Kövess minket -on és -en!

Terrorszervezetnek minősítette az orosz legfelsőbb bíróság az orosz hivatalos politika által „neonácinak” tekintett ukrán Azov ezredet.

A testület az főügyészség kereslete alapján az Azov tevékenységét betiltotta Oroszország területén. A tárgyalást a periratok nagy részének titkossága miatt főként zárt ajtók mögött tartották, a sajtó csak a tanúk és a szakértők meghallgatásakor lehetett jelen.

Alekszandr Gyukov, a Történelmi Emlékezet Alapítvány igazgatója a RIA Novosztyi hírügynökség beszámolója szerint azt mondta, hogy az Azov harcosai „neonáci” ideológiát vallanak. Idézte a zászlóalj alapítóinak cikkeit, amelyek, mint mondta a „szélsőséges biológiai rasszizmus azaz a fajelmélet jegyeit mutatták”.

Az orosz vádlók olyan eseteket róttak a terhükre, miszerint „az alakulat tagjai nemzeti kisebbségek képviselői és politikai ellenfeleik ellen követtek el támadást, oroszajkú lakosokat félemlítettek meg Ukrajnában, vagy embereket raboltak el és kínoztak meg a Donyec-medencében”.

Számos, állítólag a zászlóalj által elkövetett háborús bűncselekményről is beszámoltak, köztük mariupoli és volnovahai civilek meggyilkolásáról és lakóházak lövéséről beszéltek. A történtekről fotókat és videókat mutattak, valamint szemtanúnak mondott személyek beszámolóit idézték.

A legfelsőbb bíróság azonnal hatályba lépett döntését egy hónapig lehet megfellebbezni. Az Azov tagjait mostantól a terrorizmusra vonatkozó törvénycikkek alapján büntetőjogi felelősségre vonhatók.

Az orosz büntető törvénykönyv a terrorszervezetek tagjaira tíztől 20 évig terjedő, a szervezőkre pedig 15-től 20 évig terjedő szabadságvesztést irányoz elő. A törvény ugyanakkor felmenti a felelősség alól azokat a személyeket, akik a vizsgálatot vagy az őrizetbe vételüket megelőzően önként kilépnek az ilyen szervezetekből.

Egy moszkvai bíróság a távollétében kilencévi szabadságvesztésre ítélte az Azov egyik orosz állampolgárságú tagját. Anton Koroljovot, aki harcolt a Donyec-medencében, a szakadár „népi milícia” elleni zsoldos tevékenység és „szélsőséges fellépésre való nyilvános felhívás” miatt marasztalták el.

Az Azovnak már több orosz tagját elítélték, mindegyiküket távollétükben.

Kövess minket -on és -en!

1915. április 20-án született Szeleczky Zita, az 1940-es évek első felének egyik legkedveltebb magyar filmsztárja.

Rövid idő múltán ötödik évtizedébe lép a forrongó, nyugtalan XX. század, s ki tudná előre, hogy mit hoznak a gyötrődő emberiség számára a negyvenes évek?

1933 az egykori Szovjetunió történelmének talán legsötétebb éve volt (pedig elég erős a mezőny ebben a versenyben).

A Nordic Sun Kulturális Központ idén februárban nyitotta meg kapuit. Azóta a szélsőbaloldal támadásainak kereszttüzében áll. Idén márciusban több napon át tartó rongálás-sorozat vette kezdetét, amelyet a Momentum erzsébetvárosi szervezete vállalt magára.

1944. december 25-én a főváros körül bezárult a szovjet csapatok gyűrűje. A bekerítés váratlanul érte a védőket. A pesti oldalon a helyzet jobb volt abból a szempontból, hogy itt már részben elkészült védelmi létesítményekre támaszkodhattak a csapatok.

Gázában zavartalanul folytatódik a népirtás? Lépjünk tovább. Trump elsumákolja az Epstein-akták nyilvánosságra hozatalát? Felejtsük el az egészet. Cincinnatiban fehéreket lincselnek a négerek? Mindennapos eset, kit érdekel.

A német nacionalista zenekar, a Landser, korábban betiltott dala, a „Wacht an der Spree” kapcsán megint komoly hisztériát robbant ki Bajorországban.

Az 1936-os berlini olimpián egy ismeretlen nő az őrségen áttörve Adolf Hitler székéhez rohant, és megpróbált csókot adni a Führer arcára, a vidám pillanatokat fotó- és filmfelvétel is megörökítette.

A második világháborúban elesett német katona földi maradványait tárták fel Kecskeméten a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadisírgondozó és Hőskultusz Igazgatóság munkatársai.

A bad-kreuznachi táborból még június végén is adtak át magyarokat a franciáknak: 26-án elgyalogoltattak bennünket a vasútállomásra, bevagoníroztak, és másnap, 27-én már át is léptük a német–francia határt.

Az amerikai–kínai vámháborúban átmenetileg fegyverszünet van érvényben, a frontvonalak megmerevedtek, a szembenálló felek készülnek a végső (?) összecsapásra.

A közelmúltban egy kanadai bíróság kilenc hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélt egy 23 éves fiatalembert, amiért 18 éves korában megpróbálta felvenni a kapcsolatot az Atomwaffen Division (AWD) – később National Socialist Order (NSO) néven ismert – csoporttal, amelyet Kanadában terrorista szervezetként tartanak nyilván.

A mai Magyarország 10 millió lakosának túlnyomó többsége, ha a Rajk nevet hallja, kizárólag a tragikus sorsú Rajk László, egykori kommunista belügyminiszter nevére asszociál, s az ő életútjából főleg a kivégzésére, majd a 7 évvel későbbi dísztemetésére emlékezik.

A zsidó szervezet ismét jó érzékkel találta meg a legnagyobb problémát, ami Magyarországot sújtja.

Brüsszelben a különleges egységek tartottak házkutatást a NATION nevű belga nacionalista párt volt vezetőjénél, Hervé Van Laethemnél. Otthonát átkutatták, őrizetbe vették, majd hosszas kihallgatás után végül vádemelés nélkül elengedték, de a telefonját és a laptopját lefoglalták.