Kövess minket -on és -en!

Terrorszervezetnek minősítette az orosz legfelsőbb bíróság az orosz hivatalos politika által „neonácinak” tekintett ukrán Azov ezredet.

A testület az főügyészség kereslete alapján az Azov tevékenységét betiltotta Oroszország területén. A tárgyalást a periratok nagy részének titkossága miatt főként zárt ajtók mögött tartották, a sajtó csak a tanúk és a szakértők meghallgatásakor lehetett jelen.

Alekszandr Gyukov, a Történelmi Emlékezet Alapítvány igazgatója a RIA Novosztyi hírügynökség beszámolója szerint azt mondta, hogy az Azov harcosai „neonáci” ideológiát vallanak. Idézte a zászlóalj alapítóinak cikkeit, amelyek, mint mondta a „szélsőséges biológiai rasszizmus azaz a fajelmélet jegyeit mutatták”.

Az orosz vádlók olyan eseteket róttak a terhükre, miszerint „az alakulat tagjai nemzeti kisebbségek képviselői és politikai ellenfeleik ellen követtek el támadást, oroszajkú lakosokat félemlítettek meg Ukrajnában, vagy embereket raboltak el és kínoztak meg a Donyec-medencében”.

Számos, állítólag a zászlóalj által elkövetett háborús bűncselekményről is beszámoltak, köztük mariupoli és volnovahai civilek meggyilkolásáról és lakóházak lövéséről beszéltek. A történtekről fotókat és videókat mutattak, valamint szemtanúnak mondott személyek beszámolóit idézték.

A legfelsőbb bíróság azonnal hatályba lépett döntését egy hónapig lehet megfellebbezni. Az Azov tagjait mostantól a terrorizmusra vonatkozó törvénycikkek alapján büntetőjogi felelősségre vonhatók.

Az orosz büntető törvénykönyv a terrorszervezetek tagjaira tíztől 20 évig terjedő, a szervezőkre pedig 15-től 20 évig terjedő szabadságvesztést irányoz elő. A törvény ugyanakkor felmenti a felelősség alól azokat a személyeket, akik a vizsgálatot vagy az őrizetbe vételüket megelőzően önként kilépnek az ilyen szervezetekből.

Egy moszkvai bíróság a távollétében kilencévi szabadságvesztésre ítélte az Azov egyik orosz állampolgárságú tagját. Anton Koroljovot, aki harcolt a Donyec-medencében, a szakadár „népi milícia” elleni zsoldos tevékenység és „szélsőséges fellépésre való nyilvános felhívás” miatt marasztalták el.

Az Azovnak már több orosz tagját elítélték, mindegyiküket távollétükben.

Kövess minket -on és -en!

Hungáriát egy földalatti pályaudvarral és egy autópályával kötötték volna össze Budapesttel, többek között egy 250 méter magas felhőkarcolót és egy 25 ezer fős egyetemvárost is akartak a háború befejezése után építeni a Budaörs feletti Csíki-hegyekben.

„Antiszemita” tartalmak azonosítására képes szoftvert fejlesztett ki és mutatott be a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) – közölte a szervezet pénteken az MTI-vel.

Brüsszelben a különleges egységek tartottak házkutatást a NATION nevű belga nacionalista párt volt vezetőjénél, Hervé Van Laethemnél. Otthonát átkutatták, őrizetbe vették, majd hosszas kihallgatás után végül vádemelés nélkül elengedték, de a telefonját és a laptopját lefoglalták.

A Hungarista Munkaállam nemzetvezetője és a Nagynémet Birodalom vezére közötti egyetlen személyes tárgyalás 1944 decemberében. 

Görögország legfelsőbb választási bírósága kizárta a parlamentből a Spártaiak párt három képviselőjét, arra hivatkozva, hogy megtévesztették a választókat a 2023-as választásokon – jelentette az ERT görög közszolgálati televízió igazságügyi forrásokra hivatkozva.

A mai Magyarország 10 millió lakosának túlnyomó többsége, ha a Rajk nevet hallja, kizárólag a tragikus sorsú Rajk László, egykori kommunista belügyminiszter nevére asszociál, s az ő életútjából főleg a kivégzésére, majd a 7 évvel későbbi dísztemetésére emlékezik.

Egy norvég anya meglepődve fedezte fel, hogy Adolf Hitler Mein Kampf című könyve a legnépszerűbb kötetek között van egy gyerekeknek szóló digitális olvasási kampányban – jelentette a norvég TV2 a Budstikka újságra hivatkozva.

A diktatúra Magyarországon 1950-re elérte az otthonokat, a hétköznapok része lett.

M. Katonka Mária (1913–1997) hungarista újságírónő a II. világháború után Nyugat-Európába, majd Kanadába került és onnan politikai meggyőződése miatt soha haza nem térhetett.

Az első világháború után, az 1920-30-as években számos kisebb fasiszta, nemzetiszocialista párt alakult meg Magyarországon. Az első egyik legjelentősebb ilyen szerveződés a Böszörmény Zoltán alapította Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt, ismertebb nevükön a Kaszáskeresztes Párt volt. 

Egy észak-német kisvárosból szóló hír háborította fel a németországi zsidókat: egy flensburgi bolt kirakatában a Nagynémet Birodalom időszakát idéző felirat jelent meg. 

A Falange hívei közül mintegy 700-an vonultak végig a spanyol fővároson az alkotmány ellen tüntetve, fasiszta jelszavakat skandálva.

1944. december 25-én a főváros körül bezárult a szovjet csapatok gyűrűje. A bekerítés váratlanul érte a védőket. A pesti oldalon a helyzet jobb volt abból a szempontból, hogy itt már részben elkészült védelmi létesítményekre támaszkodhattak a csapatok.

🌍 Ősi motívumok modern köntösben – bemutatjuk a Sunwheel Shopot A Harcunk.info most egy különleges nemzetközi webáruházra hívja fel olvasói figyelmét: a Sunwheel Shop egy olyan online bolt, ahol a történelmi és kulturális szimbólumok modern ruhadarabokon és használati tárgyakon jelennek meg – világszinten elérhető formában, angol nyelven.

A Magyar Március 1946 óta nemcsak a szabadságharcot jelenti nekünk, hanem miként az 1849-es és 1956-os október, a mártíromságot is. 1946. március 12-én végezték ki Szálasi Ferenc Nemzetvezetőt.