Kövess minket -on és -en!

Joe Biden amerikai elnök egy Pészach előtt megjelent véleménycikkében a zsidókat bátorítva figyelmeztetett az „antiszemitizmus növekvő fenyegetésére” Amerikában, és felvázolta kormánya válaszcsapásait.

A CNN honlapján megjelent írásában Biden úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államokban mostanában „a szélsőségesség mellbevágóan nyílt felvállalásának vagyunk tanúi a közéletben”.

„Ezt a gonoszságot látjuk az egész társadalomban. Terrorista támadások zsinagógák ellen. Zsidó üzletek ablakán bedobott téglák. Antiszemita szórólapok a zsidó házak előtt. Horogkeresztek autókon és temetőkön. Ezek a tettek lelkiismeretlenek és megvetendők. És mindez nemcsak a zsidók ellen intézett csapás, hanem más kisebbségi közösségeket is fenyeget, és foltot ejtenek nemzetünk lelkén” – írta az elnök.

Biden idézte az FBI friss adatait, amelyek szerint az amerikai vallási „gyűlölet-bűncselekmények” több mint fele zsidók ellen irányul, valamint a zsidó szupremácista Rágalmazásellenes Liga (ADL) márciusban közzétett felmérését, amelyek szerint 2022-ben volt a „legmagasabb” az antiszemita incidensek száma, amióta az ADL 1979-ben elkezdte nyomon követni azokat. Ez utóbbihoz érdemes hozzátenni, hogy a zsidók gyűjtik maguknak folyamatosan változó kritériumok szerint, éppen ezért kellő távolságtartással kell kezelni a statisztikát, hiszen a bevételszerzés, vagyis az adódollárok elkunyerálása érdekében folyamatosan csűrik-csavarják a számokat.

Az elnök kiemelte kormányának az „antiszemitizmus elleni küzdelem terén elért eredményeit”, köztük a Nonprofit Biztonsági Támogatási Program finanszírozásának „eddigi legnagyobb mértékű” növelését. E program célja, hogy adófizetői pénzeket nyújtson a zsinagógák, nappali iskolák és más nonprofit szervezetek fizikai védelmére. Bár a zsidó felsőbbrendűségi csoportok üdvözölték a kiadások növelését, a 2023-as pénzügyi évre vonatkozó kiadási csomagban előirányzott 305 millió dollár kevesebb, mint a sok zsidók által követelt 360 millió dollár.

A kormányzat emellett „nemzeti stratégiát készít az antiszemitizmus elleni küzdelemre”, amelyet a zsidók és a kongresszus vezetői is támogattak.

A véleménycikk végül a „Pészach tanulságaira” hívja fel a figyelmet, ami az Egyesült Államok számára is megfontolandó:

„Miközben a Pészachot ünnepeljük, gondoljunk arra, hogy a Haggadában szereplő négy gyermekhez hasonlóan, különbözőségeink ellenére egy asztalnál ülünk, mint egy nép, egy nemzet, egy Amerika” – írta Biden. „Fogjunk össze a különböző felekezetek, fajok és szociális hátterű csoportok között, hogy világossá tegyük: a gonosz nem fog győzni, a gyűlölet nem fog győzedelmeskedni, és nem az antiszemitizmus lesz korunk nagy története. Emlékezzünk, szólaljunk meg és cselekedjünk, hogy közösen helyreállítsuk Amerika lelkét”.

Kövess minket -on és -en!

A második világháború minden karácsonya szomorú volt, azonban 1944 decembere kimondottan komoly megpróbáltatásokat jelentett a budapestiek számára.

Erdély védelmével és a Déli-Kárpátok birtokbavételének kérdésével a magyar minisztertanács először 1944. augusztus 25-én foglalkozott rendkívüli ülés keretében.

Egy újabb borzalmas antiszemita merénylet adott alkalmat rettegésre a hivatásos rettegőknek. Az egyik londoni kávéházban olyan cappuccinót szolgáltak fel egy zsidó párnak, amelyen a tejhabot, horribile dictu, kakaóhorogkereszt díszítette. Az esetből világhír lett. Ez nem vicc, bármilyen viccesen is hangzik.

A Little Rock-i négereket sokkolta, hogy a hétvégén a nemzetiszocialista Blood Tribe csoport tartott felvonulást a város több pontján.

1945 februárjáig Európa egyik legszebb barokk városát, az Elba menti Firenzeként is emlegetett Drezdát megkímélte a második világháború vérzivatara, és elkerülték az 1943 nyara óta folyamatos, a Németországot romba döntő szövetséges terrorbombázások.

Még tartottak a harcok, amikor az egyik napon arra döbbentünk, hogy hadifoglyok vagyunk. Ez akkor volt, amikor bevagonírozva (Debrecen érintésével) továbbutaztunk, elhagytuk az ország területét, és egy romániai hadifogolytáborban kötöttünk ki.

Egy friss YouGov európai közvélemény-kutatás szerint az európaiak (hat európai nemzet) nagy többsége immár ellenszenvet érez Trump Amerikájával szemben (a franciák 62, az olaszok 63, a britek 64, a spanyolok 66, a németek 72, a dánok 84 százaléka).

Immár világos, hogy az Irán elleni háború elindításakor Donald Trump súlyosan alábecsülte Irán kormányát, katonai erejét és népét. Irán megtámadása során ismét a cionista érdekeket helyezte az amerikaiak és a világ érdekei elé.

w A katolikus és nemzeti érzelmű diák, Quentin Deranque ügye, akit több mint egy héttel ezelőtt az Antifa terrorszervezethez köthető militánsok meglincseltek és meggyilkoltak továbbra is megrázza a francia társadalmat.

Október 5-én antifa terroristák felgyújtottak egy nemesi vadászkastélyt a bajorországi Donaustaufban. A kastély teljesen leégett. A hírről a Nacionalista Zóna számolt be.

A Nordic Sun Kulturális Központ idén februárban nyitotta meg kapuit. Azóta a szélsőbaloldal támadásainak kereszttüzében áll. Idén márciusban több napon át tartó rongálás-sorozat vette kezdetét, amelyet a Momentum erzsébetvárosi szervezete vállalt magára.

„… Dwight D. Eisenhower nemcsak a nemzetiszocialista rendszert gyűlölte megszállottan, hanem mindent, ami német. Az amerikai és a francia megszállási zónában több mint ötmillió német katonát zsúfoltak össze szögesdróttal bekerített gyűjtőhelyeken...

Németország katonai erejét az első világháború után a győztes hatalmak szétzúzták. Már a weimari időkben elkezdődött az a folyamat, amely a versailles-i békeszerződés katonai rendelkezéseinek áthágására törekedett.

M. Katonka Mária (1913–1997) hungarista újságírónő a II. világháború után Nyugat-Európába, majd Kanadába került és onnan politikai meggyőződése miatt soha haza nem térhetett.

A bad-kreuznachi amerikai táborban 1945 áprilisa végén megkezdődött a szelektálás: elengedték a betegeket, a lengyeleket, az oroszokat, és elkülönítették a tisztikart. Minket, magyarokat és a németeket vegyesen egy vonatszerelvénnyel Észak-Franciaországba, Torénba irányítottak.