A liberális lelopta a horogkeresztes zászlót, a nemzetiszocialista hátba lőtte

Kövess minket -on és -en!

A környékbeliek elmondása szerint a 44 éves, oklahomai Alexander Feaster békés ember volt, többször lenyírta mások háza előtt is a füvet szívességből és mosolyogva integetett mindig, minden szomszédnak.

Az egyetlen dolog, amivel kitűnt a lakókörnyezetében, hogy büszkén tűzött ki számos horogkeresztes zászlót a házára.

Amikor egy közeli parti résztvevője, egy 26 éves, feltehetően antifasiszta nő a buli utáni hajnalban megpróbálta eltávolítani az egyiket, Alexander Feaster törvénytisztelő polgárból mérges fehér férfi lett.

Hírek

A nő éppen elfutott volna a leszaggatott zászlóval, amikor Feaster többször hátbalőtte őt egy félautomata fegyverrel. A kiérkező rendőrök négy lőtt sebet találtak rajta, de nem szenvedett életveszélyes sérüléseket, amiből kitűnik, hogy a kitűnően lövő Feaster csak figyelmeztetni akarta. A férfit azonban őrizetbe vették, és gyilkossági kísérlettel vádolják, írja a BBC. 

A helyi sheriff korábban azt nyilatkozta, a nő megpróbálta ellopni a zászlót, később viszont arra módosított, nem egyértelmű, mi volt pontosan a szándéka, így az nem derült ki, hogy a tolvaj nő felelni fog-e a tettéért.

Kövess minket -on és -en!

Még sokan emlékszünk egy régi novemberi estére, melyen a telefondrót elhozta a hírt: a bajorországi Hitler-puccs leveretett.

Az egyre jobban radikális antifasisztába forduló ausztrál kormányzat nem díjazta a néger rapper hitlerista megnyilvánulásait.

Pietersburg mellett 3500 hófehér fakereszt virít a dél-afrikai vörös földbe tűzve. Ezek a keresztek emlékeztetnek minket azokra a búr farmerekre, akiket az elmúlt évtizedekben feketék gyilkoltak meg a „felszabadított” Dél-Afrikában – olvasható a Szent Korona Rádió oldalán. 

Ma 1945. május 8-át a második világháború végének és a „náci rezsim” bukásának napjaként tartják számon hivatalosan Németországban.

Magyarországot, tágabb értelemben a Kárpát-medencét a nyugati és a keleti szakirodalomban egyaránt másodlagos, esetenként mellékhadszíntérként említik. A puszta számok ezt látszanak alátámasztani.

Amerika az úgynevezett megállított érzelmi fejlődés (Arrested Emotional Development/AED) járványszerűségében szenved. Lényegében permanens infantilizmusról van szó, és a következők valamilyen kombinációja jellemzi: függőség, kapzsiság, éretlenség, félelem, hibáztatás, szégyen, neheztelés és düh.

Egy újabb borzalmas antiszemita merénylet adott alkalmat rettegésre a hivatásos rettegőknek. Az egyik londoni kávéházban olyan cappuccinót szolgáltak fel egy zsidó párnak, amelyen a tejhabot, horribile dictu, kakaóhorogkereszt díszítette. Az esetből világhír lett. Ez nem vicc, bármilyen viccesen is hangzik.

Madison Grant A nagy faj elmúlása című művében (amelyet Adolf Hitler a bibliájának nevezett) az Észak-Amerikát gyarmatosító és az Egyesült Államokat megalapító angolszász-északi fajok más alsóbbrendű, de szaporább fajokkal szemben történő fokozatos demográfiai háttérbe szorulása miatt sajnálkozik, amelynek eredményeként az USA megszűnik fehér nemzetként létezni, és a helyét egy fajilag megosztott ország fogja elfoglalni egykori önmaga karikatúrájaként.

Az utóbbi időben egyre erősödik Nyugaton azoknak a politikai-gazdasági köröknek a hangja, amelyek mindenre képesek, hogy belezavarják országaikat egy szélesebb körű, akár világméretű háborúba Oroszország és/vagy Kína ellen.

A The Base nevű nemzetiszocialista akciócsoport újra aktivizálta magát az Egyesült Államokban, és paramilitáris kiképzőtáborokat hirdet – írja a brit The Guardian.

Érvényét vesztette a Hammerskins Deutschland nevű szervezet két évvel ezelőtti betiltása. A lipcsei bíróság ugyanis helyt adott több tag és regionális alcsoportnak a belügyminisztérium betiltási határozata ellen benyújtott kereseteinek - számol be a Spiegel.

A német külügyminiszter, Johann Wadephul közölte, hogy a jövő héten ismét felveszik a kapcsolatot Magyarországgal, mert jobb fogvatartási körülményeket kívánnak elérni a szélsőbalos erőszakkal vádolt Maja T. (eredeti nevén Simeon Ravi Trux) számára – írja a Die Welt.

A Nap égi útjának motívuma, mely a világmindenség örök körforgását is jelképezi, az emberiség egyik legősibb jelképének számít. E szimbólum jelentésére tökéletesen illeszkedik a „napforgás” szó, amely a magyar nyelv első tudományos igényű szótára, a Czuczor-Fogarasi (1862) meghatározása szerint így hangzik: „A Napnak látszatos mozgása, keringése, melyet a Föld körül és az úgynevezett állatkörön tesz.”

Egy békésen folydogáló kis patak az alaszkai Aleut-szigeteken 80 éven át hivatalosan a „Nazi Creek” nevet viselte – egészen máig.

Akármennyire hihetetlen, a cionisták által megszállt alpesi országban nem tiltott a nemzetiszocialista jelképek használata. Úgy tűnik, ez nemsokára megváltozhat.

Manapság valószínűleg a „holokauszt tagadása” és a „náci bűnök kisebbítése” miatt beperelnék Mihail Gorbacsovot, ha most vallaná be, hogy nem a németek, hanem a szovjetek mészároltak Katynban.

Európa, történelmében átélt minden felforgató népvándorlást, látott véres háborúkat és átkos széthúzást, de a második világháborút követő lét és nemlét ily tragikus válaszútja elé nem került még soha.

„Púpos gnóm”, „vörös hóhér”, „a diktatúra legvéresebb hiénája”, „egy emberkeverék karvalyból és hiénából gyúrva” – írták a korabeli újságok a Tanácsköztársaság bukását követően Korvin Ottóról. „Nemes jellemű, izzó lelkű forradalmár”, „egy elvi vasember” – zengtek róla dicshimnuszokat az 1945–1989 közötti politikai rendszerek tollnokai.

Afrika egy példátlan biológiai, környezeti, társadalmi és politikai kísérlet során minden idők legnagyobb népességrobbanásának a terepe.

Az 1945 novemberében kezdődő nürnbergi koncepciós perben a Nagy-Britannia, Franciaország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok által létrehozott Nemzetközi Katonai Törvényszék a legyőzött nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 24 prominens katonai, politikai és gazdasági vezetőjének egyoldalú felelősségét állapította meg a második világháború bűneiben.

Elmondhatom, hogy egy amerikai kisváros külvárosában nőttem fel, nem sok tapasztalatom volt a feketékről. Az átélt élmények csak arra a néhány esetre szorultak, amikor a tanteremben beszélgettem egy-két feketével az iskolába járó kevés közül.

Harminc éve már, hogy elhunyt a 28. Wallonien önkéntes SS gránátoshadosztály parancsnoka, a második világháború legendás „krónikása”, Léon Degrelle.

A Duce többször is farkasszemet nézett a halállal és mindig sikerült felülkerekednie. Túlélte az első világháború kegyetlen csatáit, valamint számos merényletkísérletet is.

A szovjet diktátor 1939 nyarán a hosszan elhúzódó háborút tartotta országa érdekének, és Adolf Hitler győzelmét sem tartotta túl veszélyesnek – már ha a Szovjetuniónak addig sikerül kimaradni.

Az objektivitásáról és megbízhatóságáról hírhedt Wikipédia vonatkozó francia nyelvű szócikke szerint az az állítás, hogy az európai politikai, értelmiségi és médiabeli elit ideológiai megfontolásból vagy gazdasági érdekből szándékosan le akarja cserélni az európai őshonos (fehér) népességet Afrikából és az arab országokból importált színes bőrűekre, valójában minden ténybeli alapot nélkülöző „szélsőjobboldali, rasszista és idegengyűlölő összeesküvés-elmélet” (konteó).

Nem volt szokatlan a Kádár-rendszerben, hogy egyes megbízható elvtársakat ide-oda dobáltak az egymástól gyökeresen különböző, fontosabbnál fontosabb tisztségek között, ugyanis legtöbb esetben nem a hozzáértés és a rátermettség, hanem a párthűség volt a döntő.

1944. szeptember végén a csekély német erőkkel megtámogatott, önmagában gyenge magyar 3. hadsereg alföldi arcvonalán keresztül a Vörös Hadsereg előtt feltárult a német hadiipar számára nélkülözhetetlen nyersanyagokkal rendelkező, felvonulási területként is jól használható, ezért hadászati jelentőségű Kárpát-medence birtokbavételének lehetősége.