Kövess minket -on és -en!

Joe Biden amerikai elnök egy Pészach előtt megjelent véleménycikkében a zsidókat bátorítva figyelmeztetett az „antiszemitizmus növekvő fenyegetésére” Amerikában, és felvázolta kormánya válaszcsapásait.

A CNN honlapján megjelent írásában Biden úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államokban mostanában „a szélsőségesség mellbevágóan nyílt felvállalásának vagyunk tanúi a közéletben”.

„Ezt a gonoszságot látjuk az egész társadalomban. Terrorista támadások zsinagógák ellen. Zsidó üzletek ablakán bedobott téglák. Antiszemita szórólapok a zsidó házak előtt. Horogkeresztek autókon és temetőkön. Ezek a tettek lelkiismeretlenek és megvetendők. És mindez nemcsak a zsidók ellen intézett csapás, hanem más kisebbségi közösségeket is fenyeget, és foltot ejtenek nemzetünk lelkén” – írta az elnök.

Biden idézte az FBI friss adatait, amelyek szerint az amerikai vallási „gyűlölet-bűncselekmények” több mint fele zsidók ellen irányul, valamint a zsidó szupremácista Rágalmazásellenes Liga (ADL) márciusban közzétett felmérését, amelyek szerint 2022-ben volt a „legmagasabb” az antiszemita incidensek száma, amióta az ADL 1979-ben elkezdte nyomon követni azokat. Ez utóbbihoz érdemes hozzátenni, hogy a zsidók gyűjtik maguknak folyamatosan változó kritériumok szerint, éppen ezért kellő távolságtartással kell kezelni a statisztikát, hiszen a bevételszerzés, vagyis az adódollárok elkunyerálása érdekében folyamatosan csűrik-csavarják a számokat.

Az elnök kiemelte kormányának az „antiszemitizmus elleni küzdelem terén elért eredményeit”, köztük a Nonprofit Biztonsági Támogatási Program finanszírozásának „eddigi legnagyobb mértékű” növelését. E program célja, hogy adófizetői pénzeket nyújtson a zsinagógák, nappali iskolák és más nonprofit szervezetek fizikai védelmére. Bár a zsidó felsőbbrendűségi csoportok üdvözölték a kiadások növelését, a 2023-as pénzügyi évre vonatkozó kiadási csomagban előirányzott 305 millió dollár kevesebb, mint a sok zsidók által követelt 360 millió dollár.

A kormányzat emellett „nemzeti stratégiát készít az antiszemitizmus elleni küzdelemre”, amelyet a zsidók és a kongresszus vezetői is támogattak.

A véleménycikk végül a „Pészach tanulságaira” hívja fel a figyelmet, ami az Egyesült Államok számára is megfontolandó:

„Miközben a Pészachot ünnepeljük, gondoljunk arra, hogy a Haggadában szereplő négy gyermekhez hasonlóan, különbözőségeink ellenére egy asztalnál ülünk, mint egy nép, egy nemzet, egy Amerika” – írta Biden. „Fogjunk össze a különböző felekezetek, fajok és szociális hátterű csoportok között, hogy világossá tegyük: a gonosz nem fog győzni, a gyűlölet nem fog győzedelmeskedni, és nem az antiszemitizmus lesz korunk nagy története. Emlékezzünk, szólaljunk meg és cselekedjünk, hogy közösen helyreállítsuk Amerika lelkét”.

Kövess minket -on és -en!

Egy 35 éves zsidó férfit mellkason szúrtak Brooklyn Crown Heights negyedében, miután támadója antiszemita szidalmakat kiáltott – közölték a hatóságok.

1945 tavaszán Németország az egyre növekvő veszteségek miatt kénytelen volt felszólítani a legfiatalabbakat is, hogy lépjenek be a Wehrmacht soraiba.

Diszkréten szállították le a nyomozók Ulain Ferencet a Bécs felé tartó gyorsvonatról. Bár a nemzetgyűlési képviselő és ügyvéd meghallgatása és társainak elfogása minden paláver nélkül történt meg, az ügy mégis nagyot robbant.

A magyar hadifoglyokat 1945 őszén átszállították a 180/5. lágerbe. (Ez a Don-medence egyik szénbányája közelében létesült.) Örömmel fogadtuk az áttelepítést abban a reményben, a háború befejezése utáni hazaszállításunkkal kapcsolatos lépésről van szó.

A néger előadó, akit egykor Kanye Westnek hívtak, de évek óta a Ye nevet viseli, új számmal jelentkezett, amelynek a Heil Hitler címet adta.

Szomorú és különös helyzetben jöttem rá, hogy néha a tudás is lehet előnytelen. Hadifogságom első lágere a Kraszna Szulin nevű városban volt a Szovjetunióban. A gyár hasonlított a budapesti Csepel Művekhez.

Úgy látszik, hogy az ünnepek közeledtével a német rendőrök szeretnek sportot űzni abból, hogy kiröhögtessék magukat a józanul gondolkodó polgárok által.

Egy észak-német kisvárosból szóló hír háborította fel a németországi zsidókat: egy flensburgi bolt kirakatában a Nagynémet Birodalom időszakát idéző felirat jelent meg. 

A legtöbb ifjú kommunista átment Rákosi kezei alatt a szegedi Csillagban, miközben a moszkvai emigráció tagjai fogyatkoztak – a későbbi diktátor nagyobb biztonságban volt itthon a rácsok mögött, mint a Szovjetunióban.

A román legfőbb ügyészség öt embert állított bíróság elé fasiszta propaganda terjesztése, erőszakra uszítás és tiltott fegyvertartás miatt.

Párhuzamosan, mondhatni teljes szinkronban alakul az évszázadokon át egymás ősellenségének számító, majd a múlt században Németország ellenében szövetségre lépő Nagy-Britannia és Franciaország sorsa.

Az ausztrál hatóságok visszavonták egy brit férfi vízumát, miután a gyanú szerint nemzetiszocialista jelképeket terjesztett és „erőszakra uszított” a zsidókkal szemben. Ausztrália belügyminisztere megerősítette, hogy megtették az előkészületeket a férfi kiutasítására.

Szovjet hadijelentések szerint 1945. április 4-én fejeződtek be Magyarországon a második világháborús harci cselekmények, amikor a Vörös Hadsereg "kiűzte" az utolsó német egységeket.

A brüsszeli önkormányzati tanács egyhangúlag jóváhagyta azt az indítványt, amely a belga fővárost „antifasiszta várossá” nyilvánítja – jelentette a The Brussels Times című, angol nyelvű hírportál.

Az utóbbi időben a népességszám alakulása a migrációs politika, a gazdaság és az összeesküvés-elméletek középpontjába került. Egyesek úgy vélik, hogy a fehér országoknak milliószámra kell idegeneket befogadniuk, mert a születési arányszámuk túl alacsony, mások arra buzdítják a fehéreket (és csak őket), hogy a bolygó megmentése érdekében egyáltalán ne szaporodjanak.