közül a horogkeresztet – írja az Associated Press. A légierő hivatalos zászlajáról még 2020-ban törölték a hazafias szimbólumot, de néhány egységnél még ma is használják, a következő időszakban ezek zászlóit és logóit is megváltoztatják majd.

Napról napra „fokozódik a helyzet” a mesterséges intelligencia (MI) frontján, amelyről az utóbbi időben többször is tudósítottam, és ahol az amerikaiak egyre inkább úgy állnak a kínaiakkal szemben, mint az ukránok az ukrajnai fronton az oroszokkal szemben. Vagyis vesztésre. Nem kicsit, hanem nagyon.

A brennbergbányai fogságba esés után (1945. április 1.) Focsanin keresztül nyáron érkeztünk a Középső-Ural vidékére. Két hónapon át mintegy négyszázan sátortáborba kerültünk erdőirtásra, vasúti töltés építésére.

Vitéz ómoraviczai Imrédy Béla 1891. december 29-én született Budapesten egy módos, polgári családban a Heinrich kereskedőfamília leszármazottjaként (emléküket ma a Heinrich-udvar őrzi Budapest belvárosában).

Adolf Hitler a második világháborús hadjáratai alatt szeretett olyan közel lenni a fronthoz, amennyire saját személyes biztonsága engedte.

1940. augusztus 30-án Joachim von Ribbentrop német birodalmi, valamint Galeazzo Ciano gróf olasz külügyminiszter, a román királyi kormány által Erdély ügyében döntőbíráskodásra felkért nagyhatalmak képviselőiként, a bécsi Belvedere palotában kihirdették döntésüket.

A Magyar Királyság számára 1941-ben, az 1944-es esztendőben pedig már a visszacsatolt Székelyföldön is érezhető volt a háború előszele, hiszen az eleddig érintetlen székely alakulatok is sorra kapták a mozgósítási parancsokat.

A Dnyepropetrovszktól mintegy 100 kilométerre fekvő bányatelepi táborban az első másfél-két év alatt a hadifoglyok létszám mintegy harmaddal csökkent.

Közvetlenül a II. világháború után Lengyelországban 277 börtönben és 1255 kommunista koncentrációs táborban több mint 200 ezer német származású polgári személyt gyűjtöttek össze, mialatt a vasfüggöny szovjet oldalán 16 millió német származású polgári lakost telepítettek ki.

Az 1945 telén a budai Várban rekedt magyar és német katonák ostromgyűrűt áttörő támadási kísérlete, a háború és az európai történelem egyik legtragikusabb és leghősiesebb pillanata.

Amikor Imrédy személyes származása körül a közismert polémiák folytak, akkor én magam adtam utasítást Kelecsényinek, hogy figyelje meg Imrédyt és figyeltesse meg másokkal is, hogy faji hovatartozása eldönthető legyen.

Trump láthatóan Gorbacsov kényszerpályájára került, és elkezdi szanálni az amerikai birodalmat. Akárcsak elődje, ő sem önszántából teszi.

Szálasi Ferenc 1946. évi Börtönnaplójának február 28-i bejegyzésében ezt olvassuk: "Ma reggel kivégezték Imrédy Bélát. Nyugodjék békében. A Nemzet vértanúja volt."

A német kormány minden évben büszkén reklámozza másként gondolkodó, de egyébként ártalmatlan állampolgárai hatósági üldözését, akiket az „alkotmány ellenségeinek” titulál.

A két világháború során a szemben álló felek előszeretettel bíztak meg négylábúakat is harci feladatokkal.