Kövess minket -on és -en!

Néhány nappal ezelőtt bejelentették lemondásukat, most távoznak az ĽSNS-ből a nacionalista párt volt alelnökei, és velük együtt több parlamenti képviselő is.

Minderről Milan Uhrík EP-képviselő, a párt pragmatikus szárnyának korábbi vezéralakja számolt be egy videóban, írja a felvidéki Új szó.

Uhríkkal együtt távozik Milan Mazurek, a párt radikális szárnyának legismertebb arca, Ondrej Ďurica, a nemzetiszocialista szkinhed énekesből lett szóvivő, illetve Miroslav Urban és Eduard Kočiš – valamint meglepetésre Kotleba egyik legközelebbi embere, Miroslav Suja is. A szakadás a pártban azután következett be, hogy egy 1488 eurós jótékonysági csekk miatt több mint négyéves börtönbüntetés elé néző Marian Kotleba a párt alapszabályának módosításával teljesen átvette az irányítást az ĽSNS felett, és gyakorlatilag elmozdíthatatlanná vált a párt éléről.

Uhríkék távozása tehát várható volt – Marian Kotleba pártelnök Martin Beluskýval és Rastislav Schlosárral az oldalán egy, Facebookra feltöltött videóban kiállt az alapszabálymódosítás mellett, mondván, a közgyűlésnek egyáltalán nem volt ellenvetése.

"Aki menni akar, menjen. Mi senkit sem tarunk magunknál erővel" – üzente Kotleba. 

Milan Uhrík a távozásról szóló videóban azt mondta: egyikük sem tervez kiszállni a politikából. Azt ugyan még nem jelentette be, hogy új pártot hoznak létre, vagy csatlakoznak egy másik szélsőjobboldali párthoz, ám arról beszélt, hogy politikai pályájukat úgy akarják folytatni, hogy tevékenységük ne ítélje őket "örökös ellenzéki" szerepre. "Professzionálisabban, okosabban, hatékonyabban fogunk dolgozni, határozottan, de a semmire sem jó provokáció nélkül. Az olyan politika, mely nem hoz eredményt, értelmetlen" – jelentette ki Uhrík jelezve, hogy pragmatikusabb irányba akarnak elmozdulni.

Ha saját pártot alapítanak, az komolyan meggyengítheti az ĽSNS-t, hiszen a párt legismertebb arcai és húzónevei kezdenének új projektbe. Kotlebának ugyanakkor épp azért sikerült az előretörés, mert egyesítette a szétaprózódott szélsőjobboldalt egy politikai projektbe. A szavazótábor az évek során nem nőtt jelentősen, így kétséges, hogy a választóbázis elbírna, és parlamentbe juttatna két erősebb pártot is.

Kövess minket -on és -en!

1945 februárjáig Európa egyik legszebb barokk városát, az Elba menti Firenzeként is emlegetett Drezdát megkímélte a második világháború vérzivatara, és elkerülték az 1943 nyara óta folyamatos, a Németországot romba döntő szövetséges terrorbombázások.

Erdély védelmével és a Déli-Kárpátok birtokbavételének kérdésével a magyar minisztertanács először 1944. augusztus 25-én foglalkozott rendkívüli ülés keretében.

Megjelent az Antifa szervezeteket terrorszervezetté nyilvánító kormányrendelet, amiről péntek reggel beszélt a Kossuth rádióban Orbán Viktor. 

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.

Pietersburg mellett 3500 hófehér fakereszt virít a dél-afrikai vörös földbe tűzve. Ezek a keresztek emlékeztetnek minket azokra a búr farmerekre, akiket az elmúlt évtizedekben feketék gyilkoltak meg a „felszabadított” Dél-Afrikában – olvasható a Szent Korona Rádió oldalán. 

Rákosi Mátyás, az idealizált népvezér, 160 centiméterével és rövid nyakával szinte gnómnak tűnt, pingvinnek csúfolták.

Körülbelül ezer aktivista – sokan feketébe öltözve és maszkot viselve – vonult végig Párizs utcáin, hogy megemlékezzenek egy nacionalista diák 1994-es haláláról.

1944 május 4-én a magyar királyi 2. páncéloshadosztály érdemeinek elismeréséül Model tábornagy elrendelte, hogy a tavaszi hadjárat idején - a magyar csapatok tűzerejének növelésére - a 2. hadosztálynak alárendelt német harckocsik egy részét a magyarok megkapják.

A Waffen-SS gyalogsági harcászata (a szárazföldi haderő elődjétől némileg eltérően) elsősorban az első világháborús német rohamcsapatok tapasztalatai alapján alakult ki.

A szélsőbaloldali, kommunista szellemiségű Mérce azon sajnálkozik, hogy úgy tűnik, idén nem várt akadályokba ütközik a szokásos tiltakozás a Becsület napja ellen. Érdemes azonban tényszerűen végigjárni az állításaikat.

Amerika egy paródia, az ezredforduló óta már csak önmaga karikatúrája, szó szerint egy banánköztársaság. „Amikor megszületsz ebben a világban, kapsz egy jegyet a cirkuszba. Ha Amerikában születsz, az első sorban foglalhatsz helyet.” (George Carlin) 

Donald Trump háborúval kapcsolatos retorikája olyan, mintha egy skizoid bohócot hallgatnánk. Az egyik nap azzal dicsekszik, hogy a „Midnight Hammer” hadművelet Irán atomlétesítményeit kráterekkel teli parkolóvá változtatta, a következőn pedig azzal riogat, hogy az iráni atomfenyegetés olyan létfontosságú vészhelyzet, amely közös amerikai–izraeli támadást igényel. 

A nemzetiszocialista vezérkar tagjai között nem kevés zseni akadt, de közülük is magasan kiemelkedett Albert Speer, a Nagynémet Birodalom főépítésze és későbbi fegyverkezési minisztere.

Az elmúlt években Mozgalmunk központi, nyári táborának egy fejér vármegyei szálláshely adott otthont, ahol az eddigiekben problémáktól mentesen tudtuk lebonyolítani a zártkörű eseményt.

Lakossági bejelentés alapján egy körülbelül 25 fős, Wehrmacht-egyenruhát viselő csoportot igazoltatott szombaton a berni kantoni rendőrség a Simmental-völgyben.