Kövess minket -on és -en!

Joe Biden amerikai elnök egy Pészach előtt megjelent véleménycikkében a zsidókat bátorítva figyelmeztetett az „antiszemitizmus növekvő fenyegetésére” Amerikában, és felvázolta kormánya válaszcsapásait.

A CNN honlapján megjelent írásában Biden úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államokban mostanában „a szélsőségesség mellbevágóan nyílt felvállalásának vagyunk tanúi a közéletben”.

„Ezt a gonoszságot látjuk az egész társadalomban. Terrorista támadások zsinagógák ellen. Zsidó üzletek ablakán bedobott téglák. Antiszemita szórólapok a zsidó házak előtt. Horogkeresztek autókon és temetőkön. Ezek a tettek lelkiismeretlenek és megvetendők. És mindez nemcsak a zsidók ellen intézett csapás, hanem más kisebbségi közösségeket is fenyeget, és foltot ejtenek nemzetünk lelkén” – írta az elnök.

Biden idézte az FBI friss adatait, amelyek szerint az amerikai vallási „gyűlölet-bűncselekmények” több mint fele zsidók ellen irányul, valamint a zsidó szupremácista Rágalmazásellenes Liga (ADL) márciusban közzétett felmérését, amelyek szerint 2022-ben volt a „legmagasabb” az antiszemita incidensek száma, amióta az ADL 1979-ben elkezdte nyomon követni azokat. Ez utóbbihoz érdemes hozzátenni, hogy a zsidók gyűjtik maguknak folyamatosan változó kritériumok szerint, éppen ezért kellő távolságtartással kell kezelni a statisztikát, hiszen a bevételszerzés, vagyis az adódollárok elkunyerálása érdekében folyamatosan csűrik-csavarják a számokat.

Az elnök kiemelte kormányának az „antiszemitizmus elleni küzdelem terén elért eredményeit”, köztük a Nonprofit Biztonsági Támogatási Program finanszírozásának „eddigi legnagyobb mértékű” növelését. E program célja, hogy adófizetői pénzeket nyújtson a zsinagógák, nappali iskolák és más nonprofit szervezetek fizikai védelmére. Bár a zsidó felsőbbrendűségi csoportok üdvözölték a kiadások növelését, a 2023-as pénzügyi évre vonatkozó kiadási csomagban előirányzott 305 millió dollár kevesebb, mint a sok zsidók által követelt 360 millió dollár.

A kormányzat emellett „nemzeti stratégiát készít az antiszemitizmus elleni küzdelemre”, amelyet a zsidók és a kongresszus vezetői is támogattak.

A véleménycikk végül a „Pészach tanulságaira” hívja fel a figyelmet, ami az Egyesült Államok számára is megfontolandó:

„Miközben a Pészachot ünnepeljük, gondoljunk arra, hogy a Haggadában szereplő négy gyermekhez hasonlóan, különbözőségeink ellenére egy asztalnál ülünk, mint egy nép, egy nemzet, egy Amerika” – írta Biden. „Fogjunk össze a különböző felekezetek, fajok és szociális hátterű csoportok között, hogy világossá tegyük: a gonosz nem fog győzni, a gyűlölet nem fog győzedelmeskedni, és nem az antiszemitizmus lesz korunk nagy története. Emlékezzünk, szólaljunk meg és cselekedjünk, hogy közösen helyreállítsuk Amerika lelkét”.

Kövess minket -on és -en!

1933 az egykori Szovjetunió történelmének talán legsötétebb éve volt (pedig elég erős a mezőny ebben a versenyben).

Megérkezett az Egyesült Államokba a dél-afrikai menekültek első csoportja, akiket a Trump-kormányzat azért fogad be, mert az afrikai köztársaságban igazságtalan faji megkülönböztetéssel és erőszakkal kell szembenézniük.

A politikai korrektség és a „társadalmi béke” megőrzésének hamis mítosza oltárán áldozták fel a brit munkásosztálybeli lányokat, miközben kínzóik, a pakisztáni hátterű bandák tagjai nyíltan hirdették rasszista indítékaikat.

Az 1945. április 5-én zalai leventeként kezdődött amerikai, majd francia fogságom sok megaláztatással és szenvedéssel járt. Az amerikai őrök azzal fogadtak, hogy elszedték ékszereinket, óráinkat, gyűrűinket, kis vagyonkáinkat. 

Egy berlini kórházban elhunyt Horst Mahler, a Vörös Hadsereg Frakció (másik nevén Baader–Meinhof-csoport) alapítója, aki később nemzetiszocialistává vált, és holokauszttagadás miatt többször elítélték – 89 éves volt.

Egy ottawai nemzetiszocialistát elítéltek az miatt, hogy „gyűlöletet, félelmet és megosztottságot keltett”, amikor segített létrehozni fajvédő toborzóvideókat és más fehér nacionalista propagandát a mostanra megszűnt szélsőjobboldali Atomwaffen division számára.

Az ötödik júniusi tárgyalási napot tartották Budapesten Simeon Ravi Trux, antifasiszta aktivista ügyében, aki a vád szerint részt vett a 2023-as támadásokban. Az utcán ezúttal a Betyársereg jelent meg jelentős létszámban a Fővárosi Törvényszék épületénél.

Joszif Sztálin 1953-ig volt a Szovjetunió vezetője. A véres diktátort 74 évesen Moszkvában érte a halál, abban az otthonában - dácsájában -, ahol élete utolsó két évtizedének jelentős részét töltötte.

Börtönbüntetésre ítéltek egy 48 éves magyar férfit, miután beismerte, hogy „szélsőséges jobboldali zenéket és anyagokat” birtokolt, illetve terjesztett az Egyesült Királyságban és Európa több országában.

A néger előadó, akit egykor Kanye Westnek hívtak, de évek óta a Ye nevet viseli, új számmal jelentkezett, amelynek a Heil Hitler címet adta.

Otto Skorzeny páratlan merészségű és kivitelezésű akcióival kiérdemelte folyamatos előléptetéseit és a Lovagkeresztet. Egyidejűleg a szövetségesek „Európa legveszélyesebb embere”-ként kezdték emlegetni.

Az első magyar származású önkéntesek 1944 nyarán, a bácskai németség körében végrehajtott SS-toborzások, illetve behívások során jelentkeztek szolgálattételre a német Waffen-SS-nél.

Még sokan emlékszünk egy régi novemberi estére, melyen a telefondrót elhozta a hírt: a bajorországi Hitler-puccs leveretett.

Bűnösnek mondta ki a Leeds-i Koronabíróság azt a 16 éves Northumberland-i fiút, aki tagja volt a „The Base” (Az Alap) nevű, Nagy-Britanniában betiltott nemzetiszocialista szervezetnek.

Gömbös Gyula altábornagy, államférfi 1886. december 26-án született Murga (Tolna vármegye) nagyközségben, a jákfai Gömbösök nemzetségéből.