Kövess minket 
-on és 
-en!
A Norvég Kutatási Tanács több mint 1,2 millió dollárt költ egy olyan projektre, amelynek célja annak feltárása, hogy az ország hogyan járult hozzá a „fehérség” globális elterjedéséhez a gyarmatosítás és a festés révén.
A „Hogyan tette Norvégia fehérebbé a világot (NorWhite)” című kutatási projekt, amelynek a Bergeni Egyetem ad otthont, a „fehérséget” „napjaink egyik legfontosabb társadalmi és politikai problémájaként” írja le.
„Az akadémiai körökön belül és kívül világszerte a lázadás és a megbánás akciói igyekeznek megbirkózni rasszista múltunkkal. A művészet- és építészettörténeten belül a fehérség tanulmányozásának kulcsfontosságú munkáiban a fehérséget a kiváltság kulturális és vizuális struktúráiként értelmezik” – nyitja a projektet, amelyet Ingrid Halland docens vezet. Honlapja a kormány 12 millió koronás finanszírozási támogatásával büszkélkedik.
A projekt honlapja szerint a cél „a fehérség politikájának egy sajátosan eltérő csataterével foglalkozni a művészetben és az építészetben”.
A kutatók szerint a fehérségnek két oldala van: a rendszerszintű rasszizmus és annak „materializálódása” a társadalomban esztétikaként.
„A projekt alapját két alapvető premissza képezi: A fehérség nem csupán kulturális és társadalmi állapot, amely a bőrszínhez, a kiváltságokhoz és a szisztematikus kirekesztéshez kötődik, hanem mindenhol materializálódik körülöttünk. Másodszor, nem lehet megérteni ezt a materializálódást anélkül, hogy ne értenénk meg magának a színnek a társadalmi, technológiai és esztétikai feltételeit” – olvasható a projektben.
„Bár Norvégia nem hagyományos gyarmati hatalom, ez a projekt megmutatja, hogy az ország globálisan vezető szerepet játszott a fehér, mint felsőbbrendű szín meghonosításában” – folytatódik a tájékoztató, anélkül, hogy megmagyarázná, mi lehet egy „nem hagyományos gyarmati hatalom”.
|
|
|
|
|
|
Az államilag finanszírozott projekt a továbbiakban leírja, hogy a norvég vegyészek 1916-ban forradalmasították a fehér festéket, és kifejlesztettek egy olyan formát, amely sokkal jobb fedőképességgel rendelkezik, mint amit korábban használtak. Így országszerte számos nevezetes épületet fényes fehérre festettek.
A nemzet tudósainak eredményei azonban nem feltétlenül pozitívak Halland és a többi kutató számára.
„A NorWhite a történelmi, kritikai, esztétikai és művészeti módszerek, valamint a nyilvánosság bevonásával és tájékoztatásával való összefonódásával egy összetett és kihívásokkal teli történetet tár fel arról, hogy egy helyi norvég innovációnak hogyan lettek bolygóméretű következményei” – folytatták.
A továbbiakban egyértelmű célt fogalmaztak meg: kideríteni, hogyan „tette Norvégia fehérebbé a világot”.
„A NorWhite általános célja, hogy kritikusan és vizuálisan vizsgálja a norvég technológia- és innovációs történelem egy összetett és feltáratlan részének kulturális és esztétikai előfeltételeit, amely – ahogyan a projekt állítja – fehérebbé tette a világot”.
Figyelemre méltó, hogy a projektet a Titania AS és a Kronos Titan szponzorálja – az a két vállalat, amelynek a nevéhez fűződik e fényes, titánfehér szín előállítása és népszerűsítése.
