Kövess minket -on és -en!

Terrorszervezetnek minősítette az orosz legfelsőbb bíróság az orosz hivatalos politika által „neonácinak” tekintett ukrán Azov ezredet.

A testület az főügyészség kereslete alapján az Azov tevékenységét betiltotta Oroszország területén. A tárgyalást a periratok nagy részének titkossága miatt főként zárt ajtók mögött tartották, a sajtó csak a tanúk és a szakértők meghallgatásakor lehetett jelen.

Alekszandr Gyukov, a Történelmi Emlékezet Alapítvány igazgatója a RIA Novosztyi hírügynökség beszámolója szerint azt mondta, hogy az Azov harcosai „neonáci” ideológiát vallanak. Idézte a zászlóalj alapítóinak cikkeit, amelyek, mint mondta a „szélsőséges biológiai rasszizmus azaz a fajelmélet jegyeit mutatták”.

Az orosz vádlók olyan eseteket róttak a terhükre, miszerint „az alakulat tagjai nemzeti kisebbségek képviselői és politikai ellenfeleik ellen követtek el támadást, oroszajkú lakosokat félemlítettek meg Ukrajnában, vagy embereket raboltak el és kínoztak meg a Donyec-medencében”.

Számos, állítólag a zászlóalj által elkövetett háborús bűncselekményről is beszámoltak, köztük mariupoli és volnovahai civilek meggyilkolásáról és lakóházak lövéséről beszéltek. A történtekről fotókat és videókat mutattak, valamint szemtanúnak mondott személyek beszámolóit idézték.

A legfelsőbb bíróság azonnal hatályba lépett döntését egy hónapig lehet megfellebbezni. Az Azov tagjait mostantól a terrorizmusra vonatkozó törvénycikkek alapján büntetőjogi felelősségre vonhatók.

Az orosz büntető törvénykönyv a terrorszervezetek tagjaira tíztől 20 évig terjedő, a szervezőkre pedig 15-től 20 évig terjedő szabadságvesztést irányoz elő. A törvény ugyanakkor felmenti a felelősség alól azokat a személyeket, akik a vizsgálatot vagy az őrizetbe vételüket megelőzően önként kilépnek az ilyen szervezetekből.

Egy moszkvai bíróság a távollétében kilencévi szabadságvesztésre ítélte az Azov egyik orosz állampolgárságú tagját. Anton Koroljovot, aki harcolt a Donyec-medencében, a szakadár „népi milícia” elleni zsoldos tevékenység és „szélsőséges fellépésre való nyilvános felhívás” miatt marasztalták el.

Az Azovnak már több orosz tagját elítélték, mindegyiküket távollétükben.

Kövess minket -on és -en!

A Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség (KABSZ) a keleti front veteránjainak összefogására 1943-ban (más adatok szerint már 1942-ben) alakult meg. Elsődleges célja az volt, hogy ellensúlyozza a hivatalosan is működő Tűzharcos Szövetséget, s megakadályozza Magyarország háborúból való kiugrását.

Bár a Harmadik Birodalomban leginkább a férfiak töltöttek be befolyásos szerepet, akadtak olyan asszonyok is, akik vezető pozíciót kaptak. Közéjük tartozott a birodalom legmagasabb rangú nője, Gertrud Scholtz-Klink is.

1941. december 6-án a Vörös Hadsereg Távol-Keletről és Szibériából átvezényelt hadosztályokkal megerősített hadseregcsoportja, Georgij K. Zsukov hadseregtábornok vezénylete alatt ellentámadást indított a Wehrmacht Moszkva kapujába érkezett magasabb egységei ellen.

Donald Trump háborúval kapcsolatos retorikája olyan, mintha egy skizoid bohócot hallgatnánk. Az egyik nap azzal dicsekszik, hogy a „Midnight Hammer” hadművelet Irán atomlétesítményeit kráterekkel teli parkolóvá változtatta, a következőn pedig azzal riogat, hogy az iráni atomfenyegetés olyan létfontosságú vészhelyzet, amely közös amerikai–izraeli támadást igényel. 

Az athéni fellebbviteli bíróság szerdai jogerős ítéletében bűnszervezetnek nyilvánította a nemzetiszocialista gyökerű Arany Hajnal pártot, és helybenhagyta az öt és fél évvel ezelőtti elsőfokú ítéletet, amely 42 tagjukat bűnösnek találta.

A második világháborúban elesett német katona földi maradványait tárták fel Kecskeméten a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadisírgondozó és Hőskultusz Igazgatóság munkatársai.

Immár világos, hogy az Irán elleni háború elindításakor Donald Trump súlyosan alábecsülte Irán kormányát, katonai erejét és népét. Irán megtámadása során ismét a cionista érdekeket helyezte az amerikaiak és a világ érdekei elé.

Az USA és Izrael Irán elleni háborújának első fordulójában az agresszor egyetlen stratégiai célja sem valósult meg: sem a rezsimváltás, sem az iráni atomprogram leállítása, sem pedig az ország ballisztikusrakéta-képességeinek felszámolása.

A mai Németország nemzeti szocialista szellemben fölnevelkedett fiataljai talán el sem tudják képzelni azt a világot és azokat az állapotokat, amelyek abban az időben uralkodtak, amikor tort ült a német birodalomban a weimari szellem.

Bűnösnek vallotta magát a glasgow-i Legfelsőbb Bíróságon az a nemzetiszocialista, Hitler által inspirált skóciai tinédzser, aki egy mecsetben tervezett mészárlást, és ennek érdekében úgy tett, mintha áttért volna az iszlámra, hogy bejuthasson oda, írja a Sky News. 

Napról napra „fokozódik a helyzet” a mesterséges intelligencia (MI) frontján, amelyről az utóbbi időben többször is tudósítottam, és ahol az amerikaiak egyre inkább úgy állnak a kínaiakkal szemben, mint az ukránok az ukrajnai fronton az oroszokkal szemben. Vagyis vesztésre. Nem kicsit, hanem nagyon.

Legutóbb az izraeli–iráni erőpróbát tárgyalva hangot adtam a kételyemnek azzal kapcsolatban, hogy strukturális gyengesége, elhibázott stratégiai tervezése, rendszerszintű korrupciója és katonai dilettantizmusa miatt az iráni rezsim egyáltalán túlélheti-e ezt a megpróbáltatást.

Francis Fukuyama, aki a „történelem vége” jóslatával elfuserált Nostradamus-epigonnak bizonyult, most időben felszállt a mozgó vonatra, és másokkal együtt észrevette a nyilvánvalót, miszerint „Trump hatalma omladozik a MAGA-mozgalomban”.

JFK meggyilkolása közvetlen hatással volt az amerikai cionista lobbira, az USA közel-keleti politikájára és Izrael militarizálódására egyaránt.

Bárhogy is zajlott le a magyar állam Kárpát-medencébe költözése, azaz a honfoglalásnak nevezett folyamat, annyi tény, hogy a környező nagyhatalmaknak nagyon nem tetszett.