Kövess minket -on és -en!

Néhány nappal ezelőtt bejelentették lemondásukat, most távoznak az ĽSNS-ből a nacionalista párt volt alelnökei, és velük együtt több parlamenti képviselő is.

Minderről Milan Uhrík EP-képviselő, a párt pragmatikus szárnyának korábbi vezéralakja számolt be egy videóban, írja a felvidéki Új szó.

Uhríkkal együtt távozik Milan Mazurek, a párt radikális szárnyának legismertebb arca, Ondrej Ďurica, a nemzetiszocialista szkinhed énekesből lett szóvivő, illetve Miroslav Urban és Eduard Kočiš – valamint meglepetésre Kotleba egyik legközelebbi embere, Miroslav Suja is. A szakadás a pártban azután következett be, hogy egy 1488 eurós jótékonysági csekk miatt több mint négyéves börtönbüntetés elé néző Marian Kotleba a párt alapszabályának módosításával teljesen átvette az irányítást az ĽSNS felett, és gyakorlatilag elmozdíthatatlanná vált a párt éléről.

Uhríkék távozása tehát várható volt – Marian Kotleba pártelnök Martin Beluskýval és Rastislav Schlosárral az oldalán egy, Facebookra feltöltött videóban kiállt az alapszabálymódosítás mellett, mondván, a közgyűlésnek egyáltalán nem volt ellenvetése.

"Aki menni akar, menjen. Mi senkit sem tarunk magunknál erővel" – üzente Kotleba. 

Milan Uhrík a távozásról szóló videóban azt mondta: egyikük sem tervez kiszállni a politikából. Azt ugyan még nem jelentette be, hogy új pártot hoznak létre, vagy csatlakoznak egy másik szélsőjobboldali párthoz, ám arról beszélt, hogy politikai pályájukat úgy akarják folytatni, hogy tevékenységük ne ítélje őket "örökös ellenzéki" szerepre. "Professzionálisabban, okosabban, hatékonyabban fogunk dolgozni, határozottan, de a semmire sem jó provokáció nélkül. Az olyan politika, mely nem hoz eredményt, értelmetlen" – jelentette ki Uhrík jelezve, hogy pragmatikusabb irányba akarnak elmozdulni.

Ha saját pártot alapítanak, az komolyan meggyengítheti az ĽSNS-t, hiszen a párt legismertebb arcai és húzónevei kezdenének új projektbe. Kotlebának ugyanakkor épp azért sikerült az előretörés, mert egyesítette a szétaprózódott szélsőjobboldalt egy politikai projektbe. A szavazótábor az évek során nem nőtt jelentősen, így kétséges, hogy a választóbázis elbírna, és parlamentbe juttatna két erősebb pártot is.

Kövess minket -on és -en!

Talán egyetlen olyan film sem készült a második világháborúról, amelyikben ne hangozna el Németországra a Harmadik Birodalom kifejezés, pedig e megnevezés használata történelmietlen a korabeli német rendszerre.

1813. július 16-án született a szegedi alsóvároson Rózsa Sándor, a legendás alföldi betyárvezér. Nevét Magyarországon mindenki ismeri, a népdalok és mondák mellett versek, regények, filmek dolgozták fel életének különböző epizódjait, nevezetesebb tetteit.

A 2026-os év eleje jelentős fordulatot hozott az ausztrál nemzetiszocialista mozgalmak elleni fellépésben. Január közepén hivatalosan is bejelentette feloszlását a népszerű National Socialist Network (Nemzeti Szocialista Hálózat), miután a szövetségi kormány drasztikus szigorításokat vezetett be a szólásszabadság elleni törvényekben.

Egy újabb borzalmas antiszemita merénylet adott alkalmat rettegésre a hivatásos rettegőknek. Az egyik londoni kávéházban olyan cappuccinót szolgáltak fel egy zsidó párnak, amelyen a tejhabot, horribile dictu, kakaóhorogkereszt díszítette. Az esetből világhír lett. Ez nem vicc, bármilyen viccesen is hangzik.

A XX. század első felének jobboldali politikusai közül talán a legfordulatosabb életű, legindulatosabb és egyik legtehetségesebb személye Rajniss Ferenc volt, az 1935-1945 közötti időszak legismertebb újságírója, akit először a szocializmus, majd a nacionalizmus eszméje bűvölt el.

1945. február 1-jétől az SS 25. (1. magyar) és 26. (2. magyar) fegyveres-gránátoshadosztályai ismét együtt voltak, s gyakorlatilag e viszonyuk a háború végéig változatlan maradt.

Egy friss YouGov európai közvélemény-kutatás szerint az európaiak (hat európai nemzet) nagy többsége immár ellenszenvet érez Trump Amerikájával szemben (a franciák 62, az olaszok 63, a britek 64, a spanyolok 66, a németek 72, a dánok 84 százaléka).

A Tiszamenti falucskában – Tiszaeszláron – egy Solymosi nevű parasztasszony kékítőért küldötte Eszter nevű 14 éves leányát. A kis Solymosi Eszter azonban sohasem tért vissza.

Magyarországot, tágabb értelemben a Kárpát-medencét a nyugati és a keleti szakirodalomban egyaránt másodlagos, esetenként mellékhadszíntérként említik. A puszta számok ezt látszanak alátámasztani.

1987. augusztus 17-én halt meg Rudolf Hess német nemzetiszocialista vezető, Hitler egykori helyettese, aki élete utolsó negyven évét a spandaui börtönben töltötte, az utolsó két évtizedet az intézmény egyedüli foglyaként.

Szeptemberben Hans Velten Reisch flensburgi üzlettulajdonos szemita felháborodást váltott ki a boltjára ragasztott felirattal, amely így szólt: "Zsidóknak tilos ide belépni! Semmi személyes. Nincs antiszemitizmus. Csak ki nem állhatom magukat."

Manapság Európát alapjában véve két erő fenyegeti, az egyik kívülről, a másik belülről. Az egyik strukturális, a másik pusztán reakciós: egyrészt az Amerika-központú neoliberális kozmopolitizmus, amelyet Davosban a Wall Street-i finánctőke képvisel Larry Finkkel, a BlackRock főnökével az élén, másrészt az európai szeparatista-szuverenista „ötödik hadoszlop”, amely ugyanennek a hatalomnak udvarol áldás reményében.

A német hatóságok letartóztattak egy férfit, akit azzal vádolnak, hogy saját vérével horogkereszteket festett épületekre, valamint csaknem 50 járműre a hesseni Hanau városában.

Az izraeli–amerikai támadás megrendítő ereje által kiváltott brutális sokkhatás elmúltával Irán reakciója jelentősen gyengébbnek tűnik, mint tavaly júniusban, pedig USrael ezúttal a legfelső vezetését likvidálta, teljesen nyíltan a szélesebb körű rezsimváltásra való törekvés jegyében.

Egy békésen folydogáló kis patak az alaszkai Aleut-szigeteken 80 éven át hivatalosan a „Nazi Creek” nevet viselte – egészen máig.